Bruttó 750 millió helyett 1,3 milliárd forintra emelkedett a Széna tér felújításának összköltsége. A Lánchíd és a Blaha Lujza tér után itt is jelentős a drágulás.
Újabb fővárosi beruházás, a Széna tér felújítása drágult jelentősen a Karácsony-érában, köszönhetően egy szerdán elfogadott közgyűlési határozatnak.
Ahogy a Lánchíd-, illetve a Blaha Lujza téri projektekben, úgy a Széna tér rekonstrukciójának költségnövekedésében is szerepet játszott, hogy a 2019-es októberi önkormányzati választásokat követően
a Karácsony Gergely-féle városvezetés megakasztotta a korábban induló munkálatokat.
A Széna tér felújítását 2018. március 21-én jelentette be Tarlós István korábbi főpolgármester és a II. kerület volt polgármestere, Láng Zsolt. Sajtótájékoztatójukon azt ígérték, hogy egy év múlva, májusban kezdődhet a projekt, aminek befejezése 2019 vége lett volna esedékes. A tér megújítására két és fél milliárd forintot szántak, a terveket elkészítették.
2019 augusztusában el is indult tér felújítása többek között azzal, hogy megszüntették az ott működő autóbusz-végállomást, ám a választásokat követően elakadt a projekt, miután a baloldali városvezetés újratervezte a beruházást. Az új tervek három ütemről szólnak, ráadásul igencsak csökkentett műszaki tartalommal valósítják meg a tér rekonstrukcióját.
A Fővárosi Közgyűlés 2020 júniusi döntésében az MSZP-s Őrsi Gergely-féle II. kerületi önkormányzatot bízta meg a projekttel. A Fővárosi Önkormányzat először hétszázötven millió forintnyi fejlesztési forrás biztosítását ígérte meg. A felújításnak a főváros és a kerület megállapodása szerint 2021. december 31-én be kellett volna fejeződnie. Nem így történt.
Tavaly októberben előbb módosították az egy évvel korábban kötött megállapodást, a projekt végét ekkor 2022. május 31-ben határozták meg; majd pár hónapra rá Őrsi már arról posztolt közösségi oldalán, hogy szeptember végén, azaz e hét pénteken befejeződnek a munkálatok.
Ehhez képest a Közgyűlés szerdán elfogadta a főváros és a II. kerület között létrejövő megállapodást, amiben a beruházás lezárását október 22-ére jelölték ki, a projekt összköltsége pedig bruttó 1 milliárd 339 millió forintra módosult.
Nyitókép: Facebook
Az, hogy a Telex következetesen nem akarta leírni portálunk nevét, azzal függhet össze, hogy – a többi kormánypárti portállal egyetemben – már korábban sem számolt be Magyar Péter azon szándékáról, hogy államosítaná lapunkat és meghatározná, mi jelenhet meg nálunk.
Az író, újságíró szerint Magyar Péter szavaira az egész újságíró szakmának oldaltól függetlenül, közösen kellene azt mondania, hogy elég volt. Eddig azonban úgy tűnik, a kormánypártivá lett hírportáloknál nem osztják ezt a véleményt.
Mélyülő politikai árkok, eltűnő közös nevező, egyre kevesebb valódi párbeszéd. A közélet állapota ma már nem politikai, hanem társadalmi kérdés.
Magyar Péter az állami kézbe kerülő Mandiner kormányellenőrzését helyezte kilátásba. A miniszterelnök a törvényhozásban nyílt törvénysértés szándékát jelentette be.
„Mi lenne itt, ha ezt a mondatot Orbán Viktor mondta volna?” – teszi fel a publicista a költői kérdést.
Magyar Péter kommunista módra államosítana egy hírportált, aminek törvényellenesen határozná meg a tartalmát, amiből az következik, hogy a közmédia sem lesz olyan független, mint amilyennek ígéri. Szilvay Gergely írása.
A színész-aktivista nem bírta az iramot.
