A mai korban a konzervatív és a még megmaradt klasszikus liberális médiumok feladata a kiegyensúlyozott tájékoztatás megvédése, a hírek és a vélemények elválasztása, s a véleményszabadság biztosítása – hangzott el az MCC médiakonferenciájának nyitányán.
Nemzetközi médiakonferenciát szervezett a Mathias Corvinus Collegium, melynek témája az újságírás jelenkori és közeljövőbeli kihívásai lettek.
A csütörtökön és pénteken tartandó konferencia megnyitóján Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója (egyben a Mandiner lapigazgatója) arról beszélt: az MCC huszonöt éve képzi a tehetséges fiatalokat, immár tíz éves kortól a PhD megszerzéséig. Most már szerte a Kárpát-medencében működnek egységei az MCC-nek, és a cél az, hogy 35 helyszínen tízezer fiatalt neveljenek és támogassanak. Ennek egyik eleme például a Média Iskola is, amelyet Boris Kálnoky német-magyar újságíró vezet az MCC-ben. Szalai megnyitó beszédében hangsúlyozta a média gyors változásait, különösen az elmúlt egy-két évtizedben, ahogy az internetes sajtó, majd a közösségi hálók megjelenésével teljesen átalakult az addigi médiamodell, és számos új kérdés merült fel - többek között az, mi most a hír, ki írja a híreket, és kik egyáltalán az új médiavilág szereplői, formálói – s e kérdésekre az MCC konferenciája is keresi a válaszokat.
Beszédet mondott Orbán Balázs is. A Miniszterelnökség államtitkára kifejtette: valójában egy „safe space” ez a konferencia, a véleményszabadság és a konzervatív s klasszikus liberális nézetek védett tere – ironikusan hozzátette, hogy
Orbán szerint hazánkról sokszor írnak a nemzetközi sajtóban úgy, mint ahol felszámoltak a média sokszínűségét, a pluralizmust – most mégis pont erről esik szó ezen a konferencián is. A politikus úgy látja, sok hamis vád éri az országot és más kelet-közép-európai országokat is: „A balliberálisok által felfestett kép, az általuk konstruált diskurzus egy tünet, amivel érdemes foglalkozni” – tette hozzá.
Orbán Balázs úgy látja, a technológia megváltozásával a sajtó elvesztette eredeti, főleg tájékoztató funkcióit, és ehelyett politikai aktorként kezdett fellépni. A helyzet tisztázásához be kell azonosítani a tüneteket, majd diagnózist és végül terápiát kell alkotni. Orbán szerint csak történelmi távlatokból szálazhatók szét, érthetők meg az összefüggések. A középkorban kevesek kiváltsága volt a tudás, a nyilvánosság ismerete – ezen óriásit változtatott a könyvnyomtatás, ami elhozta magával a Gutenberg-galaxis jól ismert fogalmát. Az ezt követő polgárosodás magával hozta a közügyekbe való beleszólás mind szélesebb igényét - a polgári forradalmak rendre a cenzúra eltörlését és a szólás szabadságát követelték. Megszületett a 19. századi kávéházi és klubkultúra, megszületett az új, demokratikusabb nyilvánosság, és az új médiumok végül kizárólagos hatalomra tettek szert – és ez igaz volt a rádió és televízió 20. századi fénykorára is.
Az új változást Orbán szerint is az internet és a közösségi médiumok megjelenése hozta el: vége a Gutenberg-galaxisnak,
Minden egyes ember tartalom-előállító lett, formálni tudja a nyilvánosságot. Ezen új vívmányok Orbán Balázs szerint egyszerre járnak könnyebbséggel és új kihívásokkal. A legújabb folyamatok ugyanis a politikai eszmék alakulását is befolyásolták – folytatta Orbán. A régi liberálisok szerint a média eszményképe a tényszerű tudósítás, hírszolgáltatás, a sokszínűség, a hírek és a vélemények szigorú elválasztása. Ma már azonban új intellektuális divat hódít: a tévedhetetlenség érzete és a dogmatikusság terjed, és a klasszikus liberalizmus behódolt ezen új törekvéseknek.
„A progresszív liberálisok meg akarják javítani az embert, és e célra használják az új technológia adta eszközöket” – fejtette ki Orbán Balázs. Az új haladók szerint a cél az emberek felvilágosítása, és szerintük ez a sajtó fő feladata, küldetése, mindezt az egyenlősítéssel és az uniformizálással elérve. Ezzel egy időben pedig ítélőszék elé vinnék mindazokat, akik nem értenek velük egyet, akik másként gondolkodnak.
A mai korban Orbán Balázs szerint
a hírek és a vélemények elválasztása, s a véleményszabadság biztosítása. A fenti negatív folyamatok Orbán szerint főleg a nyugati országokban játszódtak le, és olyan jelenségek kísérték, mint a politikai korrektség elterjedése, majd az eltörléskultúra, a címkézés elharapózása. Az előadó úgy látja, a liberális médiumok ma már politikai szerepet vállalnak, és a befolyásuk ellen „episztemikus közösségeknek” kell létrejönniük, amelyek képesek kezelni az anomáliákat, megoldásokat tudnak kidolgozni, és ellenállnak minden homogenizáló törekvésnek – zárta szavait az MCC konferenciájának nyitányán Orbán Balázs.
Az esemény programja itt érhető el.
Több mint 30 millió forintnyi amerikai közpénz érkezik „a magyarországi országos és helyi független média támogatása, valamint a sajtószabadság védelme és erősítése” érdekében.
Meglepő állítások jelentek meg a Politicoban hazánkkal kapcsolatban, ám az azokat alátámasztó konkrét tények felsorakoztatása ezúttal is elmaradt.
Az új technológia mozdulat-és hangvezérléssel működne, ráadásul mesterséges intelligenciára is épít.
Mit hoz a jövő, ha Arthur C. Clarke-nak, a 2001: Űrodüsszeia ihletőjének agyával gondolkodunk?
A kínai elnök Párizson kívül csak Budapestre látogat az uniós fővárosok közül.
Gyöngyösi Márton azon húzta fel magát, hogy a listavezetőjük nem mutatkozhat be a műsorban.
Mérlegen a szegedi pótkvalifikációs verseny és a világkupa. Három kvóta mellett több egyéb is hiányzik a magyar kajak-kenu csapatból, de van még idő Párizsig, és nem is fedték fel minden kártyájukat a mieink.
Más európai országok is fontolóra vették ezt a lépést.
