Javában zajlik „az anyák megmentőjéről”, Semmelweis Ignácról szóló nagyszabású romantikus játékfilm forgatása. A Koltai Lajos rendezésében, Vecsei H. Miklós főszereplésével készülő film október elejéig forog, és előreláthatóan 2023-ban kerül a magyar mozikba.
A Semmelweis című film 1847-48-as eseményekre koncentrál, Semmelweis ekkor fedezi fel a gyermekágyi láz okát és ellenszerét. A történelem egyik legnagyobb jelentőségű orvostudományi felfedezéséről szóló film Bécsben és Budapesten elevenedik meg, a forgatás fő helyszínei a SOTE Anatómiai Intézete, a Szabó Ervin Könyvtár, a BÁV-székház, a Bródy Sándor utca, a csepeli Duna-part, valamint a keszthelyi kikötő, amely Bécs hajóállomásául szolgál a filmben.
A film története 1847-ben játszódik, Bécsben. A szülészeti klinikán titokzatos járvány tombol, tizedeli a gyermekágyas nőket. Egy magyar orvos a hagyományos teóriákkal szembeszállva próbálja meg legyőzni a kórt. Semmelweis egy fiatal osztrák bába személyében talál társra, kapcsolatuk egyre romantikusabbá válik. A küzdelem azonban nemcsak a kór ellen zajlik: a vaskalapos vezetés mindent megtesz, hogy megvédje tekintélyét a megszállott magyar orvos felfedezésének következményeitől. A kórházban a harcot Semmelweis nyeri, az utcán pedig a progresszív erők. Hamarosan Bécsben és Pesten is kitör a forradalom, Semmelweis pedig elindul, hogy felfedezését hazájában is a szülő nők javára fordítsa.
Semmelweis élete mindannyiunk számára példa: egy ember, aki mindig, minden körülmények között a saját maga útját járta, amiről gyűlölettel és erőszakkal sem lehetett letéríteni – mondta korábban az MTI-nek Koltai Lajos rendező.
Azt szeretném megmutatni a nézőknek, hogy a kitartás, az elszántság, az elhivatottság, a szenvedélyesség meghozza gyümölcsét.
Nem könnyű az embernek megtalálni a saját útját, az apró örömökkel együtt ez rengeteg szenvedéssel is jár, de "jót csinálni" kizárólag gyötrelem árán lehet" – fogalmazott Koltai Lajos. A film forgatókönyve zseniális, különösen a dialógusok kiválóak. Amikor a főszereplőket kiválasztottam, nem a külső hasonlóságokat kerestem, hanem varázslatos személyiségeket, akikkel el tudjuk juttatni a nézőkhöz ezt a gyönyörű, erős történetet – Vecsei H. Miklós és Nagy Katica pont ilyenek” – mondta.
A világhírű operatőrből lett rendező a héten a BÁV székházban zajló forgatás szünetében elárulta az MTI-nek, Nagy András operatőrrel együtt különleges látványvilágot dolgoztak ki: „Két oldalról bejövő fény között dolgozunk, csak a reflexek érvényesülnek abból a fényből, ami bejön, így a falról vagy bárhonnan máshonnan visszaverődő fények veszik körül a szereplők arcát, ez az aura teremti meg a karaktereket” – magyarázta. A film főszereplőiről szólva kiemelte, Vecsei H. Miklós hamar megtalálta a saját hangját, hitelesen alakítja a fiatal Semmelweist. Nagy Katica, aki a tudóst küzdelmes útján végigkísérő fiatal bécsi szülésznőt játssza, szintén jó választás volt.
A film producere, Lajos Tamás szerint az embereknek mindig szüksége volt követendő példaképekre, hősökre, és ez ma egyre aktuálisabb. A számos magyar filmsikert jegyző producer korábban elmondta: a film története nagyrészt hiteles életrajzi és történelmi alapokon nyugszik, Maruszki Balázs és Kormos Anett forgatókönyvét rengeteg kutatómunka előzte meg. „Az anyák megmentőjéről" készülő film a felfedezés történetét és az odáig vezető életutat ugyanakkor jelentős fikciós elemekkel kiegészítve dolgozza fel. "A felfedezést történelmileg hitelesen mutatjuk be, de nem dokumentumfilmet készítünk – fogalmazott az MTI-nek Lajos Tamás.
Nagy tisztelője vagyok Koltai Lajosnak, régóta tervezem, hogy felkérjem rendezőnek, most végre eljött az alkalom.
Koltai azonnal beleszeretett a forgatókönyvbe, aminek különösen örülök, mert Semmelweis élete nagyon közel áll a szívemhez – mondta Lajos Tamás, és hozzátette: Nagyapám harminckét évig volt Pécsen szülészprofesszor, a Jóisten után Semmelweis Ignác volt a második, akit a legjobban tisztelt – én ebben nőttem fel.”
A film látványáért felelős Pater Sparrow látványtervező elmondta, a történet nagy része 1847-ben játszódik Bécs központi klinikáján, amelyet a BÁV egykori épületében alakítottak ki. Itt kapott helyet egyebek mellett a magyar tudós irodája, a szülőszoba, az újszülött szoba, a kórboncterem és a nővérszálló is. Több berendezést újra kellett gyártani, például a szülőszéket, az orvosi szemléltető eszközöket, de saját kialakítású villanykörtét is készítettek, amely visszaadja a gázláng villódzását. Vizuális koncepció volt, hogy a viktoriánus korra emlékeztető, koszosabb kórházi közeget hozzanak létre, ehhez korabeli fotókat vettek alapul - magyarázta Pater Sparrow, hozzátéve, Semmelweis korában az otthonszülés volt a szokás a módosabb családoknál, klinikára vagy kórházba a szegények mentek.
Az anyák megmentőjét az egész világon ismerik, élete már többször is vászonra került. Semmelweis Ignác történetéből amerikai film is készült, de Bristolban például színdarabot mutattak be róla az Oscar-díjas Mark Rylance főszereplésével. Itthon az első Semmelweis film Tóth Endre, azaz André De Toth rendezésében, 1939-ben készült, majd 1952-ben Bán Frigyes szintén Semmelweis címmel készített róla nagyjátékfilmet. Legutóbb 2019-ben Cibulya Nikol a Láz című kisfilmjében mesélte el a világhírű magyar orvos küzdelmét. Semmelweis Ignác szabadságharcának történetét ugyanakkor a Koltai-féle megközelítésben még senki sem dolgozta fel.
A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Szupermodern Filmstúdió gyártásában készül. Producere Lajos Tamás és Vida József, a rendező Koltai Lajos, az operatőr Nagy András, a forgatókönyvet Maruszki Balázs és Kormos Anett írták. A film dramaturgja Goda Kriszta, látványtervezője Pater Sparrow, jelmeztervezője Szakács Györgyi, vágója Kovács Zoltán. A film várhatóan 2023-ban kerül a hazai mozikba.
Fotók: Szvacsek Attila
Forrás: Szupermodern Filmstúdió
Ha a düh-kór már nem elég, akkor a klasszikus, jól bevált veszettség is megteszi, vagy legalábbis egy variánsa. Ettől pedig a francia veszettek szinte szó szerint tépik szét egymást.
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
A legendás spanyol rendező új munkájában, A szomszéd szobában az elmúlással való szembenézésről beszél intim, személyes hangvételben. Ám hiába a két zseniális színésznő, Tilda Swinton és Julianne Moore, a katarzis elmarad. A november 28-tól a mozikban látható film lábjegyzet maradt Almodóvár elképesztő karrierjében.
A műhelyekben bármilyen járművet átalakítanak frontszolgálatra, a felesleges karosszériaelemeket eltávolítják és helyükre vaslemezeket, rácsokat hegesztenek vagy gumiabroncsokat aggatnak.
Óriási változás állt be január óta az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos közhangulatban.
