Egy héttel ezelőtt nyújtották be a kormánypártok azt a törvénytervezetet, amely jelentősen módosítaná a hazai, sokat bírált vagyonnyilatkozat-tételi rendszert. A Tisztelt Ház kedden tárgyalja e javaslatot. Kocsis Máté közösségi oldalán tett indoklásában azt írta, ha és amennyiben megszavazzák a képviselők a tervezetet, idehaza is bevezetik az Európai Parlamentben (EP) és Németországban is hatályos rendszert.
„A Magyarországgal szembeni brüsszeli kettős mérce sajnos a mindennapjaink része, ezért mindezt kivédendő az tűnik a legcélszerűbbnek, ha az EP-ben használt szabályokat szóról-szóra beépítjük a magyar jogba” – fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője, jelezve azt is, hogy az európai uniós integráció erősítése céljából benyújtott javaslat az országgyűlési képviselőkre és a rájuk vonatkozó törvény alapján meghatározott vagyonnyilatkozat tevőkre vonatkozik, de a jövőben minden egyéb, külön ágazati jogszabályban felsorolt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá eső személy (például polgármesterek és önkormányzati képviselők) esetében megalkotják ugyanezen szabályokat.
Tulajdonképpen mit hozhat ez az új szabályozás?
A honatyáknak nyilatkozniuk kellene például a képviselői megbízatást megelőző három évben végzett tevékenységükről, és azokról a tevékenységekről, amelyekből adóköteles jövedelem származik. Újdonság lenne a mostani rendszerhez képest, hogy a képviselőknek nyilatkoznia kell a különböző társadalmi szervezeteknél vagy testületeknél betöltött tagságukról és tisztségükről. Ugyanakkor a vagyonnyilatkozatokból kikerülnének a nagyértékű ingók, az ingatlanok, a tartozások, a magán- és banki kölcsönök, a jogilag nem formalizált viszony alapján húzott jövedelmek (elég itt a járadékokra, mint például ingatlan bérbeadásából származó bevételre, jogdíjra gondolni). Konkrét összegek helyett pedig csak sávos értékkategóriák jelennének majd meg.
Nem példa nélküli az uniós normatívák átvétele
Nincs semmi rendkívüli abban, hogy a továbbiakban Magyarország is az EP vagyonnyilatkozati rendszerét fogja alkalmazni – fogalmazott lapunknak Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője. Mint mondta, a vagyonnyilatkozati struktúra átalakítása régóta indokolt, hiszen annak ellenére, hogy Európa egyik legszigorúbb szabályozásáról beszélhetünk, évről-évre komoly kritikákat kap, főleg a balliberális holdudvar berkeiből. „Ez
a mostani kezdeményezés kifogná a szelet a Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mérce vitorlájából,
azáltal, hogy egy az egyben átvenné az európai uniós normatívát” – mutatott rá, kifejtve: így aki mostantól a rendszer módosítását kritizálja, annak valójában az EP-vel lesz vitája.