Mi történt a választáson? A Mandiner a magyar nyilvánosság neves szereplőit kérdezi meg új sorozatában a választás tanulságairól. Újabb interjúalanyunk: Brenzovics László kárpátaljai magyar vezető.
***
Hogyan értékeli a választás eredményeit?
Örülök neki. És hát a határon túli magyarság, így a kárpátaljai magyarság is, amely a mindenfajta nehézségek ellenére jelentős számban adta le a szavazatát Kárpátalján és a konzulátusokon, illetve a levélszavazat formájában. És ők is kilencven százalékon felül szavaztak a jelenlegi kormánykoalícióra. Vagyis a határon túli magyarság támogatja azt a nemzetpolitikát, amely megjellemezte a Fidesz-KDNP-kormány munkáját.
Miért gondolták így a kárpátaljaiak?
Mert a történelem folyamán
a kárpátaljai magyarság Trianon után soha nem kapott olyan jelentős támogatásokat, mint az elmúlt időszakban.
Gondoljunk csak a magyarigazolványokra, a könnyített állampolgársághoz jutás lehetőségére, ami a kárpátaljai magyarság számára, aki nem tartozik az Európai Unióhoz, különleges lehetőséget jelent. Emellett olyan programok indultak, s vannak folyamatban, amelyek korábban nem látott mértékben támogatják a kárpátaljai magyar közösséget. Gondoljunk csak arra, hogy a magyar kormány jóvoltából a kárpátaljai, magyar nyelven oktató tanárok, magyar nyelven beszélő orvosok és kulturális dolgozók kaptak szociális támogatásokat, vagy pedig arra, ahogy támogatták a gyermekétkeztetést! De ott van a gazdaságfejlesztési támogatás az Egán Ede Terven keresztül, továbbá az óvodaprogram és más programok a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a támogatása. Mind-mind nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy egyáltalán a kárpátaljai magyarság fennmaradjon. Hálásak vagyunk azért a rendkívül nagymértékű humanitárius segélyért is, ami jelenleg a háborús időszakban érkezik Kárpátaljára Magyarországról.
Mennyire volt téma egyébként maga ez a magyarországi választás, mondjuk Ukrajnában, az ukrán közéletben?
Téma volt. Sajnálatos módon évek óta rendkívül intenzív, magyarellenes kampányt folytatott az ukrán média jelentős része. És hát a kampányidőszakban és a háborús időszakban is: annak ellenére, hogy Magyarország elítélte az agressziót, megszavazta a szankciókat, lehetőségeihez mérten rendkívüli mértékű humanitárius támogatást nyújtott Ukrajnának, ez nem jött át a sajtóban. Ezzel szemben a magyar kormány különböző megnyilatkozásait igyekeztek minden egyes alkalommal negatív színben feltüntetni, s hát tudjuk, ez diplomáciai afférhoz is vezetett az ukrán államelnök és a magyar nézők között.
Ez a negatív tendencia nem csak az államközi kapcsolatokat, de a kárpátaljai magyarok helyzetét is negatívan érinti.