A miniszter szerint Bosznia-Hercegovina kihagyhatatlan az uniós csatlakozásra váró nyugat-balkáni országcsoportból.
Magyarország támogatja, hogy Ukrajna és Moldova mellett Georgia és Bosznia-Hercegovina is európai uniós tagjelölti státuszt kapjon – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben szerdán.
Varga Judit az EU-tagállamok vezetőinek csütörtökön kezdődő, kétnaposra tervezett csúcstalálkozóját megelőzően nemzetközi újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: Bosznia-Hercegovina kihagyhatatlan az uniós csatlakozásra váró nyugat-balkáni országcsoportból.
Közölte, Georgia esetében nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Ukrajna és Moldova esetében olyan geopolitikai döntés született, ami a korábbi bővítési logikát felülírja, ugyanis
Annak ellenére, hogy az uniós döntés egy ilyen politikai helyzetben született, nem lehet különbséget tenni az országok között – szögezte le Varga Judit.
Az igazságügyi miniszter közölte, a várhatóan hosszan elhúzódó orosz-ukrán háború miatt a magyar kormány olyan költségvetést állított össze, ami kezelni tudja a konfliktus hatásait. A magyar költségvetés egyebek mellett a rezsicsökkentésre és a honvédelemre összpontosít – emlékeztetett. Magyarország úgy gondolja, az Európai Bizottságnak is ezt a logiákát kellene követnie, céljának nem az egyes országok versenyképességének csökkentése és a különbségek növelése kellene, hogy legyen - mondta. A január elejétől bevezetni tervezett globális minimumadóval kapcsolatban azt mondta: a jelenlegi háborús helyzetben, amikor magasra szökött az infláció vagy az uniós szankciók miatt megugrottak az energiaárak, fesztültséget okozva a társadalomban, nem időszerű, ráadásul
Nem beszélve arról, hogy a világ legtöbb országa, köztük az Egyesült Államok nem is tervezi rövid távon meghozni az intézkedést – mondta.
Magyarország nem támogatja a globális minimumadó bevezetését, egy ilyen intézkedés ugyanis rendkívül hátrányosan érintené az európai gazdaságokat és munkahelyek elvesztéséhez vezetne – tette hozzá. Az koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó uniós források lehívását lehetővé tevő magyar tervvel kapcsolatban Varga Judit közölte: Magyarország mindig kompromisszumra tudott jutni az Európai Bizottsággal, ha szakmai vitát sikerült folytatni a felek között.
Az uniós bizottságnak hozzá kellene járulnia, hogy azokhoz a forrásokhoz, melyeknek jelentős szerepe lehet a jelenlegi válsá és a recessziós helyzet kezelésében vagy a zöld átállásban, a tagországok minél hamarabb hozzájuthassanak és
– jelentette ki. Amikor együttműködési készségre, nyitottságra, szakmai megegyezésre van szükség, akkor a magyar kormány, ahogy most is, mindig rendelkezésre állt - tette hozzá Varga Judit.
(MTI)
Nyitófotó: Földházi Árpád
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
