Magyarország helyes döntést hozott, amikor megállapodott az orosz gázról – mondja Christopher Davis, az Oxford Institue of Population Ageing kutató munkatársa, az MCC Budapest Summit előadója.
Előadásában arra utalt, hogy bizonyos lehetőségekkel nem számoltak a szankciót kivető országok.
Mikor a szankciókról döntenek a vezetők, több tényezőt kell figyelembe venniük. Az egyik, hogy mik lesznek a hatások Oroszországra, a következő, hogy mik lesznek a hatások a szankciókat kivető országokra, és végül a harmadik, hogy milyen hatása lesz a szankcióknak akaratlanul is a többi országra. Az Oroszország elleni gazdasági háború nem hozta el azokat az eredményeket, amiket vártak. Valószínűtlennek tűnik, hogy az Európai Bizottság vagy bármely, a szankciókat kivető kormány kiszámolta, hogy mik lesznek a hatások saját lakosságukra. Most azt látjuk, hogy az EU által hozott döntések és az orosz reakció hatására
főleg a földgázé. Ez más országokra nagyobb hatással lesz, mint Magyarországra, mivel Magyarország megállapodott Oroszországgal a gáz további szállításáról.
És mi a helyzet a világ többi országával?
Sok más országnak viszont védekeznie kell majd az energiahordozó-hiánnyal szemben. Reagálniuk kell a gáz árának növekedésére és színesíteniük kell majd forrásaikat. Ezt viszonyt gyorsan kell tenniük, és nem lehet egyik napról a másikra gázvezetékeket építeniük. Európának ezért be kell lépnie a cseppfolyósföldgáz-piacra (LNG). De mivel jelenleg nagyobb az igény az LNG-re mint a kínálat, ezért ez egy kíméletlen meccs lesz: lesznek nyertesek és vesztesek. Ez nem bevásárlás a piacon, hanem egy aukció. Az aukciókon pedig a gazdagok jobban teljesítenek, mint a szegények. Ha Európa hirtelen elkezdi felvásárolni az LNG-t, akkor a harmadik világbeli országok nem fogják tudni tartani a versenyt. Náluk jegyrendszer és hiány léphet fel, mivel nem lesz elég energia.
Mi fog történni tehát Afganisztánban vagy Pakisztánban, ahol hidegek a telek?
Elsősorban a szegények és az újszülöttek, idősek fognak rosszul járni. A negatív hatások nem az elitet és nem is a fiatal férfiakat érintik majd, hanem azokat, akik sebezhetők.
Utalt rá, hogy az Európai Bizottság talán nem számolt utána a szankciók hatásainak.
Két lehetőség van. Az egyik, hogy megcsinálták és jól eltették azokat. Én is közgazdász vagyok, ők is azok, és tudom, hogy ez hogyan megy. Talán kaptak a közgazdászaik egy utasítást, hogy nagyon gyorsan állítsanak elő egy számítást, de a helyzet az, hogy a jó munkához idő kell. Először is a döntés előtt kéne számolni, de a szankciókról szóló döntést ekkorra már meghozták, szóval talán arra adhattak utasítást, hogy utána nézzék meg, mi lesz az eredmény. Ha meg is történt, az gyors, rövid elemzés lehetett. Talán nem akarják kiadni, nehogy mások is utánaszámoljanak, például a Világbank vagy az IMF. El akarják kerülni a kritikát.
Mi a másik lehetőség?
A második lehetőség, és ez sajnos valószínűbb, hogy semmi ilyesmi nem történt. A háború és az arra adott válaszok túl gyorsan jöttek, és túl gyorsan fajult gazdasági háborúig a helyzet. Rengeteg fejleményt nem lehetett előre látni, például hogy társaságok, cégek kivonulnak az orosz és fehérorosz piacról. Ez túl sok, ezt nem lehet beemelni egy kutatásba. Bármely nagy cégtől elvárná Európa vezetése, hogy nagy döntéseik előtt környezethatás-tanulmányt készítsenek, de ez minden bizonnyal most nem történt meg. És akkor még csak az európai lakosságra gyakorolt hatásról beszélünk.
Említette, hogy talán Magyarország jobb helyzetben van, mert Magyarország megállapodott Oroszországgal.
És ez jó döntés volt! Más országok most a gáz árának befagyasztását tervezik, mint az Egyesült Királyság. Ez helyes, mert a kormány dolga, hogy segítsen átvészelni a nehéz korszakokat. De hosszú távon tarthatatlan, mert a gazdaságok rossz helyzetben kerültek ki a koronavírus-pandémiából. Szerencsétlen helyzet, hogy éppen a járvány után jött az újabb sokk. Nincsenek olyan helyzetben még a gazdagabb országok sem, hogy ezt sokáig fizessék.
mint Lengyelország vagy a balti államok maximalista követelései. Ez minden bizonnyal jót fog tenni nem csak a magyar lakosságnak, de a gazdaságnak is.
Fotó: MCC, Gyurkovits Tamás
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Ezekről a kérdésekről vitatkozott a Mandiner Presszóban Dévényi István és Gajdics Ottó.
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
