Újabb orosz befolyási övezet robbant be: elsimították a tádzsik-kirgiz határvitát?

2022. szeptember 21. 17:34

Az orosz kontroll gyengülésével a befolyási övezet mélyrétegeiben dúló feszültségek a felszínre törnek. Most újabb fegyveres összetűzés történt Tádzsikisztán és Kirgizisztán határán, a felek végül kedden tűzszüneti megállapodást írtak alá.

2022. szeptember 21. 17:34
null
Maráczi Tamás
Maráczi Tamás

Aznap, amikor egy régióval arrébb megköttetett a háromnapos összetűzések után a tűzszüneti egyezség az azeriek és az örmények között, kirobbant egy másik fegyveres konfliktus Tádzsikisztán és Kirgizisztán között.

Szeptember 14-én a kirgiz határőrök átlőttek a határon, miután úgy érzékelték, hogy tádzsik katonák a két országot elválasztó demarkációs zónába léptek. Az incidensben egy tádzsik határőr életét vesztette, két társa pedig megsebesült.

A fegyveres konfliktus szeptember 16-án komolyabbra fordult, amikor tádzsik erők tankok és páncélos járművek bevetésével határ menti kirgiz falvak környékén jelentek meg, és lövették a kirgizisztáni Batken repülőterét. Ezzel párhuzamosan a kirgiz tüzérség is tádzsik településeket célzott. Két tucat halott és mintegy száz sebesült lett a határvillongás szomorú mérlege a nap végére.

A következő napokban

Kirgizisztán határ menti térségeiben rendkívüli állapotot hirdettek, és mintegy 140 ezer lakost telepítettek ki.

Egy rövid fegyvernyugvási egyezség köttetett a felek között, de a tűzszünet egy nap után összeomlott. A két kormányzat ezt követően továbbra is egymást vádolta a feszültség berobbantásával, de végül orosz közvetítéssel a szemben álló felek szeptember 20-án tűzszüneti megállapodást írtak alá.

Kirgiz különleges egységek pihennek járőrözés közben a kirgiz-tádzsik határ közelében szeptember 21-én  –  forrás: VYACHESLAV OSELEDKO / AFP

 

Tart-e a fegyvernyugvás?

Tádzsikisztán szerdán azzal vádolta Kirgizisztánt, hogy a múlt heti incidenseket és az egyezséget követően, ígéretei ellenére nem vonta vissza a határzónából katonai harcjárműveit, hanem ott tartja őket rejtetten. A tádzsik külügyminisztérium közleménye szerint felvételeik vannak arról, hogy

álcázott kirgiz harci járművek, katonai felszerelések maradtak a demilitarizált határövezetben,

illetve arról is, hogy kirgiz hírszerző drónok szállnak át tádzsik légtérbe. A kirgiz hadsereg ezt cáfolta.

A két közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaság között gyakoriak a határvillongások., 1991-es függetlenedésük után többször alakult ki határaiknál fegyveres összetűzés. Tavaly tavasszal és nyáron, majd csak idén háromszor került háborús helyzet közelébe a tádzsik és a kirgiz hadsereg. Az időszakonként kötött fegyverszüneti egyezségek azonban rendszerint csak hónapokig tartanak ki.

Éppen ezért a kedden kötött legújabb egyezségre sincs teljes garancia.

Egy férfi ül szétlőtt háza mellett a kirgiz-tádzsik határ közelében szeptember 21-én  –  forrás: VYACHESLAV OSELEDKO / AFP

 

Regionális fejfájás 

Ahogy az éppen napokkal előtte történt azeri-örmény konfliktusnál, a tádzsik-kirgiz feszültség eszkalálódásánál is közvetlen összefüggést látnak az ukrajnai háborúval biztonságpolitikai elemzők. Az azeriek azért támadhattak, mert megérezték, hogy az oroszok ukrajnai lekötöttségük miatt passzívak maradnak a Kaukázusban; ugyanez lehetett az indítéka annak, hogy a tádzsik és a kirgiz erők felolvasztották saját befagyott konfliktusukat.   

Ahogy Hegyi-Karabahban az azeriek saját indoklásuk szerint azért támadtak, mert az örmények állítólagos készülődő katonai akciójának akarták elejét venni, úgy a tádzsikok azért gurulhattak be harci járművekkel a demilitarizált övezetbe, hogy kiprovokáljanak egy kirgiz lépést.  

Az oroszok ukrajnai háborúja tehát közvetett módon felerősíti a regionális ellentéteket:

az orosz kontroll gyengülésével a volt orosz befolyási övezetek mélyrétegeiben dúló feszültségek a felszínre törnek.

Mind Tádzsikisztán, mind Kirgizisztán Oroszország katonai szövetségese, mindkét országban orosz katonai bázisok működnek, mindkét ország az eurázsiai együttműködési rendszer két pillérének tagja, vagy az oroszok vezette biztonsági szervezet, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (a „keleti NATO”) és a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) részese. Ez utóbbinak a kirgizek és a tádzsikok állandó tagjai, az azeriek és az örmények partnerei – a nyugati dominancia ellenében létrehozott eurázsiai erőközpont építésében

négy szövetséges egyidejű marakodása nagyban okoz fejfájást a nyugati végein súlyos háborúba beleragadó Oroszországnak.

A legújabb tádzsik-kirgiz fegyveres összetűzés idején a két állam és szövetségeseinek vezetői éppen az SCO üzbegisztáni csúcstalálkozóján tárgyaltak, a kirobbanó konfliktus ügye így azonnal napirendre került, és be is zavart kicsit a csúcs fő attrakciójának, a Hszi Csin-ping-Vlagyimir Putyin–találkozónak. Tűzgócot oltottak, de erdőtüzet nem.

--

Nyitókép: Kirgiz katonák keresnek fel nem robbant aknákat a kirgiz-tádzsik határ közelében fekvő falvakban szeptember 20-án  –  VYACHESLAV OSELEDKO / AFP

fotó: AFP

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 12 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Ólat a trolloknak
2022. szeptember 21. 20:20
A #nincshatterhatalom mindenfelé szervezi az exszovjet arab tavaszokat, majdanokat..
foldizs
2022. szeptember 21. 20:05
Majd csak eszükbe jut a csecseneknek is, hogy nekik nem muszáj meghalniuk holmi orosz diktátorokért...
Ehetős Odó
2022. szeptember 21. 20:03
Szia!
august
2022. szeptember 21. 19:17
Zsizsegnek a demokráciaexportőrök világszerte, olyasmi mint amikor megrezdül valahol a pók-háló-zat.. Akár az alvó sejtek akcióba lépnek világszerte. Gombnyomásra.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!