A külügyminiszter azt írta, hogy az észak- és nyugat-európai országok továbbra sem akarják az EU-bővítést
Kijózanító volt a vita: az észak- és nyugat-európai országok továbbra sem akarják az EU-bővítést – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán az Európai Tanács e heti ülésein elhangzottakra reagálva. Mint írta, a nyugat-balkáni országok ezúttal sem kapták meg a céldátumokat, az albánokkal és az észak-macedónokkal még meg sem indultak a tárgyalások, a szerbekkel megnyitott négy újabb tárgyalási fejezet, a 35-ből, pedig csak sovány vigaszt jelentett. Hangsúlyozta:
Ez nem túl fantáziadús megközelítés, ráadásul veszélyes is – közölte.
Tragikus következmények?
„Ha valakik, akkor mi, magyarok jól emlékezünk arra, hogy milyen tragikus következményei szoktak lenni annak, amikor a nyugati világ büntetni akarja a Nyugat-Balkánt” – írta Szijjártó Péter, megjegyezve, hogy az új német külügyminiszter, Annalena Baerbock a napokban például Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság vezető politikusát fenyegette szankciókkal. „Minket aggodalommal töltenek el az ilyen nyilatkozatok, hiszen Bosznia és Hercegovina itt van a közelünkben, az ország stabilitásának és békéjének fenntartása alapvető biztonsági érdekünk. Berlin messzebb van, de nem annyira messze, hogy ne lehetne bármikor elrepülni onnan Banja Lukába. Elrepülni és tárgyalni. Beszélni a boszniai szerbekkel. Velük és nem róluk. Lehet, hogy ez segítene a helyzet megértésében” – fogalmazott a külügyminiszer.
Szijjártó Péter leszögezte: az EU csak a tagállamok egyhangú döntésével vezethet be szankciókat bárki ellen, és Magyarország nem fog adni támogatását semmifajta szankcióhoz a boszniai szerbek vezetőjével, Milorad Dodikkal szemben. „Ha lesz ilyen javaslat, meg fogjuk vétózni” – közölte. Bővítés és nem szankciók: erről kell szólnia az EU nyugat-balkáni politikájának a jövőben – írta Szijjártó Péter.
(MTI)
Fotó: Facebook
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
Példátlan döntés lenne a háborúk történetében, ha az Európában befagyasztott orosz vagyont az európai intézmények hitelességét is kétségbe vonva elkoboznák, egy gyors béke megkötésére pedig a háborúzó felek helyzete miatt is kevés az esély – vélekedtek elemzők kedden a köztelevízió 48 perc című műsorában.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Mire való eredetileg az Európai Unió működéséről szóló szerződés cikkelye, és miért tiltakozik Orbán Viktor az ezzel való visszaélés ellen?
Előtérben a „C” számlák.
A Momentum egykori üdvöskéjének állítása szerint Ukrajnában Orbán Viktor miniszterelnököt nem „a béke angyalaként” emlegetik.
A magyarok egyértelműen elutasítják a baloldali megszorításokat és a brüsszeli háborús terveket.
A Tisza Párt elnöke gyors döntésre szólította fel a bíróságot.
