Bánó András, Gálvölgyi János, Juhász Előd, Kondor Katalin, Rózsa György és Vágó István és a többiek: A magyar televíziózás legendái című interjúkötet több szereplője is keserédes hangulatba került a sajtótájékoztatón.
Talán a helyszín okozta (ha rövid időre is, de kinyitották a Magyar Televízió egykori épületét a Szabadság téren, ahol a sajtótájékoztatót rendezték pénteken délelőtt), de A magyar televíziózás legendái című interjúkötet több szereplője is keserédes hangulatba került.
A televíziós újságíró, Radnai Péter nagy fába vágta a fejszéjét, amikor
Tette mindezt azért, hogy a szakma nagyjai előtt tisztelegjen: „Ezeken a lépcsőkön jöttem fel 32 éve, mint a Híradó gyakornoka. A világ megváltozott, a szakma is, de az a kohéziós erő, amit a televíziózás jelent, ma is összeköt minket” – mondta Radnai Péter.
A kötetben húsz tévés beszél, Bánó Andrástól Vitray Tamásig. A sajtótájékoztatóra nem mindenki tudott eljönni, Vitrayt, Egri Jánost vagy éppen Vass István Zoltánt biztosan örömmel kérdezték volna az újságírók.
Szily Nóra moderálása mellett így sem maradtunk neves tévések nélkül: Bánó András, Benda László, Fehér Anna, Feledy Péter, Gálvölgyi János, Gát György, Juhász Előd, Kaplár F. József, Kertész Zsuzsa, Kondor Katalin, Rózsa György és Vágó István is ott volt a könyv bemutatóján.
Feledy Péter (aki az Ablak című magazinműsor egyik emblematikus alakja volt egykor) arról beszélt, hogy abban a rendszerben nem volt egyszerű a televíziózás, hiszen egyértelműen kellett kétértelműen fogalmazni.
Egy példát is hozott. 1980-ban műsor akart készíteni a magyar nemzettudatról. Felkérte a híres írót, Illyés Gyulát, aki vállalta is, hogy körüljárja a fogalmat. Aztán nagy botrány lett belőle,
„bár sejtettem, hogy Illyés nem kompatibilis azzal, amit mondjuk Aczél György gondol a nemzettudatról”
– tette hozzá Feledy. Kondor Katalin, aki hosszú ideig vezette a vasárnap este jelentkező A Hét című műsort, ma is úgy gondolja: A Hét sikeréhez az kellett, hogy Hajdú János megújította, modernizálta a formátumot.
Az egykori népszerű bemondónő, Kertész Zsuzsa a helyszín kapcsán megjegyezte, nagyon fáj számára a látvány, hiszen ha becsukja a szemét, ma is látja a nyüzsgő televízió épületét. A legélesebben a vetélkedőiről híres Rózsa György fogalmazott, aki felszólalásában azt mondta:
„elfeledett, eltemetett figurák vagyunk”.
Egy szomorú példát is hozott. Antal Imre halála után őt kérték fel, hogy mondjon beszédet a temetésén a Magyar Televízió nevében, ám azzal hárította el: mondjon az alelnök! Nem mondott, a temetésre sem ment el.
Persze A magyar televíziózás legendái kötet nem ennyire pesszimista, akik kedvelték a tévés személyiségeket, és szívesen nosztalgiáznának velük, nekik mindenképpen ajánlott.
Nyitófotó: Athaeneum Kiadó / Schumy Csaba
Továbbra is vitatéma, kivégzi-e a közösségi média a valós idejű sportközvetítéseket. A szakértők azzal biztatnak, a sportműsor élőben teljesen más élményt nyújt, így van esély a „formátum” túlélésére.
Az orosz miniszterelnök-helyettes erősítette meg.
Az influenszer marketing elképesztő méreteket öltött az elmúlt években, sokszor el kell gondolkodni az egyszeri felhasználónak, igaz-e egyáltalán, amit lát vagy csak egy bujtatott reklámmal van-e dolga?
Látva Magyar Péter felhozatalát, nem csodálom, hogy siratja az ellenzéki sajtó azókat a választókerületeket, ahol egy arc nélküli pártlogóra is leszavaznának az emberek, ha az tiszás.
A 444.hu-nak délután egy óráig nem érte el az ingerküszöbét a téma, míg a Telex és a 24.hu teljes mértékben Magyar Péter narratívájából dolgozik.
Egon, vegye tudomásul, ha ez van, mi nem nézzük akkor, mi levesszük a tévéről a hangot, mi levesszük a tévét is falról, Egon, mi a kádba így vágjuk bele a készüléket és lesprickoljuk Isana Sensitive krémtusfürdővel!
Egy világszerte tapasztalható leminősítési hullám kellős közepén Magyarország továbbra is megkapta a hitelminősítők bizalmát.
Egyes édességek és nassolnivalók is kisebb kiszerelésben kaphatók, de ezt jelezniük kell az üzleteknek.
