Felszámolja Tunézia iszlámra mint államvallásra hivatkozó alkotmányos rendelkezéseit Kajsz Szaíd elnök. Mi lehet a lépés hátterében és mennyire megvalósítható ez egy muszlim országban?
Nyitóképen: Szaíd elnök egy tunéziai megemlékezésen (TUNISIAN PRESIDENCY / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
Kajsz Szaíd tunéziai elnök a napokban közölte, hogy a július 25-én népszavazásra bocsátandó alkotmánytervezet nem fogja az iszlámot „államvallásként” rögzíteni, ami máris komoly ellenálláshoz vezetett.
Mint emlékezetes, a populista Szaíd kampánya során igyekezett megszólítani a fiatalabb választókat, vállalta a korrupció elleni küzdelmet, és támogatta a választási rendszer reformját. A választások második fordulóját a szavazatok 73%-ával nyerte meg, és 2019. október 23-án tette le az elnöki esküt. Nem először tiltakoznak hatalma ellen, hiszen 2021 januárjában válaszul az állítólagos rendőri brutalitásra, a gazdasági nehézségekre és a COVID-19 világjárványra, már komoly tüntetések zajlottak ellene. 2021. július 25-én Saied felfüggesztette a parlament működését és menesztette a miniszterelnököt, ami folyamatos politikai válságot eredményezett az országban, ennek rendezéséhez is lehet köze a mostani alkotmánymódosításnak.
„Tunézia következő alkotmánya nem olyan államot említ, amelynek vallása az iszlám, hanem egy olyan ummát (közösséget), amelynek vallása az iszlám” – mondta most újságíróknak a tunéziai repülőtéren. „Az umma és az állam két különböző dolog."
Szaíd átvette a szövegtervezetet, ami kulcsfontosságú lépés volt a tunéziai állam átalakítására irányuló törekvésében, miután tavaly júliusban menesztette a kormányt, és
Az Arab News szerint szakértők úgy vélik, az állam az iszlamista pártok elleni fellépés részeként távolít el minden, az iszlámra való hivatkozást az új dokumentumból.
A változás hírére újabb tüntetések kezdődtek, melyek során letartóztatták Hamadi Dzsabali ellenzéki politikust, a belügyminiszter szerint pedig egyesek merényletet terveztek Szaíd ellen.
A változásokról Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet kutatója lapunknak azt mondta. „A tunéziai elnök tisztában van azzal, hogy a társadalom vallásos, így mint minden arab vezetőnek, neki is szüksége van a vallási elittől kapott legitimációra. Ahogy a többi arab országban, Tunéziában is van vallásügyi minisztérium, a lojális sejkek pedig a szekuláris vezetőkkel konzultálva adják ki vallási iránymutatásaikat és kommentárjaikat" – véli a kutató.
Sayfo szerint az új alkotmány kapcsán szárba szökkent vita nem is arról zajlik, hogy van-e, lehet-e helye az iszlámnak a politikában,
Mint ismert, Kajsz Szaíd leghangosabb kritikusa a Rasíd Ghannúsi által vezetett Ennahda, mely a 2011-es felkelés után megnyerte a választásokat és 2014-ig vezette az országot. Bár a párt kifejezetten mérsékelt iszlamista irányzatot követ, számos ponton szembe megy azokkal a frankofón gyökerű hagyományokkal és liberális vallási értelmezésekkel, amiket a szekuláris elit, köztük a korábban alkotmányjogász Kajsz Szaíd is képvisel.
„Az új alkotmány szövegezésének a valódi célja, hogy kizárja egy jövőbeni iszlamista kormányzat lehetőségét, egyben lehetővé tegye, hogy Kajsz Szaíd – aki az elmúlt évben számos területen bővítette elnöki jogköreit – iszlamista politikai ellenfeleit az alkotmányos rend megdöntésének vádjával távolítsa el az útból” – mutat rá Sayfo.
Fotó: Pixabay
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
A bevándorlás és a különböző kultúrák keveredése antiszemitizmust és komoly biztonsági kockázatot hoz magával.
A tiszás adócsomag és a 2010 előtti globalista törekvések.
Mikor a két iszlamista kiszállt az autójából, egy ausztrál férfi megpróbálta lefegyverezni őket, de a terroristák megölték őt és a feleségét is.
A hatóságok szerint a hanuka ünnepségen elkövetett gyilkosságok mögött az Iszlám Állam ideológiája áll, és a fegyveresek novemberben a Fülöp-szigetek déli részére utaztak.
Megyeri Jonatán rabbit kérdeztük az ausztráliai hanuka-ünnepség elleni támadásról, a Nyugat vakságáról és arról mi a zsidóság jövője Európában. Interjú.
A miniszterelnök beszélt a nemzetközi helyzet változásáról, az orosz-ukrán háborúról, a kampányról és a Szőlő utcai ügyről is.
Eredményesek voltak a kedd esti küzdelmek.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
