Célkeresztben Izrael: miért szólította fel az ENSZ nukleáris leszerelésre a zsidó államot?

Mint lapunk is megírta, az ENSZ Közgyűlés 152-5 arányban megállapította, hogy Izraelnek meg kell szabadulnia minden nukleáris fegyverétől, és nukleáris létesítményeit a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelete alá kell helyeznie.

A Jerusalem Post szerint a pénteki, „a közel-keleti nukleáris fegyverek elterjedésének kockázatáról” szóló határozatot ellenző öt nemzet a következő volt: Kanada, Izrael, Mikronézia, Palau és az Egyesült Államok.

ám érdekesség, hogy a hagyományosan Izrael-barát V4-ből Szlovákia megszavazta a határozatot. Az Egyiptom által a New York-i ENSZ-közgyűlés elé terjesztett éves határozatot a Palesztin Hatóság és 19 ország, köztük Bahrein, Jordánia, Marokkó és az Egyesült Arab Emírségek támogatta.

A határozat nagyrészt Izraelt veszi célba, amely egyesek szerint egyike annak a kilenc nemzetnek, amely nukleáris fegyverrel rendelkezik. Az állásfoglalás megjegyzi, hogy Izrael az egyetlen ország a Közel-Keleten, és az ENSZ 193 tagállama közül azon kevesek egyike, amely nem írta alá a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést (NPT). 

De van-e Izraelnek atomfegyvere?

Izrael soha nem ismerte el, hogy rendelkezik nukleáris fegyverekkel, viszont idén augusztusban Jair Lapid miniszterelnök érdekes elszólást tett az ügyben. 

Mint a CNN felidézi, a zsidó állam atomenergia-bizottságának vezetőváltása alkalmából tartott rendezvényen Lapid Izrael védelmi és támadó képességeire, valamint az általa „egyéb képességeknek” nevezett – a nukleáris fegyverekre utaló – „egyéb képességeire” utalt.

Mint utalt rá, Izrael védelme „arra épül, amit a külföldi média hajlamos »egyéb képességeknek« nevezni. Ezek az egyéb képességek tartanak minket életben, és fognak minket életben tartani, amíg mi és gyermekeink itt vagyunk”.

A legtöbb feltételezett atomfegyverrel rendelkező állammal ellentétben Izrael soha nem jelentette be hivatalosan, hogy birtokában lenne ilyen fegyvereknek, az ország vezetői inkább csak kétértelmű nyilatkozatokat tesznek az ügyben.

Korábban Ehud Olmert volt miniszterelnök látszólag elismerte a nukleáris képességet, amikor az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Franciaországgal együtt Izraelt is atomfegyverekkel rendelkező országként sorolta fel, bár később megpróbálta visszavonni a német televízióban elhangzott megjegyzéseit.

Ezen felül Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök is „nukleáris hatalomként" emlegette Izraelt egy kabinetjének tartott előadásán, mielőtt kijavította magát, és „energiahatalmat” mondott.

Miért pont Izraelt veszik célba?

Izraeli diplomaták és civil szervezetek régóta vádolják elfogultsággal az ENSZ-t Izrael kapcsán, a UN Watch szervezet szerint például tavaly 6-szor ítélte el az ENSZ Közgyűlés szavazáson Izraelt – ennyiszer tavaly a világ egyetlen másik országát sem ítélték el. Egy évvel korábban, 2020-ban 17-szer ítélte el Izraelt a szervezet közgyűlése, ezzel abban az évben is „dobogós” helyre érkezett a zsidó állam.

Eközben

2020-ban például Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter biztosította izraeli kollégáját arról, hogy Izrael számíthat hazánkra az ENSZ soron következő, „ki tudja hanyadik”, zsidó államot elítélő határozattal szemben.

Rosa Freedman nemzetközi jogász tanulmánya szerint például „az Emberi Jogi Tanács 2006-os megalakulása óta folyamatosan kipécézte és elmarasztalta Izraelt. Egyetlen más országot sem vetettek alá ilyen alapos vizsgálatnak és rendszerszintű elfogultságnak. Természetesen az ENSZ emberi jogi rendszerének foglalkoznia kellene az emberi jogok megsértésével a megszállt palesztin területeken. De Izrael durván aránytalan és túlzott vizsgálatát a máshol uralkodó hasonló vagy rosszabb emberi jogi helyzetekhez képest már régóta kifogásolják azok, akik szerint a rendszer nem hiteles és nem legitim.”

A kritikusok arra hívják fel a figyelmet, hogy míg Izraelt, a Közel-Kelet egyetlen demokráciáját rendszeresen elítélik a szervezeten különböző fórumain, addig nem illetik hasonló kritikával Iránt, Szaúd-Arábiát, Észak-Koreát, Venezuelát vagy Kubát.

Fotó: Pixabay