Kedden egy politikai megállapodás született Brüsszelben az európai gázfogyasztás csökkentéséről. A fogyasztáscsökkentés első körben ugyan önkéntes alapú, azonban néhány tagállam kezdeményezésére vagy egy brüsszeli döntés nyomán a gáztartalékok kritikus szintre csökkenése esetén mindenkire nézve kötelezővé tehető. Pócza István elemzése.
***
A brüsszeli beszámolók szerint ugyan több kiskaput is beépítenek, amelyek a tagállamok egyedi helyzetét hivatottak biztosítani.
– s ez akár télen veszélybe sodorhatja a hazai gázellátást is. A tervezet egyelőre nem került elfogadásra, a szöveg részletei kidolgozás alatt vannak, de annak elkészültét követő szavazás inkább formális lesz, az elfogadás nem kétséges.
Az Európai Unió energiaügyi miniszterei többségi szavazás útján elfogadták azt a javaslatot, hogy előkészítsenek egy tervet az európai gázfogyasztás csökkentésére. A politikai megállapodás a földgázigény 15%-os önkéntes csökkentéséről szól erre a télre vonatkozóan: egészen pontosan arról, hogy
az elmúlt 5 év azonos időszakainak átlagához képest.
A nemzeti energiamix meghatározása a vonatkozó uniós jogszabályok alapján a tagállamok hatáskörébe tartozik. A mostani javaslat – még ha kerülőúton is, de – lényegében beleszólást engedne más tagállamoknak ebbe az alapvetően nemzeti döntésbe. Ezzel egyrészt sérülhet a tagállami szuverenitás, másrészt az Európai Unió intézményei az energiaellátás területére – a különleges helyzetre való hivatkozással –
A megállapodásról szóló tanácsi rendelet lehetőséget biztosít az ellátás biztonságával kapcsolatos „uniós riasztás” indítására is. Uniós riasztás esetén a gázkereslet csökkentése már nem önkéntes döntés lenne, hanem minden tagállam számára kötelezővé válna. Az elképzelés stratégiai célja az, hogy a tagállamok csökkentsék az orosz gázszállításokból eredő kockázatokat.
A tagállamok megállapodtak abban, hogy növelik a Tanács szerepét az „uniós riasztás” elindításában. A figyelmeztető jelzést végeredményben a Tanács végrehajtási határozata aktiválná – a Bizottság javaslata alapján. Így tehát
A folyamat elindítására a tagállamoknak is van lehetőségük: ha öt vagy több tagállam, amely nemzeti szinten riasztást hirdetett, arra kéri a Bizottságot, hogy indítsa el a folyamatot.
Egyelőre nem tisztázott kérdés és komoly gondot okozhat, hogy mi történik akkor, ha öt vagy tíz tagállam valóban bajban van, de van egy-két, vagy akár több, ahol nincsenek ellátási problémák. A jelenlegi információk alapján ugyanis a riasztás mindenkire vonatkozna, vagyis azoknak az országoknak is csökkenteniük kellene a gázfogyasztásukat, amelyekben semmilyen ellátási probléma nem jelentkezett. Ez a pont komoly kérdéseket vet fel, s a javaslat eléggé elsietettnek és nem megfelelően előkészítettnek tűnik.
A rendelet kivételes és rendkívüli intézkedés, amelyet korlátozott időre terveztek. Ezért egy évig érvényes, és a Bizottság 2023 májusáig felülvizsgálja annak meghosszabbítását, tekintettel az általános uniós gázellátási helyzetre. Egy biztos: a döntés addig is számos politikai és jogi vita középpontjában fog állni.
A Tanács nyitott néhány kiskaput:
A döntés kommunikációja szerint mindezt annak érdekében tették, hogy figyelembe vegyék a tagállamok sajátos helyzetét és biztosítsák, hogy a gázcsökkentés eredményes legyen az ellátásbiztonság szempontjából is.
Ennek jegyében azok a tagállamok, amelyek nem kapcsolódnak össze más tagállamok gázhálózataival, mentesülnek a kötelező gázcsökkentés alól. Ezt azzal indokolták, hogy nem tudnának jelentős mennyiségű vezetékes gázt felszabadítani a többi tagállam javára.
de Spanyolország rendszere sincs rákötve a kontinentális hálózatra.
Emellett pedig azok a tagállamok, amelyek villamosenergia-hálózatai nincsenek szinkronban az európai villamosenergia-rendszerrel, és amelyek villamosenergia-termelésük során nagymértékben a földgázon alapszik, szintén
A tagállamok úgynevezett eltérést kérhetnek keresletcsökkentési kötelezettségeik kiigazításához, ha korlátozott rendszer-összeköttetéseik vannak más tagállamokkal, és bizonyítani tudják, hogy rendszerösszekötői exportkapacitásaikat vagy hazai LNG-infrastruktúrájukat a gáz más tagállamokba történő teljes átirányítására használják fel.
ha nagymértékben függenek a gáztól, mint a kritikus iparágak nyersanyagától, vagy ha gázfogyasztásuk legalább 8%-kal nőtt az elmúlt évben az fentebb említett öt éves átlaghoz képest.
A jelenleg ismert és véglegesítés alatt álló szövegtervezet, amelynek összefoglalóját a Tanács oldalán elérhetővé tették, viszont nem szól arról a helyzetről, hogy mi történik akkor, ha egy tagállamban biztosított a földgázellátás. Jelen helyzetben ugyanis úgy tűnik, hogy nem mentesül a kötelező fogyasztáscsökkentés alól. Ez magyarra lefordítva azt jelentené, hogy
Egyelőre tehát inkább több a kérdés és inkább aggodalmakra ad okot a javaslat.
--
Nyitókép: Az Északi Áramlat 1 gázvezeték fogadóállomása a németországi Lubminban július 11-én.
Fotó: MTI
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az orosz elnök egy televíziós beszédében jelentette be a döntését.
A fehérorosz tévé szerint lengyel, litván és ukrán irányból fegyveres csapatok koordinált támadásra készülnek az ország ellen.
Pontosságra és gyorsaságra lesz szükség.
Ismert: az Egyesült Államok Ukrajna legnagyobb fegyverszállítója.
Minderre azután került sor, hogy Washington engedélyt adott az amerikai rakéták felhasználására Ukrajnának.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
