The Trial of Cardinal József Mindszenty from the Perspective of Seventy Years (Mindszenty József bíboros pere hetven év távlatából) címmel nemrég hiánypótló kötet jelent meg a Libreria Editrice Vaticana gondozásában. A könyvvel kapcsolatban a két szerkesztőt, Wirthné Diera Bernadettet, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala és Fejérdy Andrást, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont történészét kérdeztük.
A vatikáni kiadó adta ki angol nyelven kötetet. Hogyan érték el, hogy a Szentszék felfigyeljen a témára?
FEJÉRDY ANDRÁS: A könyv ötletével mi kerestük meg a Pápai Történeti Bizottságot, amellyel már évtizedes aktív munkakapcsolatban állunk. Tettük ezt azért, mert tudtuk, értékelni fogják, hogy a számukra kevésbé hozzáférhető tudományos eredmények rajtuk keresztül kerülhetnek be a nemzetközi tudományos vérkeringésbe. A Szentszék számára a közép-európai régió a katolicizmus hagyományosan erős pozíciói miatt amúgy is különösen fontos terület, ezért is számítottunk rá, hogy nyitottak lesznek a kötet megjelentetésére.
WIRTHNÉ DIERA BERNADETT: Az volt a célunk, hogy nemzetközi perspektívában mutassuk be, hogyan hurcolták meg Mindszenty József bíborost és vele párhuzamosan több közép- és kelet-európai főpapot a kommunista diktatúra alatt. A kötet egyik fő tanulsága számomra, hogy
Az odáig vezető út tekintetében a főpapok személyiségében, valamint az egyes országok katolikus hagyományaiban mutatkozó különbségek miatt ugyan felfedezhetők eltérések, a végeredmény azonban mindenhol ugyanaz volt.
Fejérdy András: A kötetben nyolc nemzet összesen 25 szerzőjének tanulmánya olvasható.
A kommunista hatalomnak mi volt a legfőbb gondja az egyházakkal?
FEJÉRDY ANDRÁS: Amint az a kötetből is kiderül, Sztálin a második világháborút követően alapvetően nem kívánt akadályokat gördíteni az egyházak további működése elé, mindazonáltal az határozott célja volt, hogy ellenőrizhetők maradjanak, azaz ne terjeszkedjenek túl a kijelölt határokon. Mivel azonban a katolikus egyház nemzetek feletti szervezetként működött akkor is, a kommunisták a jelenlétüket folyamatos biztonságpolitikai kockázatként értékelték. Éppen ezért akartak a Vatikántól független, úgynevezett nemzeti egyházakat létrehozni, ám ez a törekvésük egy-két kivételtől eltekintve kudarcba fulladt. Így végül egy másik stratégia érvényesült, a „ha megverem a pásztort, akkor szétszéled a nyáj” logika alapján. Ezért állították félre ilyen-olyan indokokkal, részben koncepciós perek révén, a magyar, a lengyel, a csehszlovák vagy éppen a horvát egyházi vezetőket.
WIRTHNÉ DIERA BERNADETT: A Mindszenty József elleni koncepciós per és az annak nyomán hozott ítélet
Rákosiék sokáig hezitáltak, milyen módszerrel távolítsák el az esztergomi érseket, mert Mindszenty nemcsak a magyar egyház feje volt, hanem személyét a katolikus egyház bíborosaként a nemzetközi jog is védte. Felmerült, hogy rábírják Magyarország elhagyására, végül a koncepciós per mellett döntöttek. Az eljárás idején Nyugaton is szembesültek vele, hogy az elvei mellett minden helyzetben kiálló főpásztort mennyire meggyötörte az ellene folytatott kirakatper, ráeszméltek, hogy a keleti blokkban tragikus események zajlanak.
A kötet tehát Mindszenty József koncepciós perére fókuszál?
FEJÉRDY ANDRÁS: A kötet első fele az említett koncepciós pert járja körül, a második része pedig kronológia sorrendben mutatja be a közép- és kelet-európai, illetve külön a magyar – nem csak katolikus – főpásztorok meghurcolásának történetét. Ebben a második részben többek között olvashatunk arról is, hogy a Szentszék miképp tekintett Közép-Európára 1945 után. Az itt szereplő megállapítások némelyikét azóta tovább pontosíthatjuk, hiszen nemrég kutathatóvá váltak a XII. Piusz regnálása idejéből származó szentszéki iratok. Az elmúlt időszakban folytatott vatikáni kutatásaim során például olyan adatokra akadtam rá, amelyek szerint a Vatikán Svájc budapesti követségén keresztül tartotta a kapcsolatot a magyar katolikus egyházzal: egészen 1949-ig ezen a csatornán juttatták el a bizalmas iratokat, leveleket Mindszenty Józsefhez. Szintén a vatikáni levéltári kutatások nyomán feltárt dokumentumok alapján jelenthető ki az is, hogy – bár sokan próbálták ezt a képet közvetíteni – a Szentszék, ezen belül pedig XII. Piusz egyáltalán nem hagyta magára a kelet-európai egyházakat. Hajlott ugyan a konfliktusok tárgyalásos úton való rendezésére, ám ahhoz végig ragaszkodott, hogy a kommunista rezsimek garantálják a vallásszabadság minimumát. Mivel ez nem történt meg, a Vatikán mozgástere is tovább szűkült.
Wirthné Diera Bernadett: A keleti blokk minden országának megvolt a maga Mindszenty Józsefe.
A könyvben külföldi példákat is hoznak arról, hogyan, milyen módszerekkel tette tönkre az egyházakat a kommunista rezsim. Felsorolnának néhány történetet?
WIRTHNÉ DIERA BERNADETT: A keleti blokk minden országának megvolt a maga Mindszenty Józsefe. A helyi egyházi vezetőket Zágrábban, Varsóban, Prágában vagy éppen Kárpátalján ugyanúgy meghurcolták, mint Magyarországon. Sokukat koncepciós per keretében ítélték el, másokat büntetőeljárás lefolytatása nélkül internáltak vagy helyeztek házi őrizetbe, és olyan is volt,
Az érdeklődők olvashatnak azoknak a magyar katolikus főpapoknak a sorsáról is, akik Mindszenty perbe fogását követően, különösen emberpróbáló körülmények között igyekeztek helytállni. Ilyen például Grősz József kalocsai érsek, aki a bíboros letartóztatása után lett a püspöki kar elnöke, s akit hamarosan ugyancsak hosszú időre bebörtönöztek. De említhetem Endrédy Vendel ciszterci szerzetest is, akit szintén koncepciós perben ítéltek el. Helyet kaptak a kiadványban a kommunista rezsim által szintén félreállított protestáns egyházi vezetők, Ordass Lajos evangélikus és Ravasz László református püspök történetei is.
FEJÉRDY ANDRÁS: A kötetben nyolc nemzet összesen 25 szerzőjének tanulmánya olvasható. Magyarországról főként a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, valamint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársai jegyeznek írásokat, míg a külföldi témák esetében arra törekedtünk, hogy egy-egy főpásztor sorsáról minden esetben az adott országból érkező, a vizsgált személyhez köthető, hiteles forrásokhoz hozzáférő és azokat behatóan ismerő történészek értekezzenek. Így a kötetben többek között lengyel, cseh, horvát és albán kutatók írásai is szerepelnek.
Miért fontos ez a könyv?
FEJÉRDY ANDRÁS: Az a cél lebegett a szemünk előtt, hogy a kötettel hozzájáruljunk a közép- és kelet-európai kommunista egyházüldözés történetének megismeréséhez – amiről a Nyugat csak felületes tudással rendelkezik –, ily módon elősegítve a közös európai emlékezet kialakítását, erre ugyanis nagy szükség lenne. A könyv tavasszal magyarul is megjelenik, s bízunk benne, hogy itthon is sokan kézbe fogják venni.
Fotók: Mátrai Dávid
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
Hogyan indult el Bódi Mária Magdolna boldoggá avatási ügye? Miként zajlik egy ilyen a döntés a Vatikánban? Kik a vértanúk, a boldogok, a szentek? Kovács Gergely okleveles posztulátort kérdeztük.
Trianon után megpróbálták eltörölni a múltat az anyaországon túl, s 1945 után Magyarországon is.
Az Igazság mindig diadalmaskodik; Mindszenty legyőzetve is győzött. Ungváry Zsolt írása.
Olyannyira hírhedt volt, hogy Kádárék már nem engedték őt sehol bíráskodni.
Sem a XIX. századi, sem a XX. századi hősök áldozata nem volt hiábavaló.
Óriási a tét.
Látványos kommunikációs gőzhenger, időnként meghökkentő viselkedés kíséri az új kormányfő nyilvánosság előtti megnyilvánulásait.
