„Veszélyes napok jöhetnek a választás után” – figyelmeztet az amerikai szerző
Mindkét oldalról fokozhatják a feszültséget az átmeneti időszakban – jósolja a Hill szerzője.
Milyen párhuzamok vannak az első világháború és az orosz-ukrán háború között? Mi a szabadság ára és hogyan áll a magyarországi menekültkérdés? Washingtonban mutatták be Szalay-Berzeviczy Attila A nagy háború százéves nyomában című kötetét.
Washingtonban, a Daughters of the American Revolution (Az amerikai forradalom lányai, DAR) civil szervezet patinás székházában mutatták be Szalay-Berzeviczy Attila, a budapesti értéktőzsde volt elnökének könyvét, mely A nagy háború százéves nyomában címmel most jelent meg az MCC Press gondozásában. A könyv bemutatóján beszélgetésen vett részt a szerző, illetve Patrick K. O’Donnell amerikai történész, valamint Veszprémy László Bernát történész, lapunk munkatársa is.
A bemutatót Denise Doring VanBuren, a DAR elnöke nyitotta meg, kifejtve, hogy hasonlatosság és eltérések is voltak az első világháború és a mostani orosz-ukrán háború között: „nehéz lenne nem párhuzamot vonni" az első világháborús események és a most Kelet-Európában történő dolgok között.
Ezt követően Takács Szabolcs, Magyarország washingtoni nagykövete szólalt fel: szerinte Magyarország elkötelezett a hősök emlékének megőrzése iránt, hiszen a háború „mély sebeket hagyott elmékben és térképen is”. A nagykövet utalt a mostani háborúra is: az eseményeket követik és látják az emberi szenvedést.
Mint kiemelte: ma az egykor háborúzó felek, amerikaiak, franciák, magyarok együtt dolgoznak a NATO-ban, hogy elkerüljenek egy nagyobb konfliktust.
Szűcs Dóra, az MCC nemzetközi igazgatója is megosztotta gondolatait a közönséggel. Szerinte a történelem ismerete teszi lehetővé, hogy tanulságokat vonjunk le a múltból és cselekedjünk a jelenben. Szűcs méltatta a szerző elköteleződését projektje iránt, hiszen elfoglalt emberként utazta be a világot, fotókat készítve a könyvhöz.
A beszélgetés során Szalay-Berzeviczy elmondta: könyvét 2014-ben az inspirálta, hogy Oroszország megszállta a Krím-félszigetet. Ő viszont közgazdászként azt hitte, nem lesz már háború Európában, mert a gazdaságok összekötése lehetetlenné teszi a háborút, elvégre senki sem nyerhet vele.
Mint jelezte, az első világháború az elmúlt kétszáz év legfontosabb eseménye volt, nemzetállamokat hozott létre és a gyarmatok egy részét felszabadította.
Veszprémy László Bernát rámutatott, hogy száz éve és most is menekültválság van Magyarországon, akkor is és most is körülbelül 400 ezer ember érkezett, és akkor is jöttek magyarok Kárpátalja területéről. A magyar állam akkor is igyekezett elhelyezni ezeket a menekülteket, akkor kevesebb sikerrel, mint ma. Akkor vagonlakásokba kényszerültek, ma szintúgy tele vannak a pályaudvarok, de szerencsére nem kell vagonokban lakni, a magyar állam a helyén van, ezt a liberális civil szervezetek is elismerik.
Patrick K. O’Donnell szerint a háborúban a politikusoknak bölcsesség és józanság kell. Az első világháború a 20. század legnagyobb eseménye volt, megváltoztatta a világot, újrarajzolta a Közel-Kelet határait, elhozta a nyugat és az Egyesült Államok felemelkedését. Ma már viszont az USA sok országtól függ, nem csak energia, de nyersanyagok terén is. Olyan helyzet is volt, hogy Amerika alig tudta maszkokkal ellátni magát.
Fotó: DAR