Nem lehet egyelőre arra számítani, hogy Amerika elzárja majd a pénzcsapot Ukrajna elől – mondja Simon Hankinson amerikai szakértő.
Simon Hankinson, a The Heritage Foundation Határbiztonsági és Bevándorlási Központjának tudományos főmunkatársa az MCC amerikai választási éjszakáján vett részt panelbeszélgetésen.
Lapunk kérdésére, miszerint mennyire is érdekelte az amerikai embereket a választás során a háború, Hankinson úgy felelt, hogy „bár Amerikában erős az izolacionista irány, a legtöbb embert egyszerűen nem érdekli a külpolitika. És ennek tükrében az összeg, amit elköltünk, kb. 60 milliárd dollár, még nem is tűnik soknak. Az elnök most vállalt át 400 milliárdnál is több diákhitelt, az infláció-ellenes csomag három trilliárd dollár volt, tehát az embereket nem igazán érdekli, mennyit adunk Ukrajnának”. Hankinson
Hankinson szerint ráadásul nem is tűnik egyértelműnek, hogy egyhamar megváltozna az amerikaiak hozzáállása a háborúhoz. Vietnám például húsz évig tartott, s bár nem gondolja, hogy Ukrajna ennyi ideig tartana, de az európaiak számára biztosan sürgősebb a konfliktus gyors rendezése – az energiaárak miatt –, mint Amerikának.
Az Egyesült Államok ugyanis nemrég még energiafüggetlen volt, Trump alatt a repesztéses módszerrel rengeteg földgázhoz fértek hozzá, amely fűtésre, áramtermelésre, de akár még a megfelelő autókhoz is használható – a Biden-kormány viszont már annyira nem lelkes a módszerért.
Európa eközben nagyon eltérő képet mutat, Magyarország például az orosz gáztól függ, Franciaországnak megvannak a saját atomerőművei (mely utólag jó befektetésnek bizonyult), a németek viszont egy nagyon különös döntést hoztak, amit senki sem értett igazán: lekapcsolták atomerőműveiket, és erősen függő helyzetbe kerültek Oroszországtól, mely országgal történelmileg nem jó a viszonyuk.
De bármi is lesz a félidős választás végeredménye, egyelőre még túlzó lenne ebből bármilyen következtetést levonni az elnökválasztásra.
„A politikában két hét is sok idő, két év pedig nagyon-nagyon hosszú”
– figyelmeztet a szakértő.
Hankinson ennek ellenére valószínűnek tartja, hogy Trump indulni fog, de azt már nem, hogy Biden is, noha egyelőre nem látni, ki mást tudnának felmutatni a republikánusok. Trump eközben már akár a jövő héten bejelentheti indulását – véli a szakértő.
Ugyanakkor óvatosságra int azzal kapcsolatban is, ha azt hinnénk, hogy egy republikánus győzelem visszafogná az Ukrajnának adott amerikai támogatásokat. A büdzsét ugyan a kongresszus határozza meg, és ilyen értelemben van befolyásuk, hiszen „ők irányítják a pénzt”, de a külpolitika az elnök terepe.
A kongresszus befolyása elsősorban a kompromisszum kikényszerítésében mutatkozik meg, nem pedig a gyors, erős érdekérvényesítésben. Ráadásul az elmúlt évtizedekben a kongresszus minden nagyobb háborúra megszavazta a pénzt, legyen szó az iraki vagy az afganisztáni háborúról. Kevin McCarthy, akinek jó esélye van rá, hogy a kongresszus republikánus elnöke legyen, bejelentette ugyan, hogy „nem fogják ellenőrizetlenül adni a pénzt” Ukrajnának („no more blank checks”), de „ez nem jelenti azt, hogy a pénzcsap elzárul”.
Amire esetleg számíthatunk, hogy jobban megnézik majd, mire is megy el a pénz, pontosan mire költenek.
Fotó: Gyurkovits Tamás
„Tigrisszülők” és „helikopterszülők” között vergődik a pedagógus, akinek talán sosem volt még ennyire nehéz dolga, mint a mai gyerekekkel – emelte ki Csépe Valéria az MCC pedagóguskonferenciáján.
Két napon át folyt az eszmecsere a nemzeti önrendelkezésről, a kultúra, a szólásszabadság és a demokrácia válságáról Brüsszelben.
Kísérje figyelemmel a 18 órakor kezdődő sorsolást a Mandiner tudósítása segítségével!
Az orosz elnök tanácsadója biztató nyilatkozatot tett.
Ez a szakma természete. Interjú.
Ha az Eurocleart az EU arra kényszerítené, hogy átadja a számláin tartott orosz pénzeszközöket, az intézmény mindenképpen bíróság előtt támadná meg a döntést – tette hozzá a vezérigazgató.
Nagy Feró szerint a Fideszt nem lehet jobbról előzni, Magyar Péter pedig nem gondolta, hogy egyedül marad.
Rendhagyó bejegyzéssel jelentkezett a miniszterelnök.
