Egy ember, aki nem rettent meg a nyilasoktól és a németektől, zsidó származása ellenére századosi egyenruhába bújt és úgy mentette az üldözötteket a II. világháború alatt. A tökéletes fellépése és remek némettudása segítette ebben Domonkos Miksát, akivel aztán nem a nyilasok, hanem a kommunisták bántak el később. Az életéről részletesebben is olvashat a Magyar Hősök című kötetben.
A Magyar Hősök kötetben, Novák Attila tanulmányában bemutatott főhősünk 1890. március 28-án született Vágvecsén, Fleischmann Miksa néven. Elvégezte a négy polgárit és a Budapesti Kereskedelmi Akadémiát, majd két évig tanult Németországban, műszaki főiskolán. Kiváló német nyelvtudása miatt hazatérése után a Caterpillar cég alkalmazottja lett. A nevét 1910 körül magyarosította Domonkosra. Az I. világháborút, annak ellenére, hogy többször megsebesült, becsülettel végigszolgálta, és főhadnagyként szerelt le. Kétszer kötött házasságot, másodszor 1925-ben.
Aztán jött a II. világháború, amely a zsidó származású Domonkos Miksa életét is átírta. 1935-ben, Horthy Miklóstól soron kívül kapott századosi előléptetése védelmet jelentett számára, a családjának azonban nem.
, és a másik gyermekét, Istvánt is munkaszolgálatra hurcolták. Mindezt pedig végig kellett néznie Domonkos Miksának, aki aztán a Zsidó Tanács tagjaként Stöckler Lajos mellett a pesti „nagy” gettó fő irányítója lett. Domonkos mindent megtett az üldözött honfitársaiért, a gettó egyik vezetőjeként arra törekedett, hogy mentse az emberek életét.
Domonkos Miksa. Fotó: www.centropa.hu
„Tulajdonképpen olyan volt, mint egy polgármester. (…) [A gettó] egy kis ország volt, amit meg kellett szervezni. Voltak körzetek, voltak orvosi rendelők, volt étkeztetés. Meg kellett szervezni a közigazgatást, ahol háztömbönként vagy bizonyos részenként vezető embereket jelöltek ki (…). Az egészségügyi ellátásról kellett gondoskodni, hogy lehetőleg mindenhová jusson orvos. Gondoskodni kellett az elhalálozások intézéséről” – fogalmazott később Domonkos Miksa megmenekült fia, Domonkos István.
Domonkos Miksa sokszor századosi egyenruhában és sárga csillag nélkül járt, és magát a Honvédelmi Minisztérium dolgozójának kiadva többször kényszerítette visszakozásra a fosztogatásra érkező nyilasokat. „Megjelenése olyan tekintélyes, modora olyan tiszteletet parancsoló volt, hogy a nyilasok, akik időről időre megjelentek a tanács székházában, elhitték, valóban a magyar fegyveres erők képviselője” – mondta Randolph L. Braham történész, a magyar holokauszt ismert kutatója. Domonkos Miksa erről később így vallott:
„…sikerült folytatólagosan megtévesztenem a nyilasokat,
úgyhogy az egész Szálasi-időszakban a Zsidó Tanácsban házkutatást nem tartottak, sőt egyetlen pénzszekrényünket sem nyitották fel…” Mint Braham írta róla: „…talán ő volt az egyik legértékesebb és leghatékonyabb zsidó vezető a nyilas korszakban és a szovjet ostrom idején.”
A Magyar Hősök kötetben további példaértékű életutakról olvashat
A világháború véget ért, Domonkos Miksa is megúszta élve, majd még 1945-ben a Pesti Izraelita Hitközség főtitkára lett, ezt a posztját 1950-ig töltötte be. Mivel több külföldi zsidó szervezettel is aktívan tartotta a kapcsolatot, a tevékenységére az államvédelem is felfigyelt. Domonkost 1953 tavaszán „az amerikai hírszerző szervek részére kifejtett kémtevékenység alapos gyanúja miatt” letartóztatták. Az ÁVH Domonkost rávette, hogy azt vallja, 1935-ben Gazsi János „horthysta ezredes” szervezte be a katonai kémelhárítók részére, és feladata a honvédséghez bevonult baloldali személyek felderítése és feljelentése volt. Azzal vádolták, hogy a zsidókórház igazgatójával, Benedek Lászlóval együtt meggyilkolták Raoul Wallenberget.
Sztálin halálát követően a koncepciós eljárás lefolytatására végül nem került sor. Domonkost 1953. november 13-án szabadon engedték.
rögtön kórházba került (még az ÁVH-sok vitték be). Fia, István így emlékezett: „A húgommal együtt bementünk a kórházba, és apámat borzalmas állapotban találtuk. Száz-száztíz kilós, nagyszerű izomzatú ember volt korábban, ám egy összetöpörödött, nyomorék ember feküdt az ágyon, a kínzások következtében leromlott állapotban, szinte magánkívül.” Bár néhány nap után kiengedték a kórházból, egészsége végképp megrendült, és 1954. február 25-én szívrohamban hunyt el az az ember, aki magyar századosnak adta ki magát, és úgy mentette az üldözöttek életét.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Mathias Corvinus Collegium és a Mandiner gondozásában megjelent Magyar hősök kötetben további olyan kivételes emberek élettörténetéről olvashat, akik akár az életüket is kockára tették honfitársaikért, hazájukért.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
Trianon után megpróbálták eltörölni a múltat az anyaországon túl, s 1945 után Magyarországon is.
Helyszíni tudósításunk!
Roger Köppel, a Die Weltwoche főszerkesztője: Miközben Kijevben elszabadult a megalománia, a nyugati média mélyen hallgat a botrányról.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 40. rész.
