A Zöldek már azt követelik, nyissák meg a Bundeswehr és a német ipari szereplők raktárait az ukránoknak, de Olaf Scholz szocdem kancellár továbbra is hűtené a német háborús kedélyeket.
Olaf Scholz német szociáldemokrata kormányfő igyekszik valamelyest lassítani a német fegyverszállítások eszkalációját, de láthatóan nincsen könnyű dolga, különösen a sikeres ukrán ellentámadások óta. Legalábbis ez a kép rajzolódik ki az elmúlt napok fegyverszállítással kapcsolatos disputái és Olaf Scholz legutóbbi sajtótájékoztatóján elhangzottakból, amiről a brüsszeli Politico számolt be.
A német fegyverek méltatásával Scholz azokra a kritikákra reagált, amelyek azért érték kormányát, mert nem küld még több fegyvert az ukránoknak – emlékezetes, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter például nemrég Twitteren panaszkodott erre.
ezzel ugyanis növelhetnék túlerejüket a front azon szakaszain, ahol az elmúlt hetekben sikeres volt az áttörés.
Scholz azonban ismét kizárta a Leopárdok vagy Marderek szállítását Ukrajnába, és ragaszkodott ahhoz, hogy ezekről a lépésekről a szövetségeseknek meg kell állapodniuk, és egyetlen más ország sem küldene nyugati harckocsikat Ukrajnába, ebben pedig szerinte a kormány egységes.
A Politico ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy maga a külügyminiszter,
noha ugyancsak ragaszkodva a nemzetközi közös döntéshez e téren. Németország ukrajnai nagykövete, Anka Feldhusen ugyancsak bizakodását fejezte ki hétfőn egy rádióinterjúban annak tekintetében, hogy hamarosan eldől a vita a nyugati gyártmányú harckocsik ukrajnai szállításáról.
A fegyverszállítás – pontosabban annak fokozása, illetve a küldendő fegyverek típusa – kapcsán a német kormánykoalícióban jelenleg is viták zajlanak, csakúgy, mint a német sajtóban, ha vitának lehet nevezni az egyirányú érvelést a fegyverszállítás fokozása mellett például a Deutsche Welle véleménycikkében.
Mint arról az ARD is beszámolt:
a Német Szabaddemokrata Párt képviselője, Marcus Faber a Marder harckocsik azonnali szállítása mellett érvelt, mondván, ezekkel kevesebb ukrán halottal és hamarabb ment volna végbe az ellentámadás által érintett területeken. Ráadásul még az ellenzéki CDU/CSU egyik képviselője, Florian Hahn is közölte, „Berlinnek fel kell adnia vonakodását”, mert szerinte csak akkor lesznek hamarabb béketárgyalások, ha Oroszország „minél hamarabb észreveszi, hogy nem érhet el katonai sikereket”. Ellenben a szociáldemokraták továbbra is, bár gyengülő intenzitással, a nemzetközi koordináció mellett teszik le a voksukat a harckocsiszállítás terén, mondván, Németország csak az amerikaiakkal, britekkel és a többiekkel együttműködve tehet ilyen lépéseket.
Scholz kancellár rámutatott, hogy a berlini kormány listája szerint már 10 Panzerhaubitze-2000 típusú önjáró tarackágyúval, 24 Gepard típusú légelhárító tankkal és számos könnyebb fegyverrel támogatták az ukránokat, Scholz hozzátette: hamarosan leszállítják az IRIS-T típusú légvédelmi rakétarendszert is Kijevnek,
„ami annyira modern, hogy még a Bundeswehr sem használja”.
A németek – noha az invázió előtt csak sisakokat és egészségügyi felszerelést voltak hajlandóak szállítani a kelet-európai országnak – már július közepéig jókora hadianyag-szállítmányokkal támogatták Ukrajnát. S nem csak minőségi technológia terén, hanem az átlagos katona ellátásához elengedhetetlen mennyiségben is, többek között 20 millió lőszerrel és 100 ezer kézigránáttal, ezek összértéke forintban eléri a 140 milliárdot.
amiatt, hogy szerinte nem megfelelő mennyiségben és ütemben szállít hadianyagot Ukrajnának, s valóban késlekedés tapasztalható az ígért fegyverek érkezésében (ugyanakkor arról is bőven akadnak hírek, hogy a megérkezett fegyverek egy részét már rég a feketepiacon árulják).
A sajtótájékoztatón egyébként Putyinnal való telefonbeszélgetéséről is kérdezték a kancellárt, aki hangsúlyozta: fontosak ezek a beszélgetések, de
Mondata első felére valószínűleg így vagy úgy megint csak reagálni fog az ukrán külügy, hiszen Kijev kimondottan harap arra, ha valaki szóba áll Moszkvával, mint arról nemrég lapunknak Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója is beszélt.
A sajtótájékoztató apropója egyébként a grúz miniszterelnök, Irakli Garibashvili berlini látogatása volt, az Európai Unióba törekvő kaukázusi ország kapcsán Scholz azt mondta, Berlin minden támogatást megad a tagjelölti státusz eléréséhez szükséges reformokhoz – hogy a grúzokat mennyire akarja valóban az EU, arról korábbi cikkünkben értekeztünk.
Címlapképünkön Marder típusú német gyalogsági harckocsi egy májusi szászországi gyakorlaton (forrás: AFP/Klaus-Dietmar Gabbert/dpa)
Tanúvallomások bizonyítják, hogy a kilencvenes évek első felében, a szarajevói ostrom idején jómódú nyugatiak ártatlan civilekre lődöztek a várost körülvevő dombkaréjról.
A PiS elnöke közölte, hogy lemond a neki odaítélt ukrán Bölcs Jaroszláv-rendről.
A háború kitörése óta Ukrajnába és Ukrajnából több ezer milliárd forintnyi valuta és arany áramlott Magyarországon keresztül.
Ukrajna intenzíven támadja az oroszok által elfoglalt Krím-félszigetet.
Zelenszkij szerint a fehéroroszok Ukrajna elleni „lehetséges agresszió kiterjesztését" akarják.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
A mentők egy felnőttet súlyos sérülésekkel, valamint egy gyermeket és egy felnőttet sikeres újraélesztést követően, életveszélyes állapotban vittek kórházba.
De így tett egy másik Mol vezető és a Wizz Air első embere is.
