Biden támogatja, de mi értelme az izraeli-libanoni tengeri megállapodásnak?

Joe Biden amerikai elnök levelet fogalmazott meg Jair Lapid izraeli miniszterelnöknek, amelyben garantálja Amerika elkötelezettségét a Libanonnal kötött új tengeri határmegállapodás teljes körű végrehajtása, valamint Izraelnek a megállapodásban foglalt gazdasági és biztonsági jogai mellett – közölte egy magas rangú amerikai tisztviselő szombat este izraeli lapok szerint.

Miről szól az alku?

A megállapodásra Amos Hochstein, az Egyesült Államok energiaügyi megbízottja által közvetített több hónapos tárgyalások után került sor – jegyzi meg az Al Jazeera.

A megállapodás értelmében Izrael teljes körű jogot kapott az ún. Karis-mező feltárására, amely a becslések szerint 68 milliárd köbméter földgázkészletet tartalmaz. Libanon viszont teljes körű jogokat kapott az ún. Qana-mezőre, és beleegyezett, hogy egy francia vállalattal kötött mellékmegállapodás révén Izrael részesüljön a jogdíjakból a mezőnek a megállapított tengeri határon túlra eső szakaszára vonatkozóan.

Izrael és Libanon technikailag még mindig háborúban áll, és a megállapodás nem foglalkozik a szárazföldi határral, ráadásul az izraeli jobboldali ellenzék erősen támadja a szerződést. Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök, az ellenzék vezetője szerint 

Mindez a jelek szerint nem zavarja Joe Bident, aki alig egy hete így méltatta a tengeri határmegállapodást: Jicák Herzog izraeli elnökkel folytatott találkozóján: „Holnap Izrael és Libanon aláírja a két ország közötti állandó tengeri határ létrehozásáról szóló megállapodást. Történelmi áttörés, nagy bátorság kellett ahhoz, hogy önök előálljanak és lépést tegyenek" – mondta akkor Biden. „Ez a megállapodás mindkét ország számára lehetővé teszi az energetikai területek fejlesztését, és új reményt és gazdasági lehetőségeket teremt a libanoni nép számára, valamint növeli az izraeli nép stabilitását és biztonságát".

Mit mond erről az izraeli ellenzék?

Ugyan Netanjahu némileg visszafogta kritikáját, mivel a közvélemény-kutatások szerint sok izraeli támogatja a megállapodást, az ellenérveket alapvetően jól összefoglalta a Jiszrael Ha'jom portál. 

Szerintük a megállapodás több okból is rendkívül ellentmondásos, többek között azért, mert Izrael lényegében feladta korábbi tárgyalási pozícióját, amelyet több mint egy évtizeden át szilárdan tartott, és elfogadta a Libanon által a tárgyalások kezdetén javasolt határmegállapítást, kivéve egy kis területrészt a két nemzet közötti szárazföldi határ közelében.

„A vitatott vizeken belül jelentős földgázlelőhelyek feltételezhetőek, amelyeket Libanon mostantól ki tud majd aknázni, és várhatóan ki is fog tudni aknázni” – írja a lap. Izrael némi kompenzációt kap a kitermelt gázért, bár „a jogdíj százalékos arányáról még nem folytattak teljes körű tárgyalásokat.”

Még nagyobb gondnak tűnik, hogy

Mint ismert: a Hezbollah egy Irán által támogatott libanoni terrorista szervezet, amely 2006-ban egy hónapos, véres háborút vívott Izraellel, amelyben több mint 1500 ember halt meg.

Ráadásul az egyezmény még csak nem is egyenlő a normalizációval a két ország között, hiszen mint az Al Jazeera írja, Hasszán Naszrallah, a Hezbollah vezetője rögtön kijelentette: az egyezmény még csak jelét sem adja annak, hogy elfogadnák Izrael létét. További kérdés, hogy Lapid valóban jogosult-e ilyen mértékű döntések meghozatalára ügyvezető miniszterelnökként, továbbá kérdéseket vet fel a megállapodás időzítése is.

Miért pont most kellett ez a megállapodás?

A Jiszrael Ha'jom utal rá, hogy a szerződés siettetése mögött állhat a tény, hogy Izraelben napokon belül választás lesz, és hogy ha Netanjahu alakíthat kormányt, akkor jobboldali vezetése alatt nyilván sokkal keményebb feltételekkel tárgyalnának a libanoniakkal.

Lapid tehát nem csak azért siettethette a megállapodást, hogy elkönyvelhessen valamilyen eredményt miniszterelnökként, de az amerikai nyomás is szerepet játszhatott, hiszen rövidesen az Egyesült Államokban is időközi választások lesznek, de

Ilyen értelemben a libanoni-izraeli tengeri határmegállapodásra egyfajta „szegény ember Ábrahám-egyezményeként" is tekinthetünk, melyet két, népszerűtlen baloldali kormány erőltetett ki.

A Jiszrael Ha'jom szerint viszont Amerika is látja a színfalak mögött a gondot a szerződéssel. Az izraeli lap szerint egy meg nem nevezett magas rangú kormánytisztviselő kijelentette: „Arra számítunk, hogy a megállapodás végrehajtása során a jövőben további nehéz pillanatok következhetnek be". 

A tisztviselő mindössze annyit tudott garantálni, hogy ha a jövőben vita alakulna ki a két ország között, majd igyekeznek közvetíteni. 

Fotó: Pixabay