Aki a fideszes vagyonnyilatkozati javaslatot kritizálja, annak Brüsszellel van vitája – elemző a Mandinernek

Egy héttel ezelőtt nyújtották be a kormánypártok azt a törvénytervezetet, amely jelentősen módosítaná a hazai, sokat bírált vagyonnyilatkozat-tételi rendszert. A Tisztelt Ház kedden tárgyalja e javaslatot. Kocsis Máté közösségi oldalán tett indoklásában azt írta, ha és amennyiben megszavazzák a képviselők a tervezetet, idehaza is bevezetik az Európai Parlamentben (EP) és Németországban is hatályos rendszert.

„A Magyarországgal szembeni brüsszeli kettős mérce sajnos a mindennapjaink része, ezért mindezt kivédendő az tűnik a legcélszerűbbnek, ha az EP-ben használt szabályokat szóról-szóra beépítjük a magyar jogba” – fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője, jelezve azt is, hogy az európai uniós integráció erősítése céljából benyújtott javaslat az országgyűlési képviselőkre és a rájuk vonatkozó törvény alapján meghatározott vagyonnyilatkozat tevőkre vonatkozik, de a jövőben minden egyéb, külön ágazati jogszabályban felsorolt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá eső személy (például polgármesterek és önkormányzati képviselők) esetében megalkotják ugyanezen szabályokat.

Tulajdonképpen mit hozhat ez az új szabályozás?

A honatyáknak nyilatkozniuk kellene például a képviselői megbízatást megelőző három évben végzett tevékenységükről, és azokról a tevékenységekről, amelyekből adóköteles jövedelem származik. Újdonság lenne a mostani rendszerhez képest, hogy a képviselőknek nyilatkoznia kell a különböző társadalmi szervezeteknél vagy testületeknél betöltött tagságukról és tisztségükről. Ugyanakkor a vagyonnyilatkozatokból kikerülnének a nagyértékű ingók, az ingatlanok, a tartozások, a magán- és banki kölcsönök, a jogilag nem formalizált viszony alapján húzott jövedelmek (elég itt a járadékokra, mint például ingatlan bérbeadásából származó bevételre, jogdíjra gondolni). Konkrét összegek helyett pedig csak sávos értékkategóriák jelennének majd meg.

Nem példa nélküli az uniós normatívák átvétele

Nincs semmi rendkívüli abban, hogy a továbbiakban Magyarország is az EP vagyonnyilatkozati rendszerét fogja alkalmazni – fogalmazott lapunknak Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője. Mint mondta, a vagyonnyilatkozati struktúra átalakítása régóta indokolt, hiszen annak ellenére, hogy Európa egyik legszigorúbb szabályozásáról beszélhetünk, évről-évre komoly kritikákat kap, főleg a balliberális holdudvar berkeiből. „Ez

azáltal, hogy egy az egyben átvenné az európai uniós normatívát” – mutatott rá, kifejtve: így aki mostantól a rendszer módosítását kritizálja, annak valójában az EP-vel lesz vitája.

Talabér megjegyezte, az ellenzék számára egy ellentmondásos, de legalábbis egy nehezen feloldható helyzet alakult ki: egyik oldalról a megfelelési kényszer vezérli őket Brüsszel irányában, másik oldalról pedig a folytonos kormánykritika. Az átalakítási szándék emellett teljesen indokolt és logikus, a jövőbéli uniós-magyar viták elleni megelőző lépésként is értelmezhető, fűzte hozzá.

Van, aki szerint most még rosszabb törvény születhet

„A Transparency International Magyarország (TI) évek hosszú során kritizálta a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszert, mert az alkalmatlan arra, hogy valós képet adjon a nyilatkozók (politikusok, közjogi tisztség-viselők, közpénzekről döntők, és így tovább) valós vagyoni helyzetéről, a gazdagodásuk üteméről, vagyonuk törvényes eredetéről, és a sor még hosszan folytatható” – jelentette ki korábban megkeresésünkre Ligeti Miklós, az NGO jogi vezetője, jelezve: javaslataikat eddig nem fogadták be a döntéshozók. Mint fogalmazott, „a kormánypártok által most javasolt megoldás – mivel még kevesebb adatot és még kevésbé egzakt információt eredményez – rosszabb lesz még a mostaninál is”.

Nyitókép: MTI / Kovács Attila