Egy alig ismert magyar hős története, aki a Titanic túlélőit mentette

Ráth Gusztáv édesapja elismert és tehetős műépítész volt, nyugodtan éltek, mindaddig, míg a családfő 1892-ben egy angol bányamérnök társaságában ki nem bérelte a nagyváradi vaskohót, amely akkor a püspökség tulajdonában volt. Idősebb Ráth Gusztáv Nagyváradra költözött, a család vagyonát a kohóba fektette, ám a vállalkozás csődbe jutott, ami megviselte az idegeit és ahogy a korabeli lapok fogalmaztak: „a sok izgalom időnap előtt sírba vitte.”

Két fia és a felesége maradt utána. Az özvegye aztán beperelte a püspökséget és kártérítést várt tőlük, mert szerinte a férje vállalkozását akadályozták, s a szerződésben foglaltakkal szemben kevesebb kohót adtak át használatra. 1911-ben azt is megírták a lapok, hogy az özvegy egyik gyermeke tengerész lett, a másik pedig Amerikában telepedett le.

Az akadémia értesítője szerint az első évben vallástanból volt a legjobb és ez a következő két évben sem változott. Az iskola elvégzése után nem volt kérdés, hogy Fiumében marad, s így került az angol tulajdonú Carpathia fedélzetére is.

A Titanic (fent) és a Carpathia is a tenger mélyén pihen több mint száz esztendeje. Fotók: Wikipedia

A Titanic-katasztrófa idején 1912. április 14-én éjfélig teljesített szolgálatot a hajón, aztán lefeküdt aludni. Nem sokkal később ébresztették, hogy jelzést vettek a bajba jutott Titanictól és a hajó elindult a megadott irányba. Ráth a katasztrófa után több magyar lapnak is nyilatkozott és nem tetszett neki a bűnbakkeresés. Szerinte hatvan éve nem volt annyi jéghegy a környéken, mint 1912 tavaszán, várható volt, hogy valamelyik tengerjáró hajó bajba kerül. Ő például a Titanic felé tartva néhány óra alatt 26 hatalmas jéghegyet számlált és félő volt, hogy a Carpathia is a Titanic sorsára jut: „Volt közöttük egy tizenhét mérföld hosszú óriástábla, amely mellett másfél óra hosszat futott a hajónk.”

A Titanicról 705 embert mentett ki a Carpathia legénysége. dr. Lengyel Árpád segítette a hajóra az embereket, szót is váltott velük, de később nem említette, hogy találkozott e magyar túlélőkkel. Ha így lett volna, valószínűleg ezt is elmeséli a későbbi előadásai során. Pedig a korabeli lapok szerint voltak magyar utasai a Titanicnak. Az újságok szerint Cirbusz Géza egyetemi tanár és Horváth Dénes egyetemi hallgató megmenekült, egy állítólagos magyar nászutas pár viszont eltűnt, de még a nevüket sem tudták megállapítani. Egy bizonyos Reischl Mátyás pincér neve is felmerült a megmentettek között, és egy soproni család tragédiájáról is írtak a lapok később, akiknek állítólag a gyermekeik nem élték túl a Titanic-katasztrófát.

Ami tény, Kass János, a szegedi Kass-vigadó tulajdonosa a Londonban élő fiát kérte meg, hogy váltson jegyet számára egy Amerikába tartó hajóra, a fiú pedig vett is jegyet a Titanicra. Kass János azért úszta meg a tragédiát, mert a szegedi éttermében sok lakodalmat kötöttek le, ő pedig ezért elállt az utazástól.

A Carpathián több magyar volt és négy biztosan szolgálatot teljesített aznap. Ráth Gusztáv harmadtiszt és Lengyel Árpád orvos mellett Bernhart Gusztáv szakács és Stern Fanni ápolónő, ők mind részt vettek a mentésben. Az utóbbi években egy bizonyos Munk Artúr orvos és egy Farkas Ágoston tengerészkadét neve is előkerült. A Titanic-mentő Carpathia legénységét hősként ünnepelte a világ,

hogy az MTK focicsapatának felkérésére jótékonysági mérkőzést játszanak, a bevételt pedig a Titanic árváinak ajánlották fel. Fiuméből vonattal érkeztek Pestre a tengerészek, majd az Adria hotelben kaptak szállást. Ráth Gusztáv is a csapattal tartott. Mint elmondta, a jótékonysági mérkőzésre a Carpathia fedélzetén készültek, esténként villanyvilágítás mellett edzettek. A mérkőzést a Hungária körúti pályán rendezték négyezernél is több néző előtt. A meccs első gólját a Carpathia legénysége rúgta a 13. percben, a találatot pedig az MTK drukkerei is megtapsolták. A találkozót végül 3:2-re a hazaiak nyerték, a díszpáholyban pedig ott ült Ráth Gusztáv mellett dr. Lengyel Árpád is.

Az MTK-Carpathia találkozó képei. Sajnos Ráth Gusztáv nincs a fotókon. Fotó: Arcanum/Tolnai Világlapja

Aztán az élet ment tovább. Senki sem beszélt a Titanicról, hiszen két évvel később kitört a világháború. Ráth Gusztáv tovább szolgált a Carpathián, de már haditengerészeti kadétként. Aztán 1918 nyarán a Carpathia Liverpoolból tartott Bostonba, amikor egy ellenséges német torpedó elsüllyesztette a legendás hajót, amely ekkortájt angol és amerikai csapategységek szállítását végezte (angol tulajdonban volt). A hajón ott volt Ráth Gusztáv is,

Ő megmenekült, a feljegyzések szerint öt emberéletet követelt a hajó katasztrófája. A Carpathia roncsait sokáig nem is keresték, aztán 1999-ben találta rá.

Ráth Gusztávról aztán évekig nem írtak a lapok. 1923-ban is csak egy, amely szerint a tengerész Spanyolországban telepedett le a világháború után, megnősült és egy amerikai hajótársaság spanyolországi igazgatója lett. De ez egyáltalán nem biztos. Lengyel Árpád unokája, Völgyi Péterné dr. Reich Márta – aki könyvet is írt a nagypapájáról – hosszú évtizedekkel ezelőtt énekkarba járt. Ott köszönt rá egy férfi, nevezetesen Ráth András. Hamar kiderült, az édesapjának a nagybátyja volt Ráth Gusztáv, és a két hős leszármazottjai egészen véletlenül ugyanabba a pesti énekkarba jártak. A Ráth-család keveset tud a híres rokon további életéről. Annyit, hogy a világháború után Amerikába ment, majd Kanadában telepedett le végleg. És ott is hunyt el a Titanic túlélőinek eddig kevésbé ismert magyar megmentője.