Össztűz alatt Németország: nemcsak a kormány omlott össze, de az energiaválság is berobbant
A Scholz-kormány bukása csak nyitánya annak a válságfolyamatnak, amelybe Berlin az elmúlt évekbe kormányozta magát az elhibázott energiapolitikájával.
A bécsi székhelyű Pantarhei vezetési tanácsadó cég által összegyűjtött adatok alapján hazánkat Ciprus, Litvánia, Luxemburg és Németország követi.
Egy új elemzés szerint Magyarország a legstabilabb kormány az EU-ban – mutat rá pénteki cikkében az Euractiv. Mint a portál tájékoztat: a bécsi székhelyű Pantarhei vezetési tanácsadó cég által összegyűjtött adatok alapján Magyarország áll az „uniós instabilitási index” élén, amelyet Ciprus, Litvánia, Luxemburg és Németország követ.
Az index elsősorban azon alapul, hogy hány párt van a kormányban, és hány kormányváltás történt az elmúlt két parlamenti ciklusban. Ennek kapcsán érdekesség, hogy
„Ez egy látszólag állandónak tűnő változékonysági állapotot eredményezett, a pártok szinte állandóan választási üzemmódban vannak. Ez pedig korlátozza a képességüket, hogy válaszokat adjanak a jelentős és sürgető politikai kérdésekre” – áll a jelentésben.
köztük Bulgáriában négy, Ausztriában és Olaszországban hat, Romániában pedig hét kormányváltás.
„Úgy tűnik, hogy a nagy pártok korszaka és az ebből fakadó egyértelmű politikai viszonyok az uniós tagállamokban véget értek” – véli a Pantarhei, hozzátéve, hogy „a három vagy több pártból álló koalíciók váltak az új normává”. Mint a portál fogalmaz: ennek fényében a 2024-es európai választások valószínűleg újabb stressztesztet jelentenek majd a berendezkedő pártok számára, mivel a szélsőjobboldali és nacionalista pártok jelentős gyarapodásra számíthatnak a jobbközép néppárt, a szocialisták és demokraták, valamint a Renew Europe (amelynek alelnöke Cseh Katalin – a szerk.) rovására is az EP-ben.
A Pantarhei elemzése szerint ráadásul az egyre instabilabb nemzeti kormányok hatással vannak az uniós döntéshozatalra is, mivel a tagállamok könnyebben blokkolhatják a javaslatokat, noha a Miniszterek Tanácsa nehezebben jut közös álláspontra.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand