Senki sem támadta még ennyire Magyarországot: minden uniós forrást megvonna hazánktól Daniel Freund

„Ezeknek az átutalásoknak végre véget kell vetni” – írta a német politikus.

Magyaroszág elismerését fejezte ki Marokkónak az illegális bevándorlás elleni küzdeleméért.
„Augusztus 24-én Algéria megszakította amúgy is elenyésző bilaterális kapcsolatait Marokkóval, és azzal vádolta meg szomszédját, hogy az részt vett a kabil régiót nem sokkal korábban sújtó erdőtüzek előidézésében, valamint ezzel együtt egy marokkói lehallgatási botrány is borzolta a kedélyeket.
Algéria és Marokkó viszálya nem újkeletű, hiszen a XX. század második felétől kezdve viszonyrendszerüket az erősen negatív érzelmek, félreértések és a rossz hatásfokú kommunikáció határozza meg. A két ország közötti felfokozott hangulat fókuszba állítja a regionális bizonytalanságot, és az energiaszektorban folytatott korlátozott együttműködésük végét is jelentheti, ami adott esetben Európára is hatással lehet.
A két ország közötti feszült kapcsolatok hosszú múltra tekintenek vissza, amelyek mögött a határviták, a regionális befolyásért folytatott versengés és politikai ideológiai kérdések húzódnak meg. Algéria és Marokkó rövid háborút vívott a határok megállapítása idején, miután az előbbi 1963 őszén függetlenné vált Franciaországtól.
A két ország közötti szárazföldi határt 1994-ben hivatalosan is lezárták. Ennek elsődleges oka, hogy a marokkói vezetés megvádolta keleti szomszédját, hogy annak katonasága áll egy marrákesi terrortámadás mögött. A közel 2000 km-es határ a függetlenség elnyerése, és főként az 1963-as homokháború óta mindkét fél számára feszültségforrás.”
Nyitófotó: MTI/ EPA/ EFE/ Angel Medina