Az orosz kontroll gyengülésével a befolyási övezet mélyrétegeiben dúló feszültségek a felszínre törnek. Most újabb fegyveres összetűzés történt Tádzsikisztán és Kirgizisztán határán, a felek végül kedden tűzszüneti megállapodást írtak alá.
Aznap, amikor egy régióval arrébb megköttetett a háromnapos összetűzések után a tűzszüneti egyezség az azeriek és az örmények között, kirobbant egy másik fegyveres konfliktus Tádzsikisztán és Kirgizisztán között.
Szeptember 14-én a kirgiz határőrök átlőttek a határon, miután úgy érzékelték, hogy tádzsik katonák a két országot elválasztó demarkációs zónába léptek. Az incidensben egy tádzsik határőr életét vesztette, két társa pedig megsebesült.
A fegyveres konfliktus szeptember 16-án komolyabbra fordult, amikor tádzsik erők tankok és páncélos járművek bevetésével határ menti kirgiz falvak környékén jelentek meg, és lövették a kirgizisztáni Batken repülőterét. Ezzel párhuzamosan a kirgiz tüzérség is tádzsik településeket célzott. Két tucat halott és mintegy száz sebesült lett a határvillongás szomorú mérlege a nap végére.
A következő napokban
Egy rövid fegyvernyugvási egyezség köttetett a felek között, de a tűzszünet egy nap után összeomlott. A két kormányzat ezt követően továbbra is egymást vádolta a feszültség berobbantásával, de végül orosz közvetítéssel a szemben álló felek szeptember 20-án tűzszüneti megállapodást írtak alá.
Kirgiz különleges egységek pihennek járőrözés közben a kirgiz-tádzsik határ közelében szeptember 21-én – forrás: VYACHESLAV OSELEDKO / AFP
Tádzsikisztán szerdán azzal vádolta Kirgizisztánt, hogy a múlt heti incidenseket és az egyezséget követően, ígéretei ellenére nem vonta vissza a határzónából katonai harcjárműveit, hanem ott tartja őket rejtetten. A tádzsik külügyminisztérium közleménye szerint felvételeik vannak arról, hogy
illetve arról is, hogy kirgiz hírszerző drónok szállnak át tádzsik légtérbe. A kirgiz hadsereg ezt cáfolta.
A két közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaság között gyakoriak a határvillongások., 1991-es függetlenedésük után többször alakult ki határaiknál fegyveres összetűzés. Tavaly tavasszal és nyáron, majd csak idén háromszor került háborús helyzet közelébe a tádzsik és a kirgiz hadsereg. Az időszakonként kötött fegyverszüneti egyezségek azonban rendszerint csak hónapokig tartanak ki.
Éppen ezért a kedden kötött legújabb egyezségre sincs teljes garancia.
Egy férfi ül szétlőtt háza mellett a kirgiz-tádzsik határ közelében szeptember 21-én – forrás: VYACHESLAV OSELEDKO / AFP
Ahogy az éppen napokkal előtte történt azeri-örmény konfliktusnál, a tádzsik-kirgiz feszültség eszkalálódásánál is közvetlen összefüggést látnak az ukrajnai háborúval biztonságpolitikai elemzők. Az azeriek azért támadhattak, mert megérezték, hogy az oroszok ukrajnai lekötöttségük miatt passzívak maradnak a Kaukázusban; ugyanez lehetett az indítéka annak, hogy a tádzsik és a kirgiz erők felolvasztották saját befagyott konfliktusukat.
Ahogy Hegyi-Karabahban az azeriek saját indoklásuk szerint azért támadtak, mert az örmények állítólagos készülődő katonai akciójának akarták elejét venni, úgy a tádzsikok azért gurulhattak be harci járművekkel a demilitarizált övezetbe, hogy kiprovokáljanak egy kirgiz lépést.
Az oroszok ukrajnai háborúja tehát közvetett módon felerősíti a regionális ellentéteket:
Mind Tádzsikisztán, mind Kirgizisztán Oroszország katonai szövetségese, mindkét országban orosz katonai bázisok működnek, mindkét ország az eurázsiai együttműködési rendszer két pillérének tagja, vagy az oroszok vezette biztonsági szervezet, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (a „keleti NATO”) és a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) részese. Ez utóbbinak a kirgizek és a tádzsikok állandó tagjai, az azeriek és az örmények partnerei – a nyugati dominancia ellenében létrehozott eurázsiai erőközpont építésében
A legújabb tádzsik-kirgiz fegyveres összetűzés idején a két állam és szövetségeseinek vezetői éppen az SCO üzbegisztáni csúcstalálkozóján tárgyaltak, a kirobbanó konfliktus ügye így azonnal napirendre került, és be is zavart kicsit a csúcs fő attrakciójának, a Hszi Csin-ping-Vlagyimir Putyin–találkozónak. Tűzgócot oltottak, de erdőtüzet nem.
--
Nyitókép: Kirgiz katonák keresnek fel nem robbant aknákat a kirgiz-tádzsik határ közelében fekvő falvakban szeptember 20-án – VYACHESLAV OSELEDKO / AFP
fotó: AFP
Trump londoni fellépése felkavarta az atlanti szövetség állóvizét, miközben Európa olajcsapok nélkül, drónok célkeresztjében és utcai lázadások árnyékában sodródik a polgárháborús forgatókönyv felé.
Nem finomkodott az orosz külügyminiszter.
Nemcsak belpolitikailag, de a nemzetközi porondon is kínos helyzetbe kerültek a liberálisok.
Az amerikai elnök közös sajtóértekezletet tartott Keir Starmer brit miniszterelnökkel.
Lengyelország úgy döntött, hogy fokozza katonai együttműködését Ukrajnával, még akkor is, ha ezzel geopolitikai darázsfészekbe nyúl.
Kína után Indiát is elmarhatja magától az Európai Unió elvakult vezetése.
A miniszterelnök által meghirdetett magyar modell erős szellemi bázissal és európai érthetőséggel bír, a Patrióták pedig esélyt kaphatnak arra, hogy uniós szinten új keretet adjanak a kereszténydemokráciának.
Erling Haaland újabb rekordot döntött meg. Ilyen volt a csütörtöki BL-este.
