Még nem jött el az ideje annak, hogy népszavazást tartsanak a luhanszki „népköztársaság” Oroszországhoz való csatlakozásáról – jelentette ki Leonyid Kalasnyikov.
Még nem jött el az ideje annak, hogy népszavazást tartsanak a luhanszki „népköztársaság” Oroszországhoz való csatlakozásáról – jelentette ki Leonyid Kalasnyikov, az Állami Dumának (parlamenti alsóháznak) a Független Államok Közössége ügyeivel, az eurázsiai integrációval és a határon túli oroszokkal való kapcsolattartással foglalkozó bizottságának vezetője vasárnap Moszkvában.
„Azt hiszem, ez nem a megfelelő pillanat erre. És aligha szükséges most ilyen kérdésekkel foglalkozni, amikor sorsdöntő események történnek a fronton” – mondta Kalasnyikov a TASZSZ hírügynökségnek.
Andrej Klisasz, a Szövetségi Tanács (felsőház) alkotmányos törvényhozással foglalkozó bizottságának vezetője a RIA Novosztyinak nyilatkozva azt mondta, hogy az Oroszország által elismert szuverenitású luhanszki és donyecki „népköztársaságnak”
A két orosz honatya arra reagált, hogy Leonyid Paszecsnyik, a Moszkva által függetlennek elismert szakadár ukrajnai luhanszki entitás vezetője vasárnap délelőtt kijelentette, hogy hamarosan népszavazást tarthatnak a „népköztársaság” Oroszországhoz csatlakozásáról.
„Úgy gondolom, hogy a közeljövőben a köztársaság területén népszavazás lesz, amelyen a nép élni fog abszolút alkotmányos jogával, és kifejezi véleményét az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásról. Valamiért biztos vagyok benne, hogy ez így fog történni” – mondta.
Hozzátette, hogy a luhanszki lakosság túlnyomó többsége, amely az elmúlt nyolc évben az ukrán hadsereg támadásainak kitéve és gazdasági blokád körülményei között élt, kizárólag Oroszország részéről érezhetett támogatást. Úgy vélekedett, hogy a köztársaság lakosainak többsége örülne, „ha – ahogyan a Krímben mondták – visszatérhetne a hazai kikötőbe”.
Paszecsnyik, tisztázandó a nagy feltűnést keltett szavait, vasárnap este újságíróknak kijelentette, hogy a magánvéleményét osztotta meg a népszavazás lehetőségéről,
A „népköztársaság” vezetője szerint a legfontosabb feladat most a katonai műveletek lezárása – jelentette a TASZSZ.
„A továbbiakban, megkapva a szabadságukat, köztársaságunk lakóinak abszolút joguk lesz a további sorsukat meghatározni, azt, hogy kivel és hogyan éljenek, habár mi már meghoztuk a döntésünket 2014-ben, az orosz tavasz idején” – nyilatkozott a luhanszki vezető.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-én írta alá a luhanszki és a donyecki „népköztársaság”
valamint a velük való barátságról és kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodásokat. Az Állami Duma február 22-én ratifikálta a megállapodásokat. Szergej Rudszkoj, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettese, a vezérkar operatív főcsoportfőnökségének vezetője egy pénteki moszkvai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a luhanszki entitás területének már a 93 százaléka áll a helyi „népi milícia” ellenőrzése alatt.
(MTI)
Nyitókép: Maksim Blinov / Sputnik / AFP
Az ukrán elnök jelezte, hogy kész feladni a NATO csatlakozási törekvéseit, valamint hajlandó területi engedményeket tenni Oroszországnak.
A Moldova keleti peremén több mint harminc éve létező orosz szeparatista területen ma is érvényes a mondás: vagy megszoksz, vagy megszöksz. Boris Kálnoky írása.
Az orosz központi bank nem várt: azonnal pert indított, amire a belgák vészfékezéssel reagáltak. Brüsszel most példátlan ultimátumot adott a többi tagállamnak.
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
A Keleti Pajzs nevű programhoz csatlakoznak.
Mohácson megerősítették: ez a helyes út.
Horváth Tamás szerint Krasznahorkai Emma albérletkeresése rávilágít arra, hogy a woke értékek és a valós élet tapasztalatai között gyakran feszültség van.
Friedrich Merz nem finomkodott: a kancellár szerint Ukrajna csak a kezdet, és ha Kijev elesik, az orosz tankok tovább indulnak Európa szíve felé.
