A magyarországi filmkultúra „nemzeti alapú korrekcióját” célzó érdekes könyv jelent meg nemrég 250 javaslat magyar történelmi filmre címmel. A mű egyik szerzőjét, az idén márciusban Herczeg Ferenc-díjjal kitüntetett Deák-Sárosi László költőt, filmesztétát kérdeztük.
Elég egy futó pillantást vetni a kötetre, hogy nyilvánvaló legyen: a magyar történelmi film vonatkozásában nemcsak problémásnak, hanem kifejezetten abszurdnak érzékelik a jelenlegi helyzetet. Más helyeken mennyire jellemző, hogy a mainstream filmgyártás – mint azt a könyvben erősen sugallják – jóformán figyelmen kívül hagyja az adott ország múltját – nagy hőseit, felemelő történelmi pillanatait?
Kevés olyan ország van, ahol ez ennyire erősen jellemző lenne, mint nálunk. Mindenesetre köztük van történelmi szövetségesünk, Németország is, aki ellen – ahogyan Magyarországgal szemben is – rejtett, de egyre nyíltabban fellépő pszichológiai és ideológiai hadviselés folyik a nemzetközi gazdasági hatalom részéről – immár több mint egy évszázada.
de Németországban és Magyarországon különösen.
Mi lehet ennek az oka?
Mi voltunk és részben még vagyunk Európa lelki erőtartaléka, és ezt akarják lerombolni. A nemzetközi nyomás nem az utóbbi években kezdődött, már hosszú évtizedek óta érzékenyítenek minket filmes alkotásokkal, de ennek az agymosásnak a hatásai most kezdenek beérni. Diktatórikus, minden életterületen támad, a művészetben, a művészetelméletben és a filmben is. A filmben különösen.
Miért pont a filmben?
Mert ez a műfaj hatékony rejtett és nyílt propagandaeszköz is tud lenni.
A mennyiséggel még kibékülnék, történelmi játékfilmből évente 4-5 készült a rendszerváltás óta, összesen kb. 120, de a leforgatott és vászonra került művek többségét jómagam és szerzőtársaim nem tartjuk megfelelő minőségűnek. Magától értetődő, hogy miért kellenek a hiteles történelmi filmek, de úgy látszik, nem lehet eleget hangsúlyozni: a nemzeti és személyes önismeret, illetve az identitás sikerek és tanulságos kudarcok révén való megerősítése miatt.
Mi a véleménye a 2010 után – vagy fogalmazzunk inkább úgy, az Andy Vajna-féle Szabadság, szerelem óta – elkészült magyar történelmi filmekről?
Egy tanulmányban áttekintettem, osztályoztam, értékeltem a rendszerváltástól 2016-ig elkészült valamivel több mint 100 hazai történelmi játékfilmet, és az újabbakról is vannak elemzéseim. Ezek többségének jellemző vonásai a teljes három évtizedben egyaránt a következők:
Természetesen van pozitív kivétel, mintegy 4–5%-nyi, de ezek vagy csak szándékukban jók – a hazai profi filmes szakma ritkán áll a hiteles történelmi filmek és alkotóik mellé –, vagy ellenszélben, esetleg kifejezetten mellékvágányon készültek, a fő és hivatalos utat kényszerűségből megkerülve.
Vannak más jellegű problémák is, például a nyilvánosságtól vissza nem tartható témák, filmek beszennyezése. Ha már említette: a Szabadság, szerelem alapvetően jó műfaji, fiataloknak szóló történelmi játékfilm és tabló, de még abba is beleszerkesztettek egy erős hamisítást, hogy azért ne örüljünk annyira 1956 megidézésének...
Mire gondol?
A film szereplői, köztük a főszereplők, az október 25-ei Kossuth téri békés tüntetésre már fegyverrel érkeznek. Ez durva történelemhamisítás, mert valójában akkor és addig a tömeg békés volt, és mégis rájuk lőttek az ávósok, illetve a szovjetek. A „véres csütörtök” volt a forradalom első, sok civil áldozatot követelő sortüze, ezt nem lett volna szabad meghamisítva ábrázolni. Szakmai körökben hallottam, hogy a film történész szakértője ezt a jelenetet már a forgatókönyvben is kifogásolta, az alkotók azonban ennek ellenére nem változtatták meg.
Kikhez és hogyan kívánják eljuttatni ezt a – talán kiáltványnak is beillő – kötetet?
A 250 filmes javaslatot kiadványként jelentettük meg, hogy bárki, aki érdekelt és érintett, tudomást szerezzen a történelmi filmes koncepciónkról, annak egyes darabjairól. Így akit érdekel, az elolvashatja és hasznosíthatja a maga és a nemzet javára.
mert nem közvetlenül a kritikai hozzáállásunkat fogalmaztuk meg benne. Arra ott vannak a korábbi tanulmányaim, cikkeim, könyveim. Ezúttal gyakorlati szempontból is építő jellegű gesztussal jelentkeztünk, nem a már elkészült filmeket bíráljuk – vagy épp a jókat dicsérjük –, hanem megmutatjuk, hogy szerintünk milyen az értékes történelmi film.
Nyilván jó lenne, ha döntéshozók elé is odakerülhetne a könyv.
Igen, ez is cél, és köszönhetően az ilyen médiamegjelenéseknek, mint ez az interjú, szinte csak az nem szerez tudomást a könyvünkről, aki nem akar.
Milyen fogadtatással lennének elégedettek?
Eredmény az lenne, ha ez a kiadvány is hozzájárulna a már megkezdett, de a mostaninál erősebb irányváltáshoz a hazai történelmi filmek, valamint általában a filmek gyártását illetően – velünk vagy akár nélkülünk. Persze mi akkor lennénk a leginkább elégedettek, ha film készülne valamelyik forgatókönyvünkből, az én történelmi eposzaimból, illetve a társszerzők történelmi regényeiből vagy filmterveiből.
Hogyan tudná röviden jellemezni, osztályozni a 250 filmes javaslatot?
A 250 filmes ötletet négyen állítottuk össze: jómagam, Gáspár Ferenc író, Jenei Miklós történelemtanár és Szabó Győző magyar-olasz szakos tanár. Az ötleteket négy fő csoportra osztanám. Vannak kész forgatókönyveink, ezek ötletei is belekerültek a könyvbe. Nekem van két Árpád-kori történetem (az egyik a pozsonyi csatáról szól), egy a rendszerváltás idejéről,
Jenei Miklós kidolgozott egy alapjaiban hiteles és remek történetet a székelyek 1345-ös sikeres hadjáratáról.
A második csoport a saját, megjelent irodalmi műveink adaptációjának felvillantása. Nekem is vannak ilyen írásaim, például a történelmi eposzaim, amelyek átdolgozhatók filmre. Gáspár Ferenc pedig a saját történelmi regényeinek filmre alkalmazásait vázolta fel néhány soros leírások formájában.
A harmadik csoport a szerzők saját ötleteinek listája; ezek szándékaink szerint lefedik a magyar történelem legfontosabb eseményeit az őstörténettől a jelenkorig.
A negyedik csoport értékes művek ötletként való bemutatása a magyar irodalomból, a klasszikusoktól a kortársakig. Kettőt ki is emelnék. Az egyik Nyirő József Néma küzdelem című regénye, ami a ravasz és agresszív román térnyerést mutatja be a 19. század végi Erdélyben. A másik Böröcz Sándor Kiáltás a mélyből című visszaemlékezése, ami szerintem a legjobb magyar gulág-regény.
Mit gondol, változhat a helyzet a közeljövőben?
Én személy szerint bizakodó vagyok. Egyrészt két éve elindult a Színház- és Filmművészeti Egyetem átszervezése, képzési kínálatának, szemléletmódjának kibővítése.
ami a szerzetesrendek Rákosi-korszakban való üldöztetését és betiltását dolgozza fel történetileg hiteles módon. A játékfilmes és tévéfilmes tervek közül pedig ígéretesek az olyanok, mint a Hunyadiakról és az Aranybulláról szóló sorozatok.
***
Néhány javaslat a könyvből
6. A pozsonyi csata. Élőszereplős film kész forgatókönyve az eposz alapján (Deák-Sárosi László)
A cselekmény emberközelbe hozza Árpád nagyfejedelmet, a harmadik és negyedik, egymással tisztességesen versengő fiát, Jeleket és Jutast. A történet a Pozsony környéki csatákban csúcsosodik, ahol a magyarok megsemmisítő győzelmet aratnak a túlerőben lévő, támadó keleti frank sereg fölött. Ez a győzelem alapozta meg, hogy a magyarság több mint ezerszáz éve itt él a Kárpát- medencében.
70. Irány Bombay! Kalandos, tényeken alapuló történet Horthy István bombayi repülőútjáról (Deák-Sárosi László)
India mozdonyokat akart rendelni, ami jól jött volna a magyar Mávag és a német Ganz cégnek is. A Ganz lefoglalta a Bombaybe tartó repülőjárat összes helyét, hogy a riválist ezzel kiiktassák. Horthy István azonban, aki a Mávag vezetőségi tagja, a MÁV elnöke egy motoros repülővel egyedül elrepült Bombaybe, és megelőzve a Ganz ügynökeit, megkötötte a mozdonyokra a szerződést.
14. Trianon fiai (Gáspár Ferenc)
A múltbeli történet Baján játszódik, az első világháború idején, és a szerb megszállás napjaival ér véget 1918 decemberében. A jelenbeli pedig tavaly, a pandémia idején, ahol egy tinédzser kislány a dédapja megtalált naplója alapján eleveníti fel a múltat, ahol szintén járvány van, csak azt spanyolnáthának hívják. A múltban három fiú kalandjai köré szövődik a történet, akik eleinte csak úsznak és pecáznak a Súgóban, később viszont maguk is harcolni szeretnének a megszállókkal szemben. A sok párbeszéddel és izgalmas kalanddal fűszerezett regényt folytatni szeretném a szerb megszállás végéig, a magyar honvédsereg dicsőséges bevonulásáig, 1921. augusztus 21-ig.
22. László A kész forgatókönyv, témája a székelyek 1345-ös moldvai hadjárata (Jenei Miklós)
Az ország Szent László bűvöletében él. Váradon zarándokok tömegei járulnak Szent László sírja, hermája elé. A sorra épülő templomok falán a Szent László-legenda freskói idézik fel a pogány kunok elleni győzelmet. Sikerül-e a kései utódoknak ugyanezt végbevinni a tatárok ellen? Hogy viszonyulnak a szereplők Szent László személyéhez? Ki mivel járul hozzá a vállalkozás sikeréhez?
4. Ördöngős masina (Szabó Győző)
Ezzel a kifejezéssel illette Kossuth Lajos azt a fonográfot, amelyel turini remetesége alatt az őt felkereső magyar hazafiak viaszhengereken rögzítették üzenetét a magyar néphez, abból az alkalomból, hogy Aradon felavatták a tizenhárom vértanú emlékművét. A jelenet kiindulópont és kerettörténet, közben felidéződik Kossuth törökországi és amerikai diplomáciai tevékenysége.
A miniszterelnök politikai igazgatója az Index Konkrétan című műsorában elmondta: az 1956-ról szóló mondatának elferdítői éppen azok, akik '56-ból vezetik le Ukrajna katonai megsegítését.
Akik igazán számítanak! – írta a miniszterelnök politikai igazgatója.
Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.
Nincs köze ahhoz a világhoz, amit ő képvisel.
November elseje az 1956-os forradalom és szabadságharc fontos napja volt.
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
F. Jánost háromszor hallgatták ki, és harmadjára sikerült megtörni.
