Megvan a terv: így dobná oda Brüsszel az uniós költségvetés 20 százalékát Ukrajnának

Szinte nem lesz olyan forrás, amibe ne harapnának bele Zelenszkijék az elkövetkező hét évben.

Nem lehet egyelőre arra számítani, hogy Amerika elzárja majd a pénzcsapot Ukrajna elől – mondja Simon Hankinson amerikai szakértő.
Simon Hankinson, a The Heritage Foundation Határbiztonsági és Bevándorlási Központjának tudományos főmunkatársa az MCC amerikai választási éjszakáján vett részt panelbeszélgetésen.
Lapunk kérdésére, miszerint mennyire is érdekelte az amerikai embereket a választás során a háború, Hankinson úgy felelt, hogy „bár Amerikában erős az izolacionista irány, a legtöbb embert egyszerűen nem érdekli a külpolitika. És ennek tükrében az összeg, amit elköltünk, kb. 60 milliárd dollár, még nem is tűnik soknak. Az elnök most vállalt át 400 milliárdnál is több diákhitelt, az infláció-ellenes csomag három trilliárd dollár volt, tehát az embereket nem igazán érdekli, mennyit adunk Ukrajnának”. Hankinson
Hankinson szerint ráadásul nem is tűnik egyértelműnek, hogy egyhamar megváltozna az amerikaiak hozzáállása a háborúhoz. Vietnám például húsz évig tartott, s bár nem gondolja, hogy Ukrajna ennyi ideig tartana, de az európaiak számára biztosan sürgősebb a konfliktus gyors rendezése – az energiaárak miatt –, mint Amerikának.
Az Egyesült Államok ugyanis nemrég még energiafüggetlen volt, Trump alatt a repesztéses módszerrel rengeteg földgázhoz fértek hozzá, amely fűtésre, áramtermelésre, de akár még a megfelelő autókhoz is használható – a Biden-kormány viszont már annyira nem lelkes a módszerért.
Európa eközben nagyon eltérő képet mutat, Magyarország például az orosz gáztól függ, Franciaországnak megvannak a saját atomerőművei (mely utólag jó befektetésnek bizonyult), a németek viszont egy nagyon különös döntést hoztak, amit senki sem értett igazán: lekapcsolták atomerőműveiket, és erősen függő helyzetbe kerültek Oroszországtól, mely országgal történelmileg nem jó a viszonyuk.
De bármi is lesz a félidős választás végeredménye, egyelőre még túlzó lenne ebből bármilyen következtetést levonni az elnökválasztásra.
„A politikában két hét is sok idő, két év pedig nagyon-nagyon hosszú”
– figyelmeztet a szakértő.
Hankinson ennek ellenére valószínűnek tartja, hogy Trump indulni fog, de azt már nem, hogy Biden is, noha egyelőre nem látni, ki mást tudnának felmutatni a republikánusok. Trump eközben már akár a jövő héten bejelentheti indulását – véli a szakértő.
Ugyanakkor óvatosságra int azzal kapcsolatban is, ha azt hinnénk, hogy egy republikánus győzelem visszafogná az Ukrajnának adott amerikai támogatásokat. A büdzsét ugyan a kongresszus határozza meg, és ilyen értelemben van befolyásuk, hiszen „ők irányítják a pénzt”, de a külpolitika az elnök terepe.
A kongresszus befolyása elsősorban a kompromisszum kikényszerítésében mutatkozik meg, nem pedig a gyors, erős érdekérvényesítésben. Ráadásul az elmúlt évtizedekben a kongresszus minden nagyobb háborúra megszavazta a pénzt, legyen szó az iraki vagy az afganisztáni háborúról. Kevin McCarthy, akinek jó esélye van rá, hogy a kongresszus republikánus elnöke legyen, bejelentette ugyan, hogy „nem fogják ellenőrizetlenül adni a pénzt” Ukrajnának („no more blank checks”), de „ez nem jelenti azt, hogy a pénzcsap elzárul”.
Amire esetleg számíthatunk, hogy jobban megnézik majd, mire is megy el a pénz, pontosan mire költenek.
Fotó: Gyurkovits Tamás