Kevesebb Gyurcsány-Bajnai-embert kellene kitartani a Városházán – új önkormányzati államtitkár a Mandinernek

Ha megszólal bármelyik – legyen az ellenzéki vagy kormánypárti – polgármester, önkormányzati vezető, biztos, hogy apokaliptikus képet fest a települése anyagi helyzetéről, legfeljebb a stílusban lehet köztük eltérés. Valójában milyen pénzügyi helyzetben vannak a városok, falvak? A kormánynak ezt tudnia kell.

A tények: jövőre 102 milliárd forinttal nő az önkormányzatok támogatása, a költségvetési törvény önkormányzati fejezet főösszege 975 milliárd forint,

 A kormány jövőre is folytatja a Modern Városok Programot és a Magyar Falu Programot. A település csődje, kilátástalan anyagi helyzete, kötelező feladatai ellátásának, szolgáltatásai biztosításának ellehetetlenülése és hasonló kijelentéseknél jóval árnyaltabb a helyzet. Magyarországon 3198 önkormányzat működik, nincs közöttük két egyforma, hogy másra ne utaljak, mindegyiknek más és más a jövedelemtermelő képessége. Az Országgyűlés 2011-ben fogadta el az új önkormányzati törvényt, átrendeződtek az állam és az önkormányzatok feladatai, a normatív alapú finanszírozást felváltotta a feladatalapú finanszírozás. Az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátását többek között az óvodai, az egészségügyi és a szociális alapellátást, a hivatal működtetését, az egészséges ivóvíz biztosítását, a közvilágítás, a közutak, a közterek fenntartását, a kulturális feladatokat az állam finanszírozza. Az önkormányzatok saját bevételeinek felelős felhasználásába az állam – néhány törvényi előírástól eltekintve – nem szól bele.

Pedig gyakran mégis azt mondják, veszélybe került a működésük.

Kétségtelen, a háborús infláció, a megemelkedett rezsiköltségek jelentős befolyással vannak az önkormányzatok mindennapi működésére is, ebből adódhat működési bizonytalanság.

Február 24-e előtt nem volt háború, s már akkor is panaszkodtak. Bár tény, volt helyette koronavírus-járvány. Az ekkor hozott intézkedések – kevesebb bevételhez jutottak a helyi iparűzési adóból, elvették tőlük a gépjárműadót, nem emelhettek adókat, díjakat, nem szedhettek pénzt a parkolásért – többségével sem értettek egyet.

Az új koronavírus-járvány szakaszaiban a kormány intézkedései az összefogáson és a szolidaritáson alapultak. A teljesség igénye nélkül vegyük sorra a tételeket! A gépjárműadó soha nem volt helyi adó, mindig egy meghatározott része maradt az önkormányzatoknál. A járványhelyzetben a kormány úgy döntött, hogy a gépjárműadó egésze a központi költségvetésbe kerüljön. Ezt az adónemet 2020-ban a települések szedték be, és át kellett utalniuk az államnak, 2021-ben az adminisztráció egésze a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz került. A helyi iparűzési adó mértékét az önkormányzatok maximum két százalékban határozhatták meg, ezt csökkentette a kormány egy százalékra azért, hogy a különbség a helyi kisvállalkozásoknál maradjon, amiből megőrizhetik a munkahelyeket és finanszírozhatják a megnövekedett egyéb költségeiket.

De ez csak a 25 ezer főnél kisebb városokra, községekre vonatkozott.

A kormány kompenzációs programjában a 25 ezer fősnél kisebb lélekszámú települések automatikusan megkapták az államtól a kiesett bevételüket, az ennél nagyobb városok kompenzációja differenciáltan történt. Tény, a legnagyobb adóerő-képességgel, legnagyobb saját bevétellel rendelkező önkormányzatok nem kaptak ilyen segítséget. Idén már a 25 ezer főnél népesebb települések is hozzájutnak ehhez a forráshoz, amennyiben az adóerő-képességük nem ér el egy meghatározott értéket. A kompenzációból a főváros, a fővárosi kerületek és néhány nagyobb település maradt ki.

A főváros vezetői emiatt is állítják azt, hogy a kormány politikai okokból, szándékosan vérezteti ki Budapestet.

Érdekes módon azóta vannak a fővárosnak gyakran hangoztatott pénzügyi nehézségei, amióta Karácsony Gergely és a baloldal vette át az irányítást. Tarlós István rendezett pénzügyi helyzettel adta át a fővárost, a kormány folyamatosan végez Budapestet fejlesztő beruházásokat – 

és felelős városvezetést folytatni. Az idézett állítás azért sem igaz, mert Budapestnek – az új koronavírus okozta kezdeti megtorpanást követően – az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt az iparűzési adóból származó bevétele. A fővárosnak is megvan a lehetősége arra, hogy felelősen döntsön arról, milyen nem kötelező feladatokat lát el, a kötelező feladatok ellátásában ugyanis az állam ugyanúgy támogatja Budapestet, mint bármely más települést. Ezt valamiért nem szívesen hangoztatja a főváros vezetése. Az önkormányzatok ellen folytatott kormányzati hadjáratról pedig annyit, hogy az Orbán-kormány 1368 milliárd forintnyi adósságot vállalt át a településektől, miután a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok idején több önkormányzat csődbe ment vagy csődközeli állapotba került.

Ugyanakkor az a kormányzati döntés, hogy a jövőben az önkormányzati intézmények nem juthatnak hozzá az olcsóbb áramhoz, gázhoz, minden települést nagyon rosszul érint. Emiatt sem gondolja azt, hogy az önkormányzatok jelentős része fejre állhat?

A háború, a háborús gazdasági válság és az energiaválság egész Európát, minden országot és minden települést érint, Magyarország sem tudja teljes mértékben kivonni magát a hatásai alól. A kormány elsődleges célja az, hogy minden magyar családnak fenntartsa a rezsicsökkentést az átlagfogyasztásig. Az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók miatt olyan mértékben megemelkedtek az energiaárak, hogy hozzá kellett nyúlni a kapcsolódó szabályzókhoz. Ugyanakkor a kormány érzékeli a különböző társadalmi csoportok, az önkormányzatok problémáit, ezért az érintett tárcák szakértőinek bevonásával keresi azokat a lehetőségeket, amelyek segítséget jelenthetnek a településeknek.

Tudna valamilyen konkrétumot mondani, hogy milyen központi támogatásokra számíthatnak a városok, falvak?

Még nem tart ott a munka, hogy ennél többet tudjak mondani. Azt azonban ki merem jelenteni, hogy nem fordulhat elő, hogy a kifejezetten ebből az okból származó anyagi probléma miatt bármelyik önkormányzat ellen adósságrendezési eljárást kelljen kezdeményezni vagy az önkormányzatok nélkülözhetetlen intézményük bezárására kényszerüljenek.

Pár nappal ezelőtt Tüttő Kata főpolgármester-helyettes azt mondta az egyik tévécsatornán, hogy azért abszurd ez a helyzet, mert a főváros nyolc éven át olcsóbban tudott áramot venni a közlekedéshez, közvilágításhoz, mint az egyetemes szolgáltatási ár, tehát amíg nem kellett megvédeni az önkormányzatokat, volt a számukra rezsicsökkentett ár. Viszont most, hogy megnőttek a piaci árak és rá lennének szorulva a rezsivédelemre, kikerültek a rezsivédetti körből.

Tehát a főpolgármester-helyettes asszony elismerte, hogy a főváros az egyetemes szolgáltatási árnál is kedvezőbb árat tudott elérni...

Igen, de most már erre nincs lehetőségük, hiszen a piaci árak az egekben vannak.

Amikor a szerződés hatályát veszti, valószínűleg újabb közbeszerzést írnak ki, és majd kiderül, milyen árat sikerül kiharcolnia a fővárosnak az energiapiacon.

Napi kapcsolatban vannak a polgármesterekkel

De az valószínűsíthető, hogy sokkal többet kell majd fizetnie a fővárosnak.

Ez egy lehetséges kimenetel, korábban viszont kifejezetten jól járt a főváros. Amennyiben felelősen jártak el, akkor takarékoskodtak, félretettek az így spórolt pénzből.

Az ellenzéki városvezetők mellett időnként a kormánypártiak is kifejezik aggályaikat, olykor komoly bírálatokat fogalmaznak meg ők is. Amikor hazamegy Kapuvárra, Hámori György fideszes polgármester nem szokta kérdőre vonni?

A polgármesterekkel gyakorlatilag napi kapcsolatban vagyunk. Az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsában – a kormány és a települések egyeztető fórumán – minden aktuális kérdést megbeszélünk, legutóbb az állami költségvetés mellett az emelkedő rezsiár volt a téma. Azok a településvezetők, akik valóban szeretnének tenni az ott élőkért, a közösségekért, felelősen gondolkodnak arról, milyen lépéseket tegyenek helyben annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzetből kilábaljanak. S örömmel látom, hogy településeink számos jó ötletet, gyakorlatot osztanak meg egymással. Emellett az önkormányzati szövetségekkel is folyamatos a párbeszéd, ha meghívnak, elmegyünk a rendezvényeikre, fórumaikra, függetlenül attól, hogy ellenzéki vagy kormánypárti politikusok állnak-e az élükön. Az irodám ajtaja is nyitva áll mindenki előtt,

Viszont Karácsony Gergely szinte a megválasztása óta arról panaszkodik, hogy a kormány nem áll vele szóba. Ön szerint változni fog a helyzet?

Engem 2022. május 25-én neveztek ki államtitkárnak, pár nap múlva találkoztam főpolgármester úrral mint a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége elnökével. A megbeszélést egyébként én kezdeményeztem, mint ahogy a többi önkormányzati szövetség elnökével is találkoztam. Ezen kívül az ÖNET ülésén is tárgyaltunk. Rövid idő alatt államtitkári szinten két ízben került sor egyeztetésre főpolgármester úrral, akit nemrég Navracsics Tibor miniszter úr is fogadott.

Sikerült legalább egy-két kérdésben dűlőre jutniuk? Amire nagy szükség lenne, mert a főváros és a kormány viszonya meglehetősen siralmas.

A főváros által jelzett problémák ismertek, felvetéseik, javaslataik mindig eljutnak a kormány megfelelő szerveihez.

Ezek szerint konkrét eredményekről nem tud beszámolni?

A fővárosnak politikai és nem szakmai vitái vannak a kormánnyal. Holott célszerű lenne, ha politika helyett több szakmaiságot vinnének a munkájukba, a javaslataik előkészítésébe. Akkor ugyanis nem születnének olyan döntések, amelyek egyértelműen károsak a fővárosban élőknek, az ide látogatóknak. Utalok arra, hogy pont a járvány idején ritkították a tömegközlekedési járatokat, jelöltek ki koncepció nélkül kerékpársávokat, és ebbe a körbe tartozik a pesti alsó rakpart végleges lezárásának a terve, ami ellen több szervezet, számos fővárosi lakos tiltakozik, vagy a dugódíj ötlete, amelynek bevezetését a kormány nem fogja engedni.

Azzal is kihúzta a kormány a gyufát a fővárosnál, hogy a Vörösmarty és a Széchenyi teret elvette tőle, és az a szándéka, hogy az V. kerület tulajdonába adja. Erre mi szükség volt?

A főváros ezeknek az idegenforgalmi szempontból kiemelt jelentőségű közterületeknek nem volt gondos gazdája, meglehetősen elhanyagoltak, koszosak. A kormány szerint a belvárosi önkormányzat nagyobb figyelmet tud fordítani rájuk, jobban törődik majd velük. Nagyon nem mindegy, hogy egy turistában milyen benyomás alakul ki az országról, a fővárosról, ha ezeket a tereket meglátja.

De – hogy finoman fogalmazzak – az az ötlet sem aratott osztatlan sikert az önkormányzatok körében, hogy a járóbeteg-szakellátás átkerül az államhoz. Erre mi szükség van?

Erről a kérdésről Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár úr már kifejtette szakmai álláspontját: a kormány számára a betegek ellátásának a javítása az első, és csak akkor tudja mindenki számára, minden szinten elérhető módon megszervezni azt, ha egyértelmű és világos szakmai irányítás mentén történik mindez, beleértve az alapellátást, a járóbeteg-szakellátást és a városi, megyei, központi kórházakat, egyetemi klinikákat.

Az államosítással megoldódnának az egészségügy problémái? S nem tartja jogosnak az önkormányzatok aggodalmait, hogy elveszik tőlük a szépen rendbe tett, felújított intézményeiket, amelyekbe rengeteg pénzt öltek bele és magukénak tudhatták?

Szó nincs államosításról, intézmények elvételéről. Az egészségügyi kormányzat a feladatszervezés struktúráján tervez változtatni, pontos és egységes szakmai irányítást kíván bevezetni, hogy minden állampolgár számára

javuljon a betegellátás színvonala. Hasonló a helyzet, mint a közoktatás esetében, az ingatlanok az önkormányzatok tulajdonában maradnak, az állam nem rekvirálja ezeket. S ha meg is változik egy adott intézmény üzemeltetője, fenntartója, az ingatlan funkciója várhatóan nem változik. Megjegyzem, az ingatlanok felújítása, energetikai korszerűsítése alkalmával az önkormányzatok általában kisebb forrást tettek be a projektekbe, a nagyobb részt operatív programokon vagy hazai forrásokból az állam biztosította.

Vannak olyan pletykák is, miszerint 2024-ben – immár egy időben az európai uniós választással – a polgármestereket nem közvetlenül választanák, hanem ezt a feladatot rábíznák a képviselő-testületekre, közgyűlésekre, mint 1990-ben. Gondolkodnak erről a kormányban?

Nem tudok ilyen elképzelésről. Az első önkormányzati választás a tanácsrendszer lebontásáról szólt, nagyon más volt a politikai helyzet. Most ebben a kérdésben közmegegyezés van a politikai oldalak között. A közvetlen választás nagyon erős legitimációt ad a települések irányítóinak, s ezt érdemes fenntartani.

Mégis egyre több önkormányzatban alakul állóháború a polgármester és a képviselő-testület között, s nem egy helyen a saját politikai táborával kerül szembe a városvezető, ami nagyon megnehezíti a munkát, elég, ha csak Ferencvárosra gondolunk.

Amennyiben a helyzet valahol bármely okból tarthatatlanná válik, a megoldás most is adott. A képviselőknek nem kell mást tenniük, mint minősített többséggel kimondani a testület, a közgyűlés feloszlását, ezzel a polgármester mandátuma is megszűnik, időközi választást kell kiírni. Így a döntés visszakerül a választópolgárok elé.

Azon gondolkozott, miként fogja szólítani azokat a volt kormánymegbízottakat, akiket immár főispánnak hívnak.

Nem kell ezen gondolkodni, a válasz egyértelmű: „Üdvözöllek, főispán úr!”, hiszen mostantól ez a titulusuk. Ezzel

amit a kommunisták romboltak le.

S ön szerint hogyan fognak erre reagálni?

Valószínűleg úgy, hogy „Szervusz, államtitkár úr!”. Akivel pedig olyan nexusban vagyok, kölcsönösen a keresztnevünkön szólítjuk meg egymást. Nincs ebben semmi rendkívüli.

(Fotók: Mandiner/Mátrai Dávid)