Schmidt Mária a Nyugatról: A hitetlenség a nihilizmusba vezet
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
Emlékérme kibocsátásával tiszteleg a Magyar Nemzeti Bank Pilinszky János életműve előtt a költő születésének századik évfordulóján, a Kertész Imre Intézet által szervezett Pilinszky 100 emlékév záróeseményeként. Schmidt Mária, Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója a Mandinernek elmondta: az emlékévvel az volt a cél, hogy olyan rétegekkel is megismertessék a költőt, akik esetleg csak valamilyen társművészeten keresztül tudnak bekapcsolódni.
A Pilinszky 100 eseménysorozat a pandémia ellenére sokakat megmozgatott, ami mindennél jobban bizonyítja, hogy Pilinszky életműve ma is eleven, a ma emberét is megérinti – hangsúlyozta az emlékérme pénteki ünnepélyes kibocsátásán a Kertész Imre Intézetet fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója. Schmidt Mária szerint Pilinszky titka az, hogy nem akarja olvasóit megtéveszteni, nem akar hamis vigaszt nyújtani,
Mint emlékeztetett, a Kertész Imre Intézet Nobel-díjas névadója mellett csupa olyan szerző életművét gondozza, akik a 20. század meghatározó alkotói voltak, köztük Pilinszky Jánosét. Pilinszky-tablókiállításuk nemcsak az intézet Benczúr utcai székháza előtt tekinthető meg, hanem mára bejárta az országot: a Várkert Bazár után csaknem 100 vidéki közművelődési intézményben, könyvtárban láthatják idén az érdeklődők. Az emlékév szenzációja, hogy Jutta Scherertől, a költő egykori szerelmétől a Kertész Imre Intézet birtokába került egy 650 Pilinszky-levelet is tartalmazó iratanyag, amely újabb vonásokkal gazdagítja majd Pilinszky János életművét.
Pilinszky varázslata az elmélyülés – Schmidt Mária a Mandinernek
Mikor fiatalabb volt, tudtam, hogy él közöttünk egy ilyen elvarázsolt költő, aki, mint egy túlvilági lény, felülről tekint a világra – mesélt Pilinszky Jánosról Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója. Úgy véli, a költő munkássága időtálló, és a mai fiatalok is megtalálják benne az értéket. „Pilinszkyt nem lehet beskatulyázni sehova, mert másként gondolkodott, mint a legtöbb ember.” Kiemelte, hogy az emlékévvel az volt a cél, hogy olyan rétegekkel is megismertessék a költőt, akik esetleg csak valamilyen társművészeten keresztül tudnak bekapcsolódni, így lett fotókiállítás a művész fényképeiből, a popzene iránt érdeklődők miatt könnyűzenei pályázat is volt, a komolyzene rajongóit pedig Bogányi Gergely zongoraművész estjei kalauzolták el Pilinszky világába. Örömmel látja, az emberekben van igény, hogy ne csak az aktuálpolitikával, vagy azokkal a dolgokkal foglalkozzanak, amit egyébként ebben a gyorsuló és változó világban felületesen ismernek. „Pilinszky varázslata az elmélyülés, a belső utazásra invitálás, az önmegismerés.” – zárta gondolatait a főigazgató.
Demeter Szilárd, a Pilinszky-emlékérme tematikai előkészítésében szakértőként résztvevő Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója hozzátette: Pilinszky a magyar géniuszok közé tartozott. A Pilinszky 100 emlékévet is széles konszenzus övezte, ami arra enged következtetni, hogy a költő életműve kiállta az idő próbáját – jegyezte meg. Ha létezik metafizikai tudás, megismerés, akkor az olyan alkotók kövezik ki az oda vezető utat, mint Pilinszky – emelte ki. Demeter Szilárd hangsúlyozta, hogy Pilinszky
művészete olyan kincs, amely soha nem fogy el.
Hergár Eszter, az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója emlékeztetett arra, november 27-én lesz Pilinszky János születésének 100. évfordulója. Ezen alkalomból a jegybank 10 ezer forint névértékű ezüstérmét és annak 2 ezer forint névértékű színesfém változatát bocsátja ki, korlátozott, 4-4 ezres példányszámban.
A Pelcz Balázs szobrászművész által tervezett emlékérme előlapján szélfútta, füves tájon álló kopár fa látható, háttérben a felkelő nappal, amely egy tágra nyílt szemre emlékeztet. Az érmeképet Pilinszky Apokrif című versének hangsúlyos motívuma ihlette. A hátlapon Pilinszky oldalnézeti portréja kapott helyet; a költő melankolikus karakterére jellemzően egy fának dőlve, elgondolkozva néz maga elé. Az ábrázolást Szebeni András emblematikus fotója ihlette – mondta el Hergár Eszter.
Nyitókép: Kertész Imre Intézet