Ki védi meg a véleményszabadságot a mai korban? – MCC-konferencia a sajtóról

Nemzetközi médiakonferenciát szervezett a Mathias Corvinus Collegium, melynek témája az újságírás jelenkori és közeljövőbeli kihívásai lettek.

A csütörtökön és pénteken tartandó konferencia megnyitóján Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója (egyben a Mandiner lapigazgatója) arról beszélt: az MCC huszonöt éve képzi a tehetséges fiatalokat, immár tíz éves kortól a PhD megszerzéséig. Most már szerte a Kárpát-medencében működnek egységei az MCC-nek, és a cél az, hogy 35 helyszínen tízezer fiatalt neveljenek és támogassanak. Ennek egyik eleme például a Média Iskola is, amelyet Boris Kálnoky német-magyar újságíró vezet az MCC-ben. Szalai megnyitó beszédében hangsúlyozta a média gyors változásait, különösen az elmúlt egy-két évtizedben, ahogy az internetes sajtó, majd a közösségi hálók megjelenésével teljesen átalakult az addigi médiamodell, és számos új kérdés merült fel - többek között az, mi most a hír, ki írja a híreket, és kik egyáltalán az új médiavilág szereplői, formálói – s e kérdésekre az MCC konferenciája is keresi a válaszokat.

Beszédet mondott Orbán Balázs is. A Miniszterelnökség államtitkára kifejtette: valójában egy „safe space” ez a konferencia, a véleményszabadság és a konzervatív s klasszikus liberális nézetek védett tere – ironikusan hozzátette, hogy

Orbán szerint hazánkról sokszor írnak a nemzetközi sajtóban úgy, mint ahol felszámoltak a média sokszínűségét, a pluralizmust – most mégis pont erről esik szó ezen a konferencián is. A politikus úgy látja, sok hamis vád éri az országot és más kelet-közép-európai országokat is: „A balliberálisok által felfestett kép, az általuk konstruált diskurzus egy tünet, amivel érdemes foglalkozni” – tette hozzá. 

Orbán Balázs úgy látja, a technológia megváltozásával a sajtó elvesztette eredeti, főleg tájékoztató funkcióit, és ehelyett politikai aktorként kezdett fellépni. A helyzet tisztázásához be kell azonosítani a tüneteket, majd diagnózist és végül terápiát kell alkotni. Orbán szerint csak történelmi távlatokból szálazhatók szét, érthetők meg az összefüggések. A középkorban kevesek kiváltsága volt a tudás, a nyilvánosság ismerete – ezen óriásit változtatott a könyvnyomtatás, ami elhozta magával a Gutenberg-galaxis jól ismert fogalmát. Az ezt követő polgárosodás magával hozta a közügyekbe való beleszólás mind szélesebb igényét - a polgári forradalmak rendre a cenzúra eltörlését és a szólás szabadságát követelték. Megszületett a 19. századi kávéházi és klubkultúra, megszületett az új, demokratikusabb nyilvánosság, és az új médiumok végül kizárólagos hatalomra tettek szert – és ez igaz volt a rádió és televízió 20. századi fénykorára is. 

Az új változást Orbán szerint is az internet és a közösségi médiumok megjelenése hozta el: vége a Gutenberg-galaxisnak,

Minden egyes ember tartalom-előállító lett, formálni tudja a nyilvánosságot. Ezen új vívmányok Orbán Balázs szerint egyszerre járnak könnyebbséggel és új kihívásokkal. A legújabb folyamatok ugyanis a politikai eszmék alakulását is befolyásolták – folytatta Orbán. A régi liberálisok szerint a média eszményképe a tényszerű tudósítás, hírszolgáltatás, a sokszínűség, a hírek és a vélemények szigorú elválasztása. Ma már azonban új intellektuális divat hódít: a tévedhetetlenség érzete és a dogmatikusság terjed, és a klasszikus liberalizmus behódolt ezen új törekvéseknek.

„A progresszív liberálisok meg akarják javítani az embert, és e célra használják az új technológia adta eszközöket” – fejtette ki Orbán Balázs. Az új haladók szerint a cél az emberek felvilágosítása, és szerintük ez a sajtó fő feladata, küldetése, mindezt az egyenlősítéssel és az uniformizálással elérve. Ezzel egy időben pedig ítélőszék elé vinnék mindazokat, akik nem értenek velük egyet, akik másként gondolkodnak. 

A mai korban Orbán Balázs szerint

a hírek és a vélemények elválasztása, s a véleményszabadság biztosítása. A fenti negatív folyamatok Orbán szerint főleg a nyugati országokban játszódtak le, és olyan jelenségek kísérték, mint a politikai korrektség elterjedése, majd az eltörléskultúra, a címkézés elharapózása. Az előadó úgy látja, a liberális médiumok ma már politikai szerepet vállalnak, és a befolyásuk ellen „episztemikus közösségeknek” kell létrejönniük, amelyek képesek kezelni az anomáliákat, megoldásokat tudnak kidolgozni, és ellenállnak minden homogenizáló törekvésnek – zárta szavait az MCC konferenciájának nyitányán Orbán Balázs.

Az esemény programja itt érhető el.