A kibocsátáscsökkentést ösztönözné az EP az új adóval, amely végső soron a háztartásokat terhelné.
„Nagy nap ez a mai az éghajlat számára. Négyszer nagyobb mennyiségű üvegházhatású gázzal kevesebbet fogunk évente kibocsátani, mint 1990-től máig tettük. Bárki, aki az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésébe fektet, támogatást kap, viszont akik továbbra is csak szennyezik a környezetet, azok nehéz időszak elé néznek. Megvédjük a munkahelyeket, és minden szükségeset megteszünk annak érdekében, hogy megmentsük a bolygót a gyermekeink és unokáink számára” – ünnepelt Peter Liese (EPP, Németország) európai parlamenti jelentéstevő az EP egy új döntése nyomán.
De mi is történt pontosan?
„A kibocsátáskereskedelmi rendszert úgy kell módosítani, hogy az jobban ösztönözze a kibocsátáscsökkentést és az alacsony karbonkibocsátású technológiák fejlesztését” – áll az EP egyik friss sajtóközleményében. A Parlament konkrét lépéseket is megfogalmazott, amelyek kijelölik az intézmény kibocsátáskereskedelmi rendszer (azaz az ETS) reformjáról szóló vitában elfoglalt álláspontját is.
Mi az a kibocsátáskereskedelmi rendszer?
A kibocsátáskereskedelmi rendszer az EU-s klímapolitika egyik alappillére. A rendszer célja az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a klímaváltozás megfékezése.
Az EU 2030-ra jelentősen csökkenteni akarja a károsanyag-kibocsátást
az 1990-es adatokhoz képest, 2050-re pedig el kívánja érni a nettó zéró kibocsátást.
Ennek elérésében van szerepe az ETS-nek, amely az ipari tevékenység miatt keletkező káros anyagokra vonatkozik. Érdemes külön kiemelni és megjegyezni: az ipari tevékenységre vonatkozik; erre még visszatérünk.
A rendszer úgy működik, hogy meghatároznak egy szén-dioxid kibocsátási küszöböt, és ezek alapján a vállalatok csak szén-dioxid kvótákért cserébe szennyezhetik a levegőt. Ezeket a kvótákat pedig aukciók keretében tudják megvásárolni, így motiváltak abban, hogy minél alacsonyabb legyen a kibocsátás. A fel nem használt kvótát a vállalatok eladhatják. Magyarul: aki többet szennyez, az fizet annak, aki kevesebbet.
De hogy jönnek ehhez a lakóházak?
A kibocsátáskereskedelmi rendszer kifejezetten az ipari tevékenységre lett kitalálva. Viszont előkészítés alatt áll az úgynevezett ETS II –
ami már a lakosságot venné elő a jövőben.
Bár az Európai Parlament álláspontfoglalása szerint „az új ETS a lakóházakra és a magáncélú közlekedésre 2029-ig még nem vonatkozna”, a helyzet ennél összetettebb.
„Az ETS II-t már egyértelműen a lakossági szektorra tervezik. Ez a jelenlegi ETS-től független, de hasonló elven működő rendszer lenne. Technikailag ez úgy nézne ki, hogy nem az egyes háztartásokra vetnének ki adót, hanem az energiakereskedő és üzemanyagkereskedő cégeket vennék be ebbe a rendszerbe, vagyis azokat, akik ellátják a háztartásokat” – hívja fel a figyelmet Litkei Máté, az MCC Klímapolitikai Intézetének igazgatója. Szerinte ez szinte azonnali üzemanyagár- és rezsiköltség-emelkedést eredményezne.
A szakértő szerint a lakosság oldaláról nézve a technikai megoldás szinte lényegtelen.
„Tehát a szó szoros értelmében nem adó, de a lényegét tekintve az.”
Érzékelten időzítés
Az EP ezt az álláspontot úgy fogadta most el, hogy az energiaárak az egekben vannak. Az időzítés – Litkei szerint – mégis sokat elárul a Parlament szándékairól, ugyanis ezzel egyúttal az árak mesterséges megemelésének elvét is tesztelik.
A várakozás ugyanis az, hogy ha mesterségesen megemelik az árakat, akkor a lakosság energiahatékonysági beruházásokba kezd, hogy csökkentse a rezsiköltségeket. Ez az elmélet a jelenlegi magas energiaárak mellett még nem igazolódott vissza. Amikor arról van szó, hogy a hó végén ki tudják-e fizetni a rezsidíjakat, akkor energiahatékonysági beruházás aligha várható.
Persze lehet azt mondani, hogy várjuk ki a végét, mert átmenetileg nőttek csak meg az árak, de akkor tényleg várjuk ki a végét, vagyis amíg az árak nem konszolidálódnak, addig nem célszerű ilyen irányba elindulni, amerre most az Európai Parlament szeretné fordítani az uniót – mondja Litkei Máté.
Pedig van jó minta is
Az MCC Klímapolitikai Intézetének igazgatója egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy van egy jól működő példa az európai döntéshozók számára. Ez pedig
a magyar energiahatékonysági kötelezettségi rendszer,
amely ugyanezt a kört, vagyis az energiakereskedő és üzemanyagkereskedő cégeket érinti, és őket arra kötelezi, hogy olyan beruházásokat vigyenek végbe, amely kimutatható energiahatékonyságot eredményeznek a fogyasztói oldalon is. Ezzel fejlesztésre és innovációra sarkallják a cégeket, de nem növekednek az árak, hiszen az intézkedések nem a fogyasztást és a fogyasztót célozzák, így a cégek a költségeket nem is terhelik át.
Az Európai Parlament javaslatai alapján az irányok tehát már láthatók, viták pedig egészen biztosan várhatók.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
Levelet hagyott Magyar Péter EP-s postaládájában egy magyar gazda.
Hallatlan: az amerikai elnök saját közeli emberit merészelte kinevezni a megüresedő nagyköveti pozíciókba.
Bart De Wever az Orbán Viktor által is emlegetett fekete humorral és szarkazmussal osztotta ki az őt lejáratni akaró Politicót.
Az ukrán elnök lengyelországi látogatásán beszélt arról, mihez kezdene a Brüsszelből várható 90 milliárd euróval.
Ukrajna ügyében három hazugsággal áltatja magát az Európai Unió, amely eközben a jogállamot kidobta az ablakon. Szilvay Gergely írása.
Égető kérdések.
„Az, amit Jókai a levert szabadságharc után költői géniuszával cselekedett, az egy második honfoglalás volt” – így búcsúzott az ország Jókai Mórtól.
