A város polgármestere fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Nagybánya neve Baia Mare.
A Nagybányai Gesztenyefesztivál idén szeptember 23. és 25. között, vagyis éppen zajlik. És ilyenkor szokás szerint érkeznek a résztvevők, épülnek a bódék, rakodnak az árusok.Na de Cătălin Cherecheș, Nagybánya polgármestere olyan ember, aki a saját szemével győződik meg arról, hogy minden, de minden rendben van a helyszínen. És egy kürtős kalácsot áruló bódé előtt szinte a földbe gyökerezett a lába.– írja a Főtér.ro.
Azon a bizonyos bódén a polgármester azt olvashatta, hogy kürtős kalács. Így, magyarul. Na és ekkor Cherecheș így reagált: „Van egy kérésem.Beszereznek nekem egy trikolórt és szépen felteszik oda.” „És a bírót körülzsizsegő szolgahad nem azt mondta, hogy na de polgármester úr, ez talán túlzás, hanem ezt: Jó! Igenis, értettük!” – olvasható a cikkben. Reagálásukban azt írják: Pap Zsolt István RMDSZ-es polgármester péntek reggel elrendelte a csütörtökön elhelyezett zászlók eltávolítását.
A polgármester – ha már beleállt a témába –, nem hagyta reagálás nélkül a fejleményt. Pénteken fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Nagybánya neve Baia Mare, akkor is, ha udvariasságból elfogadják, hogy itt-ott megjelenjen a Nagybánya elnevezés is.
„Egy olyan városban, amelynek a neve Baia Mare, ha én elmegyek kenyeret venni, akkor ott, ahová én vásárolni megyek, azt írja: Pâine és nem azt, hogy Kenyér. Ha nem akarják megváltoztatni a Kenyér feliratot, akkor tegyék mellé a román zászlót! Akkor értem, hogy én, a román is bemehetek oda. De ha magyarul írja, akkor azt jelenti, hogy nem nekem, a románnak szól. A románnak, akiről egyesek úgy gondolják, hogy papagájként kell szótárakban megnéznie, mit is jelent az, amit mások magyarul odaírnak.” – mondta meg a tutit Cătălin Cherecheș, Baia Mare román város román polgármestere.
Nyitókép: Facebook
Amikor a Partium fővárosa választhatott: megtört vörös brigantiként, vagy méltóságát megőrizve megy román rabságba. Dr. vitéz Jánossy Gyula és a nemzeti érzelmű polgárság, ha csak rövid időre is, de visszaadta a Körös menti település becsületét, és megmentette a várost a megszállók bosszújától.
A szlovák kormány részéről eddig ilyen nyílt formában még nem hangzott el hasonló állítás.
Kérdés, hogy a Tisza Párt képes lesz-e megőrizni az elmúlt évtizedek nemzetpolitikai vívmányait, miközben pragmatikusabb viszonyra törekszik Brüsszellel és a szomszédos fővárosokkal.
Titkos napló leplezi le, hogyan bántak 1919-ben a védtelenül maradt többségi nemzettel az ukrán soviniszták az első világháború után.
Az államfő és a miniszterelnök is megszólalt.
Nem kímélték a magyar táblákat.
Forsthoffer Ágnes a társadalom részéről jelentkező „jogos igénnyel” magyarázza.
Meddig árad még a TISZA, milyen hibákat követett el a Fidesz-kormány a kultúrpolitikában?
