Itt az ideje, hogy a jobboldal visszavegye a környezetvédelem témáját

Fontos új könyvet mutatott be az MCC Press a budai Scruton kávézóban Francesco Giubilei olasz konzervatív író tollából A természet megőrzése címmel. A kötet a jobboldal természetvédelem terén való lehetőségeit taglalja. A bemutatón részt vett a szerző, beszélgetőtársa Calum T. Nicholson szociológus, az MCC vendégoktatója és a Danube Institute vendégkutatója, a moderátor pedig Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet munkatársa volt.

Köszöntőjében Szalai Zoltán, az MCC igazgatója kifejtette, hogy a természetvédelem fontos téma, amit a baloldal kisajátított, a jobboldal pedig nehezen vállalt fel. A frissen megjelent kötet áttekintette a téma konzervatív olvasatát, és bemutatta, hogyan tudunk más szempontból hozzányúlni a környezetvédelemhez. 

Litkei kérdésére a szerző tisztázta, hogy

Ez Giubilei szerint nem helyes, mert a természet megóvása a konzervatív világból indult ki. A jobbközépen igenis nagy lehetőség van a természetvédelem felkarolására, ezeket az eszméket akarta bemutatni könyvében.

Nicholson szerint a jobboldali természetvédelemhez vezető út egyik első lépése annak felismerése, hogy a klímának hatása van a társadalomra, de „a társadalomtudományok ingatagok", így kérdéses, milyen okokból támogatjuk a természetvédelmet. Nicholson szerint nem szabad aktivistaként állni az ügyhöz. 

Litkei kérdése szerint, miszerint elszakíthatók-e a liberális ideológiától a társadalomtudományok, Giubilei kifejtette, hogy sokan beszélnek egyes problémákról, mint a munkaerőhiányról vagy a klímaváltozásról, de ezeket nem kötik össze. „Olyan álláspontot kell kialakítani, mely ideológiai elköteleződésektől mentes." A tudomány Nicholson szerint legjobb esetében objektív. A társadalom viszont, amely megvitatja a kérdéseket, nem egy egység, hanem sok eltérő vélemény küzdelme. A Covid kapcsán van objektív tudomány például a vírus felépítéséről, de a lezárások hasznosságáról már vita lehet. A társadalom jellege szubjektív kérdés,

de vannak agnosztikus emberek is. 

Giubilei könyve a konzervatív hozzáállásról szól, melyet a szerző a lokális álláspontként ír le: „az az utcánkkal, a városunkkal, az országunkkal kezdődik." Giubilei idézi Roger Scruton vonatkozó munkáját: a civilizáció és a természet nem ellenségek, de nem lehet a gyárak világáról egyik napról a másikra átállni. Magyarországon például sok autógyár van, ezeket nem lehet hirtelen bezárni, hiszen több ezren veszítenék el állásukat. Az átalakulás nem lehet gyors és erőszakos. A zöldek alapvetése, hogy túl sokan élünk a földön, de a konzervatív álláspont alapja a kereszténység, mely szerint az ember a világ része, nem pedig ellensége. Ez nem jelenti, hogy nem hibázhatunk környezetszennyezés terén, de meg kell találni az egyensúlyt ember és természet között. 

A szerző szerint az egyik legnagyobb kihívás a nemzeti identitás megóvása az EU-s szabályokkal szemben. Az EU több szabályozást hozott be, melyek minden országra vonatkoznak, de nem értik meg, hogy minden országnak eltérő identitása és nézetei vannak. Az olaszországi műanyagadót az emberek fogják megfizetni, mert a kínai termékek nem tartják be az alapvető előírásokat. Az „etikus adó” egy veszélyes új találmány, amikor mindenfajta dologra ráfogják, hogy azt megadóztatni „etikus”, de ezzel nem fogják meggyőzni az embereket.

Nicholson úgy véli, hogy a konzervatív természetvédőket sokat tekintik az aktivisták „karikatúráinak”, pedig helyes döntés középen lenni. Nicholson szerint a baloldal sokszor problémaként tekint a kultúrára, amikor a természetről van szó, míg a jobboldal megoldásként. A kultúrának helyet kell adnia a politikai megosztottság jóhiszemű megugrására. 

Végül Giubilei megjegyezte, hogy folyamatosan veszítik el Olaszországban az emberek a nemzeti és keresztény identitásukat, mely folyamat ellen fel kell lépni. Egy olasz természetvédelmi tüntetésen le akarták szedetni az olasz zászlóját, mondván, ez egy globális probléma. A férfi többet nem járt el a tüntetésekre, mert nem érezte, hogy hazafias érzelmeit tükrözik az tüntetések.

amely az elhajlókat kitaszítja. Itt utalt az Extinction Rebellion mozgalomra, mely az egész társadalmat forradalmian akarja megújítani. Nicholson kontrázott, mikor kifejtette, hogy a szekuláris baloldal sokszor vallásos sémákra épül: nem hiszi magát vallásnak, de valójában szerkezetük vallásos, katekizmussal, papsággal, hitekkel rendelkeznek. A beszélgetőtársak kiegyeztek abban, hogy ezek a jelenséges „veszélyesek” az európai társadalmakra.

Borítókép: Unsplash