Így mutat Vecsei H. Miklós Semmelweisként (GALÉRIA)

A Semmelweis című film 1847-48-as eseményekre koncentrál, Semmelweis ekkor fedezi fel a gyermekágyi láz okát és ellenszerét. A történelem egyik legnagyobb jelentőségű orvostudományi felfedezéséről szóló film Bécsben és Budapesten elevenedik meg, a forgatás fő helyszínei a SOTE Anatómiai Intézete, a Szabó Ervin Könyvtár, a BÁV-székház, a Bródy Sándor utca, a csepeli Duna-part, valamint a keszthelyi kikötő, amely Bécs hajóállomásául szolgál a filmben.

A film története 1847-ben játszódik, Bécsben. A szülészeti klinikán titokzatos járvány tombol, tizedeli a gyermekágyas nőket. Egy magyar orvos a hagyományos teóriákkal szembeszállva próbálja meg legyőzni a kórt. Semmelweis egy fiatal osztrák bába személyében talál társra, kapcsolatuk egyre romantikusabbá válik. A küzdelem azonban nemcsak a kór ellen zajlik: a vaskalapos vezetés mindent megtesz, hogy megvédje tekintélyét a megszállott magyar orvos felfedezésének következményeitől. A kórházban a harcot Semmelweis nyeri, az utcán pedig a progresszív erők. Hamarosan Bécsben és Pesten is kitör a forradalom, Semmelweis pedig elindul, hogy felfedezését hazájában is a szülő nők javára fordítsa.

Semmelweis élete mindannyiunk számára példa: egy ember, aki mindig, minden körülmények között a saját maga útját járta, amiről gyűlölettel és erőszakkal sem lehetett letéríteni – mondta korábban az MTI-nek Koltai Lajos rendező.

Nem könnyű az embernek megtalálni a saját útját, az apró örömökkel együtt ez rengeteg szenvedéssel is jár, de "jót csinálni" kizárólag gyötrelem árán lehet" – fogalmazott Koltai Lajos. A film forgatókönyve zseniális, különösen a dialógusok kiválóak. Amikor a főszereplőket kiválasztottam, nem a külső hasonlóságokat kerestem, hanem varázslatos személyiségeket, akikkel el tudjuk juttatni a nézőkhöz ezt a gyönyörű, erős történetet – Vecsei H. Miklós és Nagy Katica pont ilyenek” – mondta.

A világhírű operatőrből lett rendező a héten a BÁV székházban zajló forgatás szünetében elárulta az MTI-nek, Nagy András operatőrrel együtt különleges látványvilágot dolgoztak ki: „Két oldalról bejövő fény között dolgozunk, csak a reflexek érvényesülnek abból a fényből, ami bejön, így a falról vagy bárhonnan máshonnan visszaverődő fények veszik körül a szereplők arcát, ez az aura teremti meg a karaktereket” – magyarázta. A film főszereplőiről szólva kiemelte, Vecsei H. Miklós hamar megtalálta a saját hangját, hitelesen alakítja a fiatal Semmelweist. Nagy Katica, aki a tudóst küzdelmes útján végigkísérő fiatal bécsi szülésznőt játssza, szintén jó választás volt.

A film producere, Lajos Tamás szerint az embereknek mindig szüksége volt követendő példaképekre, hősökre, és ez ma egyre aktuálisabb. A számos magyar filmsikert jegyző producer korábban elmondta: a film története nagyrészt hiteles életrajzi és történelmi alapokon nyugszik, Maruszki Balázs és Kormos Anett forgatókönyvét rengeteg kutatómunka előzte meg. „Az anyák megmentőjéről" készülő film a felfedezés történetét és az odáig vezető életutat ugyanakkor jelentős fikciós elemekkel kiegészítve dolgozza fel. "A felfedezést történelmileg hitelesen mutatjuk be, de nem dokumentumfilmet készítünk – fogalmazott az MTI-nek Lajos Tamás.

Koltai azonnal beleszeretett a forgatókönyvbe, aminek különösen örülök, mert Semmelweis élete nagyon közel áll a szívemhez – mondta Lajos Tamás, és hozzátette: Nagyapám harminckét évig volt Pécsen szülészprofesszor, a Jóisten után Semmelweis Ignác volt a második, akit a legjobban tisztelt – én ebben nőttem fel.”

A film látványáért felelős Pater Sparrow látványtervező elmondta, a történet nagy része 1847-ben játszódik Bécs központi klinikáján, amelyet a BÁV egykori épületében alakítottak ki. Itt kapott helyet egyebek mellett a magyar tudós irodája, a szülőszoba, az újszülött szoba, a kórboncterem és a nővérszálló is. Több berendezést újra kellett gyártani, például a szülőszéket, az orvosi szemléltető eszközöket, de saját kialakítású villanykörtét is készítettek, amely visszaadja a gázláng villódzását. Vizuális koncepció volt, hogy a viktoriánus korra emlékeztető, koszosabb kórházi közeget hozzanak létre, ehhez korabeli fotókat vettek alapul - magyarázta Pater Sparrow, hozzátéve,  Semmelweis korában az otthonszülés volt a szokás a módosabb családoknál, klinikára vagy kórházba a szegények mentek.

A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Szupermodern Filmstúdió gyártásában készül. Producere Lajos Tamás és Vida József, a rendező Koltai Lajos, az operatőr Nagy András, a forgatókönyvet Maruszki Balázs és Kormos Anett írták. A film dramaturgja Goda Kriszta, látványtervezője Pater Sparrow, jelmeztervezője Szakács Györgyi, vágója Kovács Zoltán. A film várhatóan 2023-ban kerül a hazai mozikba.

Fotók: Szvacsek Attila

Forrás: Szupermodern Filmstúdió