Passzív transzfóbiával vádolják az írónőt.
Margaret Atwood kanadai írónő, A szolgálólány meséje című regény szerzője kemény kritikákat kapott, miután a Twitteren megosztott egy véleménycikket, mely szerint a gendersemleges nyelvezet miatt a nők elveszíthetik nemi identitásukat. Egyes közösségimédia-felhasználók máris összekapcsolták őt a Harry Potter-könyvek szerzőjével, J.K. Rowling-gal, aki nemrégiben hasonló ügy miatt került „bajba”. Bár Rowling mindössze annyit jegyzett meg: nem feltétlenül szerencsés, hogy az „emberek, akik menstruálnak” kifejezést használta a szerző a nők helyett, ezután rögtön el lett könyvelve mint TERF (vagyis transzokat kizáró radikális feminista).
Atwood Rose DiMannio újságíró cikkét osztotta meg, melynek címe: „Miért nem mondhatjuk azt többé, hogy nő?” A véleménycikk azt állítja, hogy a nemi szempontból semleges kifejezések, mint amilyen például a „terhes személy”, akár akaratlanul is kártékonyak, mert ezzel az új nyelvvel „felszámolják a nőket”. A szerző azt is problémának tartja, hogy
Hiába csak egy megosztás, rendkívül sokan reagáltak rá, az USA Today például azt írja, hogy Atwood passzív transzfóbiás.
A neves amerikai konzervatív szerző, Ben Shapiro így kommentálta az eseményeket: „A woke-kultúra eljött Margaret Atwood-ért. Készítsük a pattogatott kukoricát.” Amanda Jetté Knox író pedig ezt nyilatkozta az üggyel kapcsolatban: „Nonbináris vagyok. Menstruálok és három gyermeket szültem. Ha azt mondjuk, hogy »menstruáló emberek«, abban a nők ÉS én is benne vagyok." Atwood azóta is védi a cikket a kritizálóktól, akik szerint kirekesztő. Azt kéri, hogy kritikusai legalább olvassák el az írást, illetve határozottan kiáll amellett, hogy DiMannio nem TERF.
A regényeket, kritikákat, esszéket és költeményeket is magában foglaló karrierje során Atwood számos elismerést kapott, köztük két Booker-díjat, az Arthur C. Clarke-díjat és a Franz Kafka-díjat, valamint a National Book Critics és a PEN Center USA Lifetime Achievement Awards díját.
Nyitókép: Angela Weiss / AFP
2026 tavaszán már tudjuk, milyen következményei lettek annak a bizonyos májusi napnak. De abban megegyezhetünk: aki aznap a Mandinert olvasta, az tényleg az első sorból nézhette végig, ahogy megváltozik a világ. Köszönjük, hogy velünk tartanak!
A Vekker legújabb adásában Máthé Zsuzsa beszélt arról, hogyan és miért vállalta a parlamenti munkát a KDNP-frakcióban. A beszélgetésben szó esett hitről, politikáról, közbeszédről, a kereszténydemokrácia jövőjéről, valamint a Fidesz–KDNP ellenzéki szerepéről is.
Az első olyan választáson vagyunk túl az új magyar demokrácia történetében, ahol nem számított a tematizáció, csak az érzület.
A Hotel Lentulai legújabb adásában Papp Réka Kinga volt Lentulai Krisztián vendége. Szó esett a közmédia működéséről, a hatalom számonkérésének hiányáról, a választások utáni politikai helyzetről, a közbeszéd torzulásáról, valamint a bevándorlással és társadalmi félelmekkel kapcsolatos kérdésekről is.
Merényletkísérlet Donald Trump ellen, elhúzódó iráni háború, titkos amerikai–orosz egyeztetések az ukrajnai front mögött. A globális feszültség nő, Európa gyengül, miközben Oroszország erősödik – ki fizeti meg ennek az árát?
Választások után: kétharmad, széthulló bizalom, és egy ország, amely még keresi az egyensúlyt a politikai történések és a társadalmi törésvonalak között.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Arra is fény derült, mit tervez a kormány az Ukrajnából érkező élelmiszerekkel és hogyan alakítaná át az agrártámogatásokat.
