Legalább is a K&H legfrissebb jelentéséből ez derül ki.
Átlagosan 69 évre teszik a rájuk váró nyugdíjkorhatárt a 30-59 évesek – derül ki a K&H a legfrissebb felméréséből, amelyet szombaton juttattak el az MTI-nek. A K&H negyedévente rendszeresen megjelenő reprezentatív felmérésében egyebek között azt vizsgálják, milyen nyugdíjkorhatárra számítanak a jövő nyugdíjasai.
Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák üzletágának vezetője kiemelte: míg 2019-ben és 2020-ban a 65 év volt a leggyakrabban említett korhatár, addig 2021-ben és 2022-ben számszerűleg már többen említették a 70 évet.
Hozzáfűzte: míg az ötvenes korosztály legnagyobb része, 43 százaléka 65 éves nyugdíjkorhatárra számít, addig a harmincasok és negyvenesek körében a 70 évet említették a leggyakrabban. A kutatásban vizsgálták azt is, hogy a megkérdezettek mikor terveznek nyugdíjba vonulni. A válaszadók 61 százaléka akkor menne nyugdíjba, amikor erre a törvényi keretek lehetőséget adnak. A korábbi években – 2019, 2020 és 2021 második negyedévében – még 66-70 százalékuk számított erre.
Az idén 11 százalékos volt azok aránya, akik abban bíznak, hogy már a nyugdíjkorhatár elérése előtt pihenésre válthatnak. Az előző három évben ők szintén többen voltak, akkor 12-14 százalékos volt az arányuk. A felmérésben résztvevők 27 százaléka gondolja úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni fog. Arányuk az előző években még csak 20 százalék körüli volt.
Székely Pálma a közleményben megjegyezte, enyhe pesszimizmus rajzolódik ki a ténylegesen tervezett nyugdíjba vonulásra vonatkozó válaszokból. Ebben szerepet játszhat, hogy bár a nyugdíjvárakozások hosszú távúak, a mostani bizonytalan, kedvezőtlen gazdasági környezetben sokan pesszimistábban látják a jövőt.
(MTI)
Nyitókép: Amelie Benoist/AFP
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Kétezerhuszonöt következik. Eltelt közel negyed évszázad a huszonegyedikből.
A wellnessturizmus a turisztikai ágazat egyik leggyorsabban növekvő szegmense világszerte, Magyarországon is egyre többen választják az ilyen szolgáltatásokat nyújtó szállodákat. A jövőben azonban a wellnessezés sokkal többet jelent majd a kétnapos, svédasztalos ellátású utazásnál.
Fontos az ajándék, fontos, hogy minden meglegyen, de hogyha arra megy rá a hangsúly, akkor kifáradunk. Interjú.
A Nyugat-Balkán integrációja nemcsak Magyarország, hanem az egész EU számára is gazdasági, biztonsági és geopolitikai előnyökkel jár.
Az egység állítólagos tevékenységéről egy parlamenti vizsgálóbizottság tájékoztatást adott a védelmi minisztériumnak, de „nem történt semmi”.
Advent idején elindulnak a magyarok a városka felé, ugyanis a Magas-Tátra ölelésében megbúvó település még hóval és igazi téllel kecsegteti az odalátogatókat. Csender Levente írása.
