Hetvenhét év elteltével ismét az eredeti helyén csodálhatják meg a budai Várba látogatók Senyei Károly Halászó gyerekek elnevezésű díszkútját. A szoborcsoport a II. világháború alatt súlyosan megsérült, majd a Rákóczi térre, a ledér hölgyek közé száműzték. Ismét egy érdekes cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
A Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően december óta már az eredeti helyén és szépségében látható a Habsburg-kapu melletti teraszon a díszkút. De ki is alkotta meg a Halászó gyermekek kútját? Senyei Károly Pesten született 1854-ben, majd Bécsben és Münchenben tanulta a szobrászat mesterségét. 1888-ban már az uralkodó közvetlen környezetében is ismerték a nevét, olyannyira, hogy maga Ferenc József osztrák császár és magyar király kérésére a bécsi udvar megvásárolta a Virágárus lány című szobrát.
1893-ban elkészült a Vigadó téren felállított Ürgeöntő gyerekek kútja, majd élete fő műve következett: a Hősök terén látható királyszobrok közül Szent István és II. Endre szobra is Senyei keze munkáját dicséri. Senyei Károly A Halászó gyerekek kútját egy monumentális medencével álmodta meg a Budavári Palota dunai oldalára. Az 1900-ban felállított műalkotás Ferenc József tetszését is elnyerte, azonban a művész nem élvezhette sokáig alkotásának népszerűségét, mert három évvel később, 65 éves korában elhunyt.
A Halászó gyerekek díszkútja (a képen balra) még az eredeti helyszínen 1929-ben. Fotó: Fortepan/Olbert Mariann
Sajnos az életműve nagy része megsemmisült a II. világháború, majd a kommunizmus dúlása következtében. Volt olyan alkotása, amelyet egyszerűen kihajítottak a Budavári Palota ablakából. Így járt a Mária Teréziáról, III. Károlyról és Erzsébet királynéról formázott, carrarai márványból készült alkotása is, melyeket a Habsburg-terem elbontása után távolítottak el ilyen módon. A Halászó gyerekek kútja is súlyosan megsérült, később azonban restaurálták. Ám 1957-ben, ideológiai okokból, nem az eredeti helyére helyezték vissza, hanem a Rákóczi térre szállították. Miért pont oda? Nos, mint kiderült, a II. világháborúig a téren állt Ybl Miklós és Mátrai Lajos közösen megálmodott díszkútja, amely azonban a világégés során teljesen megsemmisült. Ezt akarták pótolni Senyei felújított alkotásával.
Ezt jelzi, hogy 11 évvel később az Esti Hírlap megírta, hogy Kaul Ernő, a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat fiatal szobrásza napokon át drótkefével tisztogatta a Halászó gyerekeket, mivel 1957 óta egyetlen egyszer sem mosdatták meg a szobrot. Az újság teóriát is gyártott arról, miért pont a Rákóczi téren állították fel Senyei alkotását: a lap szerint a fiúk úgy tartják karjaikban az óriási halat, mintha csak a mögötte lévő vásárcsarnokban vásárolták volna. Aztán 1976-ban úgy döntöttek, hosszú évtizedek után a Halászó gyerekek kútját rehabilitálják és visszakerülhet a budai Várba. Egy szép tavaszi reggelen jött egy daruskocsi és elvitte a szoborcsoportot. Mindenki meglepődött.
A díszkút 77 év elteltével került vissza az eredeti helyére. Fotó: Nemzeti Hauszmann Program.
Az Esti Hírlap újságírója pedig tollat ragadott és egy glosszában tiltakozott a kút elszállítása miatt. Mint írta: „A kerületi tanács hiába tiltakozott, a Városháza csak virágokat hajlandó adni.
A Vár szépül, a körút kopárabb lesz. Itt elvesznek egyet, ott hozzáadnak.”
Írta mindezt úgy, hogy tisztában volt vele, Senyei alkotása eleve a budai Vár egyik ékkövének készült. Egy városi legenda szerint a Halászó gyerekek szoborcsoport helyett egy új műalkotás került volna a Rákóczi térre: Makrisz Agamennon, görög származású magyar szobrászművész három nőalakot magába foglaló díszkútja, azonban a józsefvárosiaknak nem tetszett, s talán a környéken grasszáló ledér hölgyekre utalva kijelentették: „nem kell ide cégért csinálni…” A Halászó gyerekek díszkútját hosszas tortúra és hányattatás után újra a Budavári Palota dunai oldalán láthatja a nagyközönség. Hetvenhét év elteltével került ismét az őt megillető helyre. Ez elégtétel Senyei Károlynak, és elégtétel a magyar művészetnek is!
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
Trianon után megpróbálták eltörölni a múltat az anyaországon túl, s 1945 után Magyarországon is.
Helyszíni tudósításunk!
A kormányfő szerint van, aki nem tudna nemet mondani Brüsszel akaratának.
Női nézőpontból a közélet ott válik valósággá, ahol a szavak példává lesznek, a döntéseink tétje pedig a gyermekeink jövője – és ahol a felelősség nem hangos jelszó, hanem csendes, következetes helytállás.
