„Magyarországnak történelmileg és alkotmányosan is identitása a keresztény civilizáció, ezért védi a keresztény értékeket és segíti az üldözött keresztény közösségeket” – mondta Semjén Zsolt az Arcok és történetek című kötet bemutatóján szerdán este, Budapesten. A miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hazánk erőn felül vesz részt humanitárius feladatokban. A rendezvényen Azbej Tristan beszámolt arról is, e percben is tucatnyi konvoj tart Ukrajna felé, hogy segítsen a bajba jutottakon. Tudósításunk.
„Magyarországnak történelmileg és alkotmányosan is identitása a keresztény civilizáció. Azoknak is, akik nem templomba járó emberek” – mondta Semjén Zsolt az Arcok és történetek című kötet bemutatóján szerdán este, Budapesten. Az üldözött keresztények sorsát és a magyar segítségnyújtást elénk táró kiadvány ismertetésekor a miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, a személy tisztelete, sőt, maga a személy fogalma is keresztény fundamentum. Amikor az alkotmány úgy fogalmaz, hogy a magyar identitást védi, akkor az tehát a kereszténység védelmére is kiterjed, ebből pedig az következik, hogy önálló államtitkárság formájában segítjük az üldözött keresztény közösségeket.
A Mandiner Books, a Mediaworks és a Hungary Helps közös gondozásában megjelenő könyv bemutatásakor Semjén Zsolt aláhúzta; helyes és kívánatos, hogy az embernek adott legyen a lehetőség méltó életet élni a szülőföldjén. Hozzátette: a migráció a kibocsátó országokat is fenyegeti, nem pusztán a célországokat. A magyar filozófia lényege, hogy a szülőföldön maradást és boldogulást kell támogatnia a segítő politikának.
A miniszterelnök-helyettes arra hívta fel a figyelmet, a migráció hullámai elsodorhatják azokat az ősi keresztény közösségeket, amelyek már a második századtól gyökeret eresztettek keleten. „Célunk, hogy a keleti kereszténység ne tűnjön el” – mondta.
„A politikailag korrekt világ felsikolt, amikor az üldözött keresztények támogatásáról beszélünk”, mutatott rá, de „a magyarság számára természetes, hogy a kétszeresen üldözött kereszténységet segíteni kell”. Ezt kifejtve arról is beszélt, hogy az iszlám tengerben üldözött, kisebbségi létben élő keresztények elsődleges támogatottjai a magyar szerepvállalásnak.
Ezek a történetek nem csak a tragédiáról szólnak, de bennük felcsillan a remény is, fogalmazott Azbej Tristan. Az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár a rendezvényen köszönetet mondott a közel-keleti keresztényeknek, amiért tanúságtételükkel erősítenek minden nyugati keresztényt.
A négyéves kormányzati ciklus végén a számadás kötelesség, így itt az ideje, hogy összegezzük a Hungary Helps eredményeit, folytatta az államtitkár. Rámutatott, a Hungary Helps Magyarország humanitárius szerepvállalásait összefogó program.
Sokuk számára éppen ez a program tette lehetővé, hogy szülőhazájukból ne kelljen elmenekülniük. Megóvjuk az életeket, életek helyszíneit, valamint a megélhetést. Azbej Tristan bemutatta Tell-Aszkuf település példáját, amelyet korábban porig rombolt az Iszlám Állam, elűzve valamennyi lakosát. A magyar segítségnyújtásnak köszönhetően a város újjáépült, az elmenekült 1300 családból pedig mintegy 1000 visszatért a településre.
A támogatottak visszajelzései alapján az egyik legnagyobb eredmény mégis az, hogy az üldözött keresztények hírét és üldöztetésük valóságát elvittük a világba, mondta Azbej Tristan. Mostanra 12 további ország sorakozott fel az ügy mögé, legutóbb három héttel ezelőtt éppen Brazília kormánya, számolt be az előrelépésről az államtitkár.
A legaktuálisabb feladatokról szólva hangsúlyozta;
Magyarországnak az a küldetés adatott, hogy két közösségnek pártjára álljon: a határon túli magyar közösségnek és az üldözött keresztényeknek, mondta Azbej Tristan.
Amikor a könyvet megálmodtuk, nem is sejtettük, hogy a közvetlen környezetünkben háború robban majd ki, a határ közelében is mindennapossá válnak azok a tragédiák, amelyek az üldözött keresztények számára is folyamatos drámát jelentenek, mondta Szalai Zoltán. A Mandiner lapigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta, a kötet szerzői – a Mandiner és a Magyar Nemzet munkatársai óriási munkát végeztek annak érdekében, hogy az olvasók elé tárják az üldözött közösségek tagjainak életét és mindennapjait.
A woke ideológia azt sugallja, hogy a kereszténység elnyomó, ezzel ellentétben az igazság az, hogy a kereszténység jelenleg a legüldözöttebb vallás a világon. A történetek semmit nem mondanak arcok nélkül – fogalmazott Szalai Zoltán, aki hangsúlyozta, a történetek továbbadása ugyanakkor segít túllépni a híradások rideg számain és megismerni a hírekben szereplő emberek sorsát.
Az Arcok és történetek című kötetet bemutató rendezvény kerekasztal-beszélgetésén Azbej Tristan azt hangsúlyozta, a liberális narratíva nem a valóságot mutatja be, sőt, a valóság ellentétes a liberális szólamokkal. Nyugati politikusok még a Hungary Helps Program leállításának szükségességét is felvetették, amely pedig egyedülálló kezdeményezés volt a világon és sokaknak nyújt valós segítséget.
A beszélgetés során Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa és László Dávid, a Magyar Nemzet külpolitikai szakújságírója elevenítették fel a Közel-Keleten tett látogatásukat, amelynek találkozásai alapján íródott a könyv. Szilvay Gergely visszaemlékezett; azok a keresztények, akikkel ezekben az országokban találkoztak, mélyen kapcsolódnak a hitükhöz, nagyon komolyan veszik a vallásukat és buzgón gyakorolják is.
Mint mondta, a helyiek számára lelki szempontból is nagyon sokat jelent a magyar szerepvállalás, akár a humanitárius program vonatkozásai, akár azokat a régészeti feltáró munkák, amelyeket magyar szakemberek folytatnak.
Fotók: MTI/Koszticsák Szilárd
Megy a magyarázkodás a Magyar Hang által felkapott és Magyar Péter által is terjesztett, életveszélyes álhír kapcsán, amit cáfolt Ferihegy és a Kormányzati Tájékoztatási Központ is. Összefoglalónk.
A destabilizáció veszélye fenyegeti a világot.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
