Hogyan áll a kereszténység a 21. században? Ezt a témát vitatták meg a Hungarian Conservative lapbemutatójának második panelján, ahol Juraj Šúst, a Ladislav Hanus Társaság elnöke, Szilvay Gergely, a Mandiner főmunkatársa és Mario Alexis Portella, a firenzei főegyházmegye kancellárja beszélgetett. A moderátor Kiss István, a Danube Institute ügyvezető igazgatója volt.
Portella szerint manapság szemináriumokat és papneveldéket zárnak be, mert két dologról elfeledkezett Európa. Egy: elvesztettük a család alapját, ami minden civilizáció alapegysége. Ha nincsenek gyerekeink, nincsen elhivatásunk, nem lesznek orvosok, tanárok. A második: elvesztettük történelmi gyökereinket. A kereszténység nem egy európai vallás alapvetően, de Európában terjedt el. A kereszténység felkarolta a görög filozófiát és a római törvényt, de ma ezeket elvesztettük.
A kereszténység lassan ideológiává válik, nem pedig valósággá, és így szubjektív lesz.
Szilvay szerint ma két probléma van a nyugati kereszténységgel – nem elfelejtve, hogy sok más országban üldözik a keresztényeket. A nyugati világban most nincsenek nagy konfliktusok, jólét van, és ezért ellustultunk. A kereszténység megvédése viszont nem lehetséges a kényelem feladása nélkül. A konfliktus a kereszténység és a nyugati világ között könnyen leírható Philip Rieff soraival. Szerinte még lehet különböztetni háromfajta társadalmat: az ősi görögöt, a középkorit és a miénket, melyben magunk szabályozzuk magunkat, nincsenek külső igazságok. Ez egy szabadesésben élő társadalom. E társadalom konfliktusban van a „szubkultúrákkal”, és ez a két világ nem tudja hosszan tolerálni egymást.
Portella hozzátette, hogy járt Nigériában, ahol egy helyi püspök hívta meg. A kora reggeli miséjén kétezren voltak, pedig abban az országban sokfelé üldözik a keresztényeket. Ilyen az otthoni olasz templomában talán karácsony este lehetséges.
Šúst szerint különbséget kell tenni Nyugat- és Közép-Európa között. Nyugaton a kereszténység „halott”, Brüsszelben már semmilyen kereszténységet nem képviselnek. De Lengyelországban, Szlovákiában, Horvátországban és politikai szinten Magyarországon még van élő keresztény kultúra. Ez eltérés a két Európa között. Egyesek szerint ennek örülni kell, a kereszténység így kultúrává válik, és nem fognak téríteni. Ő ezzel nem ért egyet, szerinte ez önfeladás.
Eközben a katolikus egyház vezetése krízist él meg, nem küzd kulturális ügyekért.