Következetesen együtt mozog három ország: Magyarország, Görögország és Olaszország közvéleménye a YouGov-Cambridge nemzetközi felmérése szerint, de nem csak a szankciók, hanem a háború oka, Ukrajna fegyveres megsegítése vagy éppen az oroszoknak esetleg teendő engedmények kapcsán is.
A negyedszáz vizsgált ország közül 13 nyugati vagy angolszász ország tekintetében elég egyértelmű a szakadék bizonyos kérdésekben az orosz-ukrán háború kapcsán – derült ki a YouGov-Cambridge felméréséből, amelyet a Guardian szemlézett.
A felmérést augusztus 24. és szeptember 22. között végezték, és főkövetkeztetésként azt vonták le, hogy az említett tizenhárom országból tízben a megkérdezettek tekintélyes aránya nem lenne hajlandó engedményeket tenni Oroszországnak a harcok befejezéséért, sőt támogatja a Moszkvával szembeni katonai és gazdasági intézkedések fenntartását vagy akár fokozását. Mindez igaz a franciákra, németekre, svédekre, dánokra, spanyolokra, lengyelekre, britekre, amerikaiakra, ausztrálokra és a kanadaiakra.
Míg a kérdésre, hogy a NATO túl sokat tesz-e Ukrajna megsegítéséért a három leg-ukránpártibb országban 7 százalék válaszolt igennel, az olaszoknál, a görögöknél és a magyaroknál viszont 22 százalék, 23 százalék és 31 százalék volt az arány.
(32 százalék), bár a görögök előztek minket (37 százalék).
A nehézfegyverek küldését a magyarok és a görögök alig ötöde támogatta (ez az arány a három „legharciasabb országban – Franciaországban, Nagy-Britanniában és Lengyelországban – a 44,57 és 65 százalék volt).
– akár a megszállt területek orosz feladásának hiányában is – a görögök jártak élen 31 százalékkal, utána a magyarok 28, az olaszok 23 százalékkal következtek.
Az is izgalmas kérdés volt, hogy kinek milyen szerepe van a háborúban: a görögök 43 százaléka úgy vélte, Kijev náci szimpatizánsok kezében van, a magyarok 41 százaléka szerint pedig a Nyugat Ukrajnából próbálta fenyegetni Oroszországot. Ugyanakkor még ebben a két országban is elsősorban az oroszokat okolják a háborúért (37 és 35 százalék), még ha alacsonyabb arányban is, mint a többi vizsgált országban, és még ha többen is, mint amennyien a Nyugatot tartják vétkesnek.
„Washingtonból nézve a világ” – A Stratéga ezúttal az amerikai fővárosban járt, ahol szó esett a migrációs válság valódi tétjéről, Trump külpolitikájáról és Magyarország békepárti szerepéről.
Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban hangsúlyozta: Oroszország vív háborút Ukrajna ellen, nem pedig fordítva.
A volt litván külügyminiszter hevesen reagált Angela Merkel kijelentéseire.
A mai Aulichok, Vécseyk, Dessewffyk teljes szívükkel védik hazájukat. Nem lőfegyverrel, hanem százezrével a digitális polgári körökben, a Harcosok klubjában az interneten. Horváth K. József írása.
Az Európai Bizottság elnöke szerint az elmúlt hetek eseményei azt bizonyítják, hogy az Európai Unió tagállamai összehangolt és tudatos támadások célpontjai.
Az egyik ukrán portál tényszerűen számolt be a magyar miniszterelnök véleményéről.
Mérlegen a főváros egyéves működése.
Hoppá, mégis Orbán volt a célpont?
