Gazdaságilag véreztetik ki a közel-keleti keresztény családokat

A közel-keleti keresztények helyzetéről és üldöztetéséről beszélgettek az MCC nemrég tartott rendezvényén a budai Scrutonban, ahol a meghívott vendégek Benjamin Blanchard, az SOS Chrétien d'Orient humanitárius egyesület igazgatója, Wael Kassouha, az SOS Chrétien d'Orient szíriai misszióvezetője, Kovács-Pifka Péter, a Hungary Helps Agency vezérigazgatója és David R. Hodge arizonai valláskutató, az MCC vendégoktatója voltak.

Az eseményt Hodge előadása nyitotta meg, aki a szíriai keresztényekről beszélt először globális kontextusban. A vallásszabadság alapvető jog, melyből számos más jogunk fakad, így a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság – szögezte le a kutató. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata deklarálja azt az alapvető jogot, hogy az ember egyedül vagy közösségben, nyíltan vagy nem nyíltan megváltoztassa hitét, vagy bármilyen hitet gyakoroljon – és ezt a szír kormány is elfogadja – tette hozzá.

2019-ben már 150-nél is több ilyen ország volt, minden más vallásnál jobban üldözik őket – ezt Hodge a Pew adataira alapozta. 2014-ben 22 ország volt, ahol kimondottan erős volt az üldözés, 2020-ra már 55-re emelkedett ez a szám. Az Open Doors Analytical folyamatosan figyeli a világ országait az üldöztetés terén – Szíria a 15. a listán, tehát nem vezeti azt, de az elsők között helyezkedik el.

Az egy évtizeden keresztül polgárháború sújtotta Szíriában az Aszad-kormány nagyrészt visszavette az ország felett az irányítást, a keresztények helyzete azonban jelentősen függ attól, hogy az ország melyik részén élnek – folytatta David R. Hodge. A kurd területen például nem erős az üldözés, de az északi részeken néhány helyen iszlamista csoportok vetették meg a lábukat, ott nehéz kereszténynek lenni. Az üldöztetés fő motorjai a dzsihadista erők. Ők elrabolják a keresztények földjeit és értékeit, saríát vezetnek be, elzárják a vízforrásokat, erővel áttérítik az embereket. De néhány helyen maga az állam figyeli meg a keresztény lelkészeket, illetve azok szónoklatait, sőt

De nem csak az állami vagy fegyveres tényezők tudnak üldözéseket végrehajtani. A társadalom maga is lehet kirekesztő, főleg a keresztény nőkkel és a kitérőkkel szemben. Az ilyen emberektől megtagadják a családi kapcsolatokat, a nőket megerőszakolják, elveszik tőlük gyermekeiket. A keresztényekre könnyű célpontként tekintenek, és gyakran zsarolják őket, magasabb árakat kérnek tőlük a boltokban az ételért vagy a gyógyszerért. A hagyományos keresztény egyházak néha jobb helyzetben vannak, mert kapcsolatokkal rendelkeznek magas helyeken.

mely az úgynevezett „keresztények völgyében" segíti a helyreállítást, lehetővé teszi, hogy a helyiek ott maradjanak, ne kelljen elmenniük. Mikor a helyiek azt látják, hogy kulturális helyszíneik elpusztulnak, nem érzik magukat biztonságban az országban – ezért fontos a templomok helyreállítása – zárta beszédét a valláskutató. 

Benjamin Blanchard a fentiekhez azt tette hozzá, hogy a keresztények a háború előtt Szíria lakosságának 10 százalékát alkották. Ez a lakosság vegyes volt, sokan városban laktak, kevesebben vidéken, de jelen voltak a felsőbb osztályokban is. A közösség felekezetileg megosztott, nem csak görög ortodoxok voltak, de sokan katolikusok, maroniták, de még protestánsok is akadtak. Az állam korábban is lecsapott már keresztényekre, például iskolákat, bankokat államosítottak. Ez nagy csapás volt, mert a keresztény családoknak fontos volt, hogy gyerekeik ne muszlim iskolákba járjanak.

mivel kerülik a feketepiacot és a lefizetés rendszerét, de a háború idején ezek elengedhetetlen dolgok. Wael Kassouha ehhez annyit tett hozzá, hogy nagyon összetett a kapcsolatrendszer a keresztények és a mostani állam között Szíriában.

Kovács-Pifka szerint a Hungary Helps krédója, hogy a segítséget visz a baj helyszínére, nem pedig a bajt ide. Ez jó taktika a migráció megállítására, ami fontos Magyarországnak. A keresztényeket is segíteni kell, mert a hitük miatt üldözöttek többsége világszerte keresztény, többségük közel-keleti. A Hungary Helps Agency vezérigazgatója szerint a fő területek Szíria, Irak, és kérdés, mi lesz Libanonban. A Hungary Helps származástól függetlenül segíti az embereket, és azért fókuszál a keresztényekre, mert őket üldözik a legjobban. A program a külügy alá tartozik, vezetője Tristan Azbej államtitkár, Kovács-Pifka pedig aaz ügynökséget vezeti, amely megvalósítja a projekteket – hangzott el a kerekasztal-beszélgetésen.

A program iskolákat támogat Szíriában, de jelenleg nem lehet pénzátutalást végezni az országban, így nehéz nem illegális úton segíteni. Libanonba szoktak ezért utalni, de most ott is bankügyi problémák van.

és tudnak megélhetést biztosítani maguknak – zárta mondandóját Kovács-Pifka Péter. 

Fotó: Pixabay