Az orosz–ukrán háborút nemcsak katonai, hanem gazdasági fronton is vívják. A konfliktus eszkalálódásával márciusban jelentős mértékben gyengült a forint. Az ellenzék a kormányt okolja, és igyekszik politikai tőkét kovácsolni a kialakult helyzetből.
Mihálovics Zoltán írása a Mandiner hetilapban
Március első felében volt olyan időszak, amikor az euró elérte a 400 forintos árfolyamot. A forintgyengülés mértékére a Magyar Nemzeti Bank azzal reagált, hogy kész minden eszközt alkalmazni, illetve bevetni a pénzpiaci stabilitásért. Március 8-ai ülésén a Monetáris Tanács változatlanul 3,4 százalékon hagyta az alapkamatot, de a kamatfolyosót 6,4 százalékra emelte. Ez előjele lehet a következő egyhetes betéti tenderen való kamatemelésnek, és az is várható, hogy a március 22-ei ülésen megemelik az alapkamatot.
Habár februárban nem javult a hazai helyzet, a 8,3 százalékos éves inflációs mutatóval Magyarország nem kiemelkedő régiós szinten: a balti országokban például 10 százalék feletti inflációt mérnek. Hazánk e tekintetben az uniós középmezőnyben helyezkedik el.
A magyar infláció jelentős része külföldről származik, s az árfolyamot is külföldi eredetű tényezők rángatják, mégpedig a nemzetközi gazdasági szereplők bizonytalankodásai és spekulációi a háborúval kapcsolatban. Az árfolyam háborús időszakban nem tükrözi a gazdasági fundamentumok állapotát. A hazai reálgazdaság rendkívül erős: Magyarország az egyik legnagyobb növekedést mutatta 2021-ben, a 7,1 százalékos adat több mint 2 százalékponttal meghaladja az EU-s átlagot, emellett a beruházási ráta a második legmagasabb volt az unióban, ami azt jelzi, hogy a hazai cégek kiemelkedően bíznak a gazdaság jövőjében.
Az árfolyam szemmel láthatóan nincs összhangban ezekkel az adatokkal, a gazdasági helyzet és a fundamentumok sem indokolják a szintjét. A konfliktus kirobbanása azonban a kockázatkerülés erősödését hozta magával a régiós és a hazai színtéren egyaránt. De még így is látható, hogy megmaradt a megtakarítók bizalma a forinteszközökben, továbbra is stabil a bankbetétállomány, és a devizabetét- állomány is csak lassú csökkenést mutat. Érthető azonban, hogy mivel Magyarország a konfliktussal szomszédos ország, a gazdasági hatásoktól – legyenek akár csak pszichológiaiak – nem mentesülhet.
A Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Fidesz gazdaságpolitikáját rendre ostorozó Bod Péter Ákos is megszólalt a forint gyengülésével kapcsolatban. Úgy véli, a hirtelen árfolyamesést a háború keltette pánik eredményezte, ennek megfelelően pedig néhány nap múlva a magyar deviza erősödése várható. E meggyőződését a 2020. márciusi forintgyengüléssel támasztotta alá, amely a koronavírus-járvány kitörése miatt következett be, akkor néhány nap alatt meg tudott erősödni a fizetőeszköz. A közgazdász szerint a forint a jövőben egy magasabb sávban, a 365-ös és a 400-as szint között mozog majd az euróhoz viszonyítva. Bod Péter Ákos véleménye az, hogy a februári inflációs adatban a háború hatása még nem fog látszani, de a márciusi adatokból majd kiderül, hogy a vállalatok végrehajtottak-e áremelést. Az ellenzéki közgazdász elismerte: a forint nagyon érzékeny a kis összegű spekulációkra is, így ez is oka a gyengülésének. Ezzel ellentmondott annak a baloldali álláspontnak, hogy a kormány gazdaságpolitikája idézte elő az árfolyamesést.
A magyar deviza gyengülése a nagybefektetők átmeneti spekulációit beindító közvetlen okok mellett – nagyobbrészt – az Oroszországra kivetett uniós szankcióknak tulajdonítható, hiszen az intézkedések azokra is visszaütnek, akik meghozzák őket. Márpedig a Nyugat a gazdasági háborúban rendkívül jelentős, nemzetközileg szinte egységes, elsöprő erejű szankciósorozattal szőnyegbombázza Oroszországot: kizárta a nemzetközi bankközi üzenetküldésre használt SWIFT rendszerből, korlátozza az orosz devizatartalékokkal megvalósítható műveleteket, zárolja az orosz magánvagyonokat, és közben nyugati cégek sora hagyja el az országot.
A szankciós listák erősen befolyásolják a hazai pénzpiacokat, nemcsak a miénket, hanem a régióét is, hiszen egész térségünk szenved az intézkedésektől. Ennek példája, hogy a lengyel fizetőeszköz a forinttal hasonló arányú gyengülést mutat, és a cseh deviza teljesítménye is csak kicsivel jobb. A korona jobb teljesítményének is megvan a magyarázata: Csehország nem szomszédos Ukrajnával, Lengyelországnak viszont még az orosz szövetséges Belarusszal is van közös határa.
A magyar forint esetében külgazdasági pozíciókkal is magyarázható a gyengülés. Az OTP Ukrajnában és Oroszországban is rendelkezik leányvállalatokkal. Mindemellett a magyar gazdaság az energiaellátást tekintve jelentős mértékben függ Oroszországtól, és persze a konfliktus a paksi beruházást is kérdésessé tette, amelyet orosz bank finanszírozna a tervek szerint. Összességében azonban kijelenthető, hogy a legtöbb valuta esetében közel azonos mértékben esik az árfolyam. Ezt az általános tendenciát azonban hozamemelkedés is kíséri, hiszen a jegybankok minden eszközt felhasználnak a pénzügyi stabilitás érdekében: emelik a kamatokat, az árfolyam stabilitását garantálják, és infláció elleni küzdelmet folytatnak a legtöbb államban. A pénzügyi bizalom hazánkban sem ingott meg, amit az is jelez, hogy a külföldiek kezében lévő kötvényállomány nem csökkent.
Amennyiben hazánk bevonódna a konfliktusba, akkor még inkább esne a forintárfolyam. A Makronómnak nyilatkozó kormányzati források kiemelik, hogy a hazai valutát spekulánsok szaggatják, hiszen a befektetők a legenyhébb kedvezőtlen hír miatt is hajlamosak nyugtalankodni. Nincs egyetlen makroszám sem, amely miatt a befektetőknek vagy az ellenzéki politikusoknak támadniuk kellene a forintot, hiszen a gyengülést okozó tendenciák döntően az országon kívülről érkeznek.
A kormány folyamatosan értékeli a történéseket, és akcióterven dolgozik a nemzeti bankkal közösen, hogy ki lehessen védeni a további esetleges negatív események hatásait, és hogy minden körülmények között fenn tudják tartani a pénzügyi és gazdasági stabilitást. Orbán Viktor miniszterelnök már egyeztetett Matolcsy György jegybankelnökkel, a jelek szerint a kormány és a központi bank egyaránt minden eszközzel felkészült az esetleges beavatkozásra, amennyiben a helyzet indokolttá teszi.
Gazdasági szempontból a háborúból való kimaradás mellett a legfontosabb az energiabiztonság garantálása. Nemcsak a rezsicsökkentés megőrzéséért, hanem hogy ezzel biztosítva legyen a gazdaság és a társadalom működése. A Makronóm kormányzati forrásokból úgy értesült, hogy a kabinet a végsőkig kitart amellett, hogy a szankciók ne veszélyeztessék az energiaellátás biztonságát, azaz ne szüntessék meg az orosz gáz és olaj importját. Ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági tanácsadója is megerősítette, és Varga Mihály pénzügyminiszter szintén a szankciók kiterjesztése ellen foglalt állást. Mindezt érthetővé teszi az a tény is, hogy hazánk azon régiós országok közé tartozik, amelyek a leginkább rá vannak utalva az orosz importra, de számos uniós ország a gázellátása száz százalékát Oroszországtól szerzi be.
Ha az energiaszektor területén szankciókat eszközölne a Nyugat, akkor szinte biztosra vehető, hogy sérülne az energiabiztonság, ami pedig a gazdaságot ütné meg. Ezt igyekszik elkerülni Magyarország, megelőzve, hogy a háborúnak és a szankcióknak a lakosság fizesse meg az árát, főleg a rezsicsökkentés jelentős eredményeinek lenullázódásával. Az energiabiztonság nem csak önmagában fontos, kis túlzással minden más gazdasági mutató erre épül, így például a befektetők bizalma, hogy Magyarországot megbízható, stabil és működőképes országnak tartják-e. Úgy tűnik, a kormány ezért nem is közvetlenül az árfolyamra fókuszál, hanem az energiabiztonságra és a gazdaság védelmére, mindennek már csak mellékhatása lesz az árfolyam alakulása.
Összességében jelen állás szerint az energiabiztonság az a kulcsterület, amely egyszerre képes garantálni a pénzügyi, a gazdasági és a politikai stabilitást. Ezért előnyös, hogy nem lesznek szankciók, amelyek kiterjednének az olaj és a gáz területére, vagyis Magyarország energiaellátása a következő időszakban is biztosítva lesz. Ezt hangsúlyozta is Orbán Viktor miniszterelnök az uniós állam- és kormányfők versailles-i csúcstalálkozója után feltöltött Facebook-videójában péntek hajnalban.
Még nagyobb a gáz: a földgáz mellett a neongáz eltűnése is megroppanthatja a nyugati gazdaságokat
Pár napja arra figyelmeztetett egy hírfoszlány, hogy egy alig ismert ukrán termék esetleges kiesése a globális félvezető-hiány súlyosbodásával fenyeget. Számtalan hasonló termék és nyersanyag átmenetileg eltűnhet a nemzetközi termelésből az orosz ukrán konfliktus következtében. Az orosz nyersanyagok is fontosak Európa számára, erre hívta fel a figyelmet összeállításában a Makronóm Intézet. Bővebben is érdekel...
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán