Felszámolja Tunézia iszlámra mint államvallásra hivatkozó alkotmányos rendelkezéseit Kajsz Szaíd elnök. Mi lehet a lépés hátterében és mennyire megvalósítható ez egy muszlim országban?
Nyitóképen: Szaíd elnök egy tunéziai megemlékezésen (TUNISIAN PRESIDENCY / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
Kajsz Szaíd tunéziai elnök a napokban közölte, hogy a július 25-én népszavazásra bocsátandó alkotmánytervezet nem fogja az iszlámot „államvallásként” rögzíteni, ami máris komoly ellenálláshoz vezetett.
Mint emlékezetes, a populista Szaíd kampánya során igyekezett megszólítani a fiatalabb választókat, vállalta a korrupció elleni küzdelmet, és támogatta a választási rendszer reformját. A választások második fordulóját a szavazatok 73%-ával nyerte meg, és 2019. október 23-án tette le az elnöki esküt. Nem először tiltakoznak hatalma ellen, hiszen 2021 januárjában válaszul az állítólagos rendőri brutalitásra, a gazdasági nehézségekre és a COVID-19 világjárványra, már komoly tüntetések zajlottak ellene. 2021. július 25-én Saied felfüggesztette a parlament működését és menesztette a miniszterelnököt, ami folyamatos politikai válságot eredményezett az országban, ennek rendezéséhez is lehet köze a mostani alkotmánymódosításnak.
„Tunézia következő alkotmánya nem olyan államot említ, amelynek vallása az iszlám, hanem egy olyan ummát (közösséget), amelynek vallása az iszlám” – mondta most újságíróknak a tunéziai repülőtéren. „Az umma és az állam két különböző dolog."
Szaíd átvette a szövegtervezetet, ami kulcsfontosságú lépés volt a tunéziai állam átalakítására irányuló törekvésében, miután tavaly júliusban menesztette a kormányt, és
Az Arab News szerint szakértők úgy vélik, az állam az iszlamista pártok elleni fellépés részeként távolít el minden, az iszlámra való hivatkozást az új dokumentumból.
A változás hírére újabb tüntetések kezdődtek, melyek során letartóztatták Hamadi Dzsabali ellenzéki politikust, a belügyminiszter szerint pedig egyesek merényletet terveztek Szaíd ellen.
A változásokról Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet kutatója lapunknak azt mondta. „A tunéziai elnök tisztában van azzal, hogy a társadalom vallásos, így mint minden arab vezetőnek, neki is szüksége van a vallási elittől kapott legitimációra. Ahogy a többi arab országban, Tunéziában is van vallásügyi minisztérium, a lojális sejkek pedig a szekuláris vezetőkkel konzultálva adják ki vallási iránymutatásaikat és kommentárjaikat" – véli a kutató.
Sayfo szerint az új alkotmány kapcsán szárba szökkent vita nem is arról zajlik, hogy van-e, lehet-e helye az iszlámnak a politikában,
Mint ismert, Kajsz Szaíd leghangosabb kritikusa a Rasíd Ghannúsi által vezetett Ennahda, mely a 2011-es felkelés után megnyerte a választásokat és 2014-ig vezette az országot. Bár a párt kifejezetten mérsékelt iszlamista irányzatot követ, számos ponton szembe megy azokkal a frankofón gyökerű hagyományokkal és liberális vallási értelmezésekkel, amiket a szekuláris elit, köztük a korábban alkotmányjogász Kajsz Szaíd is képvisel.
„Az új alkotmány szövegezésének a valódi célja, hogy kizárja egy jövőbeni iszlamista kormányzat lehetőségét, egyben lehetővé tegye, hogy Kajsz Szaíd – aki az elmúlt évben számos területen bővítette elnöki jogköreit – iszlamista politikai ellenfeleit az alkotmányos rend megdöntésének vádjával távolítsa el az útból” – mutat rá Sayfo.
Fotó: Pixabay
Mi a Tisztítótűz hadművelet valódi célja? Ráéghet-e a Fideszre az NKA-botrány? Mi lesz Sulyok Tamással, és mit szól ehhez Brüsszel? Lehet-e visszaút Orbán Viktornak és hogy áll most a patrióta építkezés az Európai Unióban?
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Nem is a miniszterelnöki mondat ad igazán okot aggodalomra, hanem azok hallgatása, akik számtalan alkalommal kiáltották világgá, hogy megszűnt a sajtószabadság.
Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani. Kohán Mátyás írása.
Becságh Péter korábban a Roche Magyarország egészségügyi innovációért felelős vezetőjeként dolgozott.
