Háború idején bölcsességre van szükség – magyar kötetet mutattak be Washingtonban

2022. április 20. 12:41

Milyen párhuzamok vannak az első világháború és az orosz-ukrán háború között? Mi a szabadság ára és hogyan áll a magyarországi menekültkérdés? Washingtonban mutatták be Szalay-Berzeviczy Attila A nagy háború százéves nyomában című kötetét.

2022. április 20. 12:41
null

Washingtonban, a Daughters of the American Revolution (Az amerikai forradalom lányai, DAR) civil szervezet patinás székházában mutatták be Szalay-Berzeviczy Attila, a budapesti értéktőzsde volt elnökének könyvét, mely A nagy háború százéves nyomában címmel most jelent meg az MCC Press gondozásában. A könyv bemutatóján beszélgetésen vett részt a szerző, illetve Patrick K. O’Donnell amerikai történész, valamint Veszprémy László Bernát történész, lapunk munkatársa is.

A bemutatót Denise Doring VanBuren, a DAR elnöke nyitotta meg, kifejtve, hogy hasonlatosság és eltérések is voltak az első világháború és a mostani orosz-ukrán háború között: „nehéz lenne nem párhuzamot vonni" az első világháborús események és a most Kelet-Európában történő dolgok között.

Ezt követően Takács Szabolcs, Magyarország washingtoni nagykövete szólalt fel: szerinte Magyarország elkötelezett a hősök emlékének megőrzése iránt, hiszen a háború „mély sebeket hagyott elmékben és térképen is”. A nagykövet utalt a mostani háborúra is: az eseményeket követik és látják az emberi szenvedést.

Takács Lengyelországot méltatta, ahol kétmillió menekültet fogadtak be, sokszor magánlakásokba.

Mint kiemelte: ma az egykor háborúzó felek, amerikaiak, franciák, magyarok együtt dolgoznak a NATO-ban, hogy elkerüljenek egy nagyobb konfliktust.

Szűcs Dóra, az MCC nemzetközi igazgatója is megosztotta gondolatait a közönséggel. Szerinte a történelem ismerete teszi lehetővé, hogy tanulságokat vonjunk le a múltból és cselekedjünk a jelenben. Szűcs méltatta a szerző elköteleződését projektje iránt, hiszen elfoglalt emberként utazta be a világot, fotókat készítve a könyvhöz.

A beszélgetés során Szalay-Berzeviczy elmondta: könyvét 2014-ben az inspirálta, hogy Oroszország megszállta a Krím-félszigetet. Ő viszont közgazdászként azt hitte, nem lesz már háború Európában, mert a gazdaságok összekötése lehetetlenné teszi a háborút, elvégre senki sem nyerhet vele.

A könyve tehát nem a háború dicsőítése, hanem figyelmeztetés a háború ellen.

Mint jelezte, az első világháború az elmúlt kétszáz év legfontosabb eseménye volt, nemzetállamokat hozott létre és a gyarmatok egy részét felszabadította.

Veszprémy László Bernát rámutatott, hogy száz éve és most is menekültválság van Magyarországon, akkor is és most is körülbelül 400 ezer ember érkezett, és akkor is jöttek magyarok Kárpátalja területéről. A magyar állam akkor is igyekezett elhelyezni ezeket a menekülteket, akkor kevesebb sikerrel, mint ma. Akkor vagonlakásokba kényszerültek, ma szintúgy tele vannak a pályaudvarok, de szerencsére nem kell vagonokban lakni, a magyar állam a helyén van, ezt a liberális civil szervezetek is elismerik.

Patrick K. O’Donnell szerint a háborúban a politikusoknak bölcsesség és józanság kell. Az első világháború a 20. század legnagyobb eseménye volt, megváltoztatta a világot, újrarajzolta a Közel-Kelet határait, elhozta a nyugat és az Egyesült Államok felemelkedését. Ma már viszont az USA sok országtól függ, nem csak energia, de nyersanyagok terén is. Olyan helyzet is volt, hogy Amerika alig tudta maszkokkal ellátni magát.

„Az első világháború leckéje, hogy készen kell állni szabadságunk megvédésére."

Fotó: DAR

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bunko_jobbos
2022. április 21. 12:13
Nem látom az érveket, de szerintem tök más ez, mint az I. vh. Ott minden fél AKART harcolni, azért lett világméretű (ami gyakorlatilag Európát jelentette). Akkor lenne jó a párhuzam, ha minden fél beszállna, pl. franciák, az amerikaiak (de nem ám csak fegyverrel, hanem katonával is), Nagy Britannia, Japán, Törökország stb. És utána nagy osztozkodás lenne, megdőlnének uralkodói rendszerek stb. Még persze ez is lehet belőle, de ezt csak utólag látjuk majd meg. Szóval az elején ilyen könyvet írni botorság.
balbako_
2022. április 20. 15:07
Clausewitz a Háborúról írott munkájában a hadművészet alapvetésének tartotta, hogy a vesztes fél ismerje fel kikapott és ne növelje ostobaságból, vagy hiúságból a háború folytatását mert az felesleges véráldozat. Az a jó vezető, aki idáig eljut.
drágabolgárúr
2022. április 20. 13:55
Csak mondom, Szalay-Berzeviczy Attila felsége az a Lampé Ágnes, aki az ATV műsorvezetője, korábban a Klub Rádió munkatársa volt. Úgy látom a kultúrharc ott folytatódik, ahol az elmúlt négy év után befejeződött.
scion
2022. április 20. 13:22
jaja együtt dolgozunk miután bedarálták a Történelmi Magyarországot, valahol vicc, tragikomédia ez az egész, hogy ilyen kis finomkodó konferenciákat tartunk, ahelyett hogy reálpolitikai szinten rendeznénk az emlékezés kultúráját, a sérelmeken túllépve, de nem feledve.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!