Szó szerint felpörgött a zöldenergia: egy órán át ingyen volt az áram Dániában

Húúú... Aszta... Hát ez fantasztikus!...

DUMA marinéninek...ők gyártják a kerekeket...pfuj

mi az hogy ingyen? Miből építették a napelemeket és a szélrőműveket?

https://aszodiattila.blog.hu/2022/09/22/a_jelenlegi_villamosenergia-piaci_modell_megbukott_surgos_felulvizsgalatra_szorul Hogyan lehet az, hogy ha a Paksi Atomerőmű adja a hazai áramtermelés felét, a hazai fogyasztás kb. harmadát, akkor ilyen alacsony önköltségi áramár mellett mégis ilyen magas a piaci ár? Ez sajnos nem Paks vagy nem a Kormány hibája, hanem a jelenlegi európai és magyar villamosenergia-piaci modell súlyos kudarca: pontosan azt mutatja, amire évek óta újra és újra magam is felhívtam a figyelmet. Az ún. Merit order modell hibás, és olyan torzulásokat okoz, ami ellehetetleníti, hogy az áramtermelés lényegi jellemzőit, például az ellátásbiztonsági aspektusokat és a beruházások hosszú megtérülési idejét figyelembe lehessen venni. Azt, hogy a jelenlegi piaci modell hibás, régóta lehet tudni, ha máshonnan nem, onnan biztosan, hogy bizonyos nyári időszakokban időnként negatív áramárak is kialakulnak az európai árampiacokon. A negatív áramár egyértelműen egy olyan szimptóma, ami a hibás piaci algoritmusra hívja fel a figyelmet, hiszen az időnkénti negatív áramár egyáltalán nem azt jelenti, hogy olyankor a költségek negatívak lennének. Sokkal inkább arról van szó, hogy az árampiacon jelenleg használt közgazdasági modell nem veszi figyelembe a műszaki törvényszerűségeket és a valós, fizikailag létező erőművi és hálózati eszközök és rendszerek műszaki korlátait. A Merit order modell lényege, hogy amikor – mondjuk az év egy adott órájában a piacon forgalmazandó villamos energia áráról megállapodnak a szereplők (eladók és vásárlók), akkor az eladásra ajánlatot tevő erőművek (vagy importőrök, kereskedők, esetleg – spekulációs célú – eladható árammal rendelkező szereplők) az eladandó áram árát az ún. határköltség alapján határozzák meg. Azt feltételezik, hogy egy adott erőmű már úgyis működik, és egy további kWh (vagy a piacon inkább MWh, vagyis 1000 kWh) áram ára csak attól függ, hogy ezt az addicionális árammennyiséget mennyiért lehet előállítani (ez az ún. határköltség). Tehát ajánlatadáskor az állandó költségek (az erőmű beruházási költsége, a személyzet fizetésének költsége, stb.) már „ki van fizetve”, így egy addicionális egységnyi árammennyiség költsége csak az annak előállításához szükséges addicionális üzemanyag költségétől függ. Ebben a modellben az az egyik nagy csavar, hogy a megújuló energiaforrások (nap, szél, víz) „üzemanyag-költsége” praktikusan nulla, így amikor a határköltség alapján sorba rakjuk az egyes áramtermelő berendezéseket (ld. a lenti ábrát), akkor a nap és szélerőművek biztosan elől lesznek a sorban, tehát ha termelni tudnak, mert éppen süt a nap és/vagy fúj a szél, akkor az általuk megtermelt áram a piacon biztosan vevőre talál.