Az 1956-os forradalom tüzéhez a szikrát Szegeden pattintották: az ottani hallgatók a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének (MEFESZ) alapításakor fogalmazták meg október közepén először a kommunista rendszer felszámolásának igényét. Aztán berobbant a láng. Interjúnk 1956-ról Kiss Tamás MEFESZ-alapítóval.
***
A szegedi egyetemen 1956 október közepén néhány bátor egyetemista kezdeményezésére váratlanul megalakult egy, az állampárttól független ifjúsági szervezet. A DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) egy kicsit nem nézett oda, és megtörtént. Utána pedig már nem lehetett visszagyömöszölni a szellemet a palackba.
A MEFESZ követelései között ott szerepelt a kommunista rendszer meghaladása, a rezsim felelőseinek számonkérése és a szovjet csapatok Magyarországról való távozása is – az meglepte a reformer Petőfi Kört is, második gyűlésükre pedig már a Magyar Rádió tudósítója is lement Szegedre, és hangfelvételen is megörökítette a diákok hangos rendszerkritikáját.
Követeléseik az egyik MEFESZ-alapító, Kiss Tamás révén a forradalom előestéjén beépültek a híres műegyetemi 16 pontba, mely az október 23-án kirobbant forradalom követelés-gyűjteménye lett. Utána pedig a Bem-szobornál elindult a híres eseménysor, a felszabadító, szabadságot ígérő tüntetéssel, a Rádió ostromával, a Kossuth téri sortűzzel, a kormányalakítással, a függetlenedés nagy reménységével, majd november 4-én a szovjet tankok mindent eldöntő bevonulásával.
Kiss Tamás a forradalom napjaiban előbb Budapesten, majd Szegeden nemzetőrként szolgált. 1957-ben tartóztatták le, egy évvel később első fokon nyolc év börtönbüntetést kapott, amit 1959-ben öt évre csökkentettek, 1963-ban szabadult. Munkásként dolgozott, levelező tagozaton fejezte be a jogi egyetemet, az őrhalmi TSZ jogásza lett. 1990 és 1994 között Balassagyarmat alpolgármestere volt, tagja a TIB-ben, az 56-os Magyarok Világszövetségének és a POFOSZ-nak.
--
Kiss Tamást balassagyarmati otthonában kérdeztük az 1956-os forradalomhoz vezető eseményekről, a szabadság napjairól és a kádári megtorlásról. (Az interjú tegező nexusa az interjúalany kérésére történt.)
fotó / videó: Földházi Árpád
Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.
November 4-ét a kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította.
Nincs köze ahhoz a világhoz, amit ő képvisel.
Mi várható a soros elnökségtől az igazságügy területén? Mit gondol az uniós vitákról? Mit tehetünk Európa és hazánk versenyképességéért?
A királyi pár a miniszterelnökkel és a tartományi elnökkel közösen a természeti katasztrófa által leginkább sújtott települések egyikét, Paiportát kereste fel.
Az újvidéki vasútállomás szerkezetének egy része pénteken szakadt le, maga alá temetve az épület bejáratánál tartózkodókat.
Forgács István úgy véli, a 17-25 év közötti korosztályban tízezrek lehetnek azok, akik a munkáshitellel megvethetik a lábukat a munkaerőpiacon vagy éppen vállalkozást indíthatnak.
A rögtönzött közvélemény-kutatás kicsit meglepő eredményt hozott.
