Farkas Anita írása a Mandiner hetilapban.
Néhány évvel ezelőtt kisebb szenzációként robbant be a magyar irodalmi életbe Bódi Attila Lázadni veletek akartam című könyve. A partiumi magyar kulturális élet egykori szervezőjeként is ismert szerző 1989 őszén, a Ceaușescu-éra végnapjaiban játszódó regénye önmagában is elég hatásos olvasmány, nem csoda, hogy a színpadi adaptáció sem váratott sokáig magára. És aki ismeri a marosvásárhelyi Yorick Stúdiót vezető Sebestyén Aba rendezéseit, sok más mellett például a Radnóti Színházban futó 10 című, megrendítő előadást, valószínűleg nem lepődött meg rajta, hogy az eredmény az alapjául szolgáló mű ismerete nélkül is különleges, komplex élmény lett.
Most a Magyarság Háza szervezésének köszönhetően a budapesti nézők is megtudhatták, hogy mennyire. Pedig az Aranytíz Kultúrház színpadán – jelzés, hogy a nézőtér zsúfolásig megtelt! – nincs sem színészfelvonulás, sem grandiózus díszletek, a feketeségből csak a minipódiumon ülő zenész olykor kiszínesedő figurája emelkedik ki, itt-ott néhány kivetítő, az előtérben mindössze két mikrofon. Ide érkezik meg a két mesélő, Váradi Zoltán (László Csaba) és Túri Áron (Sebestyén Aba), akik a harmincéves osztálytalálkozójukra készülve külön-külön, mégis egymásra rímelve idézik fel a múltat. Mint egy görög sorstragédiában, bomlik ki szép lassan az a régi történet, amelynek rettenetes következményeként nemcsak egy ember, de ahogy később kiderül, egy egész közösség is feláldozódik. A természetes kamaszkori lázadásért, ami ez esetben az éj leple alatt kiragasztott rendszerellenes plakátok gyártását és az egyre dühödtebben skandált Nincs pénz fagyira! szlogen városszerte való elterjesztését jelenti, egy normális világban persze nem járna szó szerint halálos büntetés, de hát a mindenkori diktatúrákban tudvalevőleg máshogy íródnak a szabályok.
Hány mandátummal lenne elégedett? Melyik frakcióba várja a Fideszt? Ki lenne az ideális EB-elnök? A kormánypárt EP-listavezetőjével beszélgettünk.
Az utóbbi harminc évben nem sok lehetőség jutott a hazai zöldségtermesztés és a gyümölcsösök modernizálására, Magyarország így is megtartotta vezető szerepét. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjú Rodrigo Ballesterrel, a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.
A közös hit, a közös múlt és a nemzeti tradíciók sokkal mélyebben gyökereznek annál, mintsem divatos világáramlatokkal el lehetne mosni őket.
Varga Ádám kiválóan teljesített a Magyar Kupában, óriási érdemei voltak abban, hogy a döntőbe jutott a csapata. Beszél igazságtalanságról, Szappanos Péterről, csapategységről, arról, mit vált ki belőle a kudarc, és mit szól ahhoz, hogy a Fradi szurkolók túlnyomó többsége kivonult a lelátókról.
Ukrajna létszámhiánya kritikus ponthoz érkezett, és az utóbbi hetekben komolyan romlott a harctéri helyzete.
