Karácsony most kudarcot vallott – és mégis összeomolhat Magyar Péter terve
Ne legyen kétségünk, valamikor meg fognak egymással egyezni, a Karácsony–Tisza-szavazóbázis ugyanis nagyjából egy tömböt alkot. Pindroch Tamás írása.
Elgördült minden akadály az EU-val való megegyezés elől.
Az Országgyűlés – a Kormány zárószavazás előtt megtett indítványára – kezdeményezte az Alkotmánybíróság előtt az Országgyűlés 2022. október 3-i ülésnapján elfogadott, „a kondicionalitási eljárással összefüggésben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról” szóló törvény 1. §-a Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát. A vizsgálni kért rendelkezés a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén lefolytatott új külön eljárással egészíti ki a büntetőeljárásról szóló törvényt. Megállapítja egyúttal azokat a szabályokat, amelyeket a nyomozás, a bírói jogorvoslat és a vádemelés általános szabályaitól eltérően kell alkalmazni – olvasható a taláros testület honlapján.
Az Alkotmánybíróság a határozatában kifejtette, hogy a törvénnyel a jogalkotó egy sajátos,
hogy a felülbírálati indítvány, illetve a vádindítvány benyújtásával büntetőigény érvényesítőjeként léphessenek fel, és a bíróság eljárását kezdeményezhessék.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az új eljárás rendszertanilag a vádkorrektívumok kategóriáján belül értelmezendő (ahogy a pótmagánvád intézménye is). A szabályozás az ügyészség közvád érvényesítésére irányuló kizárólagos hatáskörét nem vonja el, hanem a büntetőigény érvényesítésének korrekciós eszközeként azt csak kiegészíti. A vádmonopólium elvével nem ellentétes, ha közvagyont érintően további elem épül be a büntetőeljárási keretek közé, amely közvetlenül a közvagyon védelmét biztosítja. A törvény ezért nem sérti az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott, az ügyészséget megillető vádmonopólium elvét.
Nyitókép: Képernyőfotó