A brüsszeli integrációs és befogadási akcióterv szerint lakhatást kell biztosítani a bevándorlóknak és állampolgárként kell kezelni őket – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára a közösségi oldalán közzétett videóüzeneteiben, a Brüsszel által elfogadott, 2021-2027-es időszakra vonatkozó bevándorlási akcióterv ötödik és hatodik pontját értékelve.
Menczer Tamás hétfői bejegyzésében úgy fogalmazott: a brüsszeli bevándorláspárti dokumentum ötödik pontja a lakhatásról szól, és azt mondja, hogy lakást kell biztosítani a bevándorlóknak. Azt írják ebben, hogy Brüsszel „az uniós alapok támogatásával kívánja lehetővé tenni a bevándorlók megfelelő és megfizethető lakhatáshoz való hozzáférését” – tette hozzá.
Kedden, szintén a közösségi oldalára feltöltött videójában az államtitkár azt mondta: a brüsszeli akcióterv hatodik pontja arról szól, hogy a bevándorlókat állampolgárként kell kezelni. „A befogadó társadalomnak meg kell teremtenie a bevándorlók teljes gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai részvételének lehetőségeit” – idézte Menczer Tamás.
Menczer Tamás a brüsszeli integrációs és befogadási akcióterv lényegét hét pontban foglalja össze, ezek közül az első négyet már korábban ismertette a közösségi oldalán. Az első pont szerint az integrációval és befogadással kapcsolatos munkát közös elvek és értékek támasztják alá, amelyeknek irányítaniuk kell a tagállamok munkáját, a második pedig azt mondja ki, hogy a politikákat a sokszínű, nyitott társadalom igényeihez kell igazítani. A harmadik pont arról szól, hogy a migrációt meg kell szervezni, míg a negyedik szerint finanszírozni is kell azt.
(MTI)
Fotó: MTI/AP/BelTa/Leanyid Scseglov
„A politikában nagyon ritkán bukkan fel olyan tehetség, született tehetség, tehát nem tanult, mint amilyen Varga Judit” – fogalmazott Orbán Viktor a Hotel Lentulai című műsorban, ahol eddig talán sosem hallott közvetlenséggel beszélt a magyar közélet szereplőiről, saját politikusi fejlődéséről, és a nemzeti karaktert meghatározó sorskérdésekről.
A kormány a brüsszeli tervekkel szemben is megvédi a magyar mezőgazdaságot és így az ország élelmiszer-biztonságát.
Két pontban foglalta össze, mik lennének az Ukrán EU-csatlakozás legsúlyosabb következményei.
Székesfehérvár polgármestere kijelentette, 2010 óta rengeteg olyan dolog történt, például a családpolitika és az ehhez kapcsolódó adópolitika, amit teljes mellszélességgel támogatni tud.
Bemutatta a tervét a kohézióért és reformokért felelős uniós biztos.
Erről Dmitro Tuzsanszkij, az ukrán külügyminisztérium egyik vezetője beszélt.
A Jobbik első embere beszélt lapunknak adott nagyinterjújában a párt múltjáról, hibáiról és arról, hogyan vágnak neki a jövő évi kampánynak.
Dodik az utóbbi hónapokban több olyan intézkedést is kezdeményezett, amely a boszniai Szerb Köztársaság önállósodását hivatott elősegíteni.
