a muszlim hitről áttérőket esetenként be is börtönzik.
De nem csak az állami vagy fegyveres tényezők tudnak üldözéseket végrehajtani. A társadalom maga is lehet kirekesztő, főleg a keresztény nőkkel és a kitérőkkel szemben. Az ilyen emberektől megtagadják a családi kapcsolatokat, a nőket megerőszakolják, elveszik tőlük gyermekeiket. A keresztényekre könnyű célpontként tekintenek, és gyakran zsarolják őket, magasabb árakat kérnek tőlük a boltokban az ételért vagy a gyógyszerért. A hagyományos keresztény egyházak néha jobb helyzetben vannak, mert kapcsolatokkal rendelkeznek magas helyeken.
Hodge méltatta előadásában a Hungary Helps programot,
mely az úgynevezett „keresztények völgyében" segíti a helyreállítást, lehetővé teszi, hogy a helyiek ott maradjanak, ne kelljen elmenniük. Mikor a helyiek azt látják, hogy kulturális helyszíneik elpusztulnak, nem érzik magukat biztonságban az országban – ezért fontos a templomok helyreállítása – zárta beszédét a valláskutató.
Benjamin Blanchard a fentiekhez azt tette hozzá, hogy a keresztények a háború előtt Szíria lakosságának 10 százalékát alkották. Ez a lakosság vegyes volt, sokan városban laktak, kevesebben vidéken, de jelen voltak a felsőbb osztályokban is. A közösség felekezetileg megosztott, nem csak görög ortodoxok voltak, de sokan katolikusok, maroniták, de még protestánsok is akadtak. Az állam korábban is lecsapott már keresztényekre, például iskolákat, bankokat államosítottak. Ez nagy csapás volt, mert a keresztény családoknak fontos volt, hogy gyerekeik ne muszlim iskolákba járjanak.