Hamis védettségi igazolványok: megdöbbentők a magyar számok

Először lássuk a klasszikus gyakorlatot!

– szögezte le tizenkét évvel ezelőtt az akkori nőgyógyászom, aki egyszerre vitte praxisát magánzóként és az állami kórházban. Mindezt pár perccel azután, hogy megállapította, tízegynéhány hete vagyok várandós. Olyan higgadtan közölte a tarifákat, mint a pénztáros, amikor az ember két zsemlét vesz a péknél.

Ma már akár három évre is lecsukhatnák a nőgyógyászt egy ilyen kijelentésért, sőt, ha a bíróság megállapítja, hogy mindezt üzletszerűen, vagy bűnszövetségben követte el – amihez a gyakorlatban elég, ha bevonja az asszisztensét is, márpedig többször előfordul ilyen eset –, akkor akár tíz évig terjedő szabadságvesztésre is felmehet a büntetési tétel. A jogtalan előnyt adó személy pedig egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Bűnügyi felügyelet alá került a zalaegerszegi orvos

A Büntető Törvénykönyv januárban életbe lépő módosítását követően sorra kerülnek napvilágra a hálapénz elfogadásával kapcsolatos ügyek, legutóbb annak a zalaegerszegi orvosnak az esete futott végig a sajtón, akit még október 12-én vettek őrizetbe a rendőrök vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt. Az eljárás a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján indult az orvos ellen, aki a magánpraxisába tartozó pácienseket telefonos egyeztetés után az egyik zalai – közelebbről meg nem nevezett – állami kórház ultrahangos vizsgálóhelyiségébe rendelte be.

A kórház alkalmazottjaként munkaidőben vagy ügyeleti időben látta el a betegeket, a kórházban végzett vizsgálatokért pedig pénzt kért, amivel megszegte az egészségügyi szolgálati jogviszonyával kapcsolatos kötelességét. A vesztegetéssel gyanúsított orvos a bíróság döntése értelmében egy hónapig nem hagyhatja el a lakóhelyét, és a tartózkodási helyét sem változtathatja meg. Az indoklás szerint fennáll a veszélye, hogy a gyanúsított kivonná magát az eljárás alól, továbbá más egészségügyi intézményben újabb, hasonló jellegű bűncselekményt követne el.

Idén eddig 25 büntetőeljárás indult

– válaszolja lapunk megkeresésére az Országos Rendőr-Főkapitányság Kommunikációs Szolgálata október 28-i keltezésű levelében. Egészen konkrétan: „Ezen rendőrségi nyomozások elrendelése jellemzően a Büntető Törvénykönyvről szóló, 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 290. § szerinti vesztegetés és/vagy a Btk. 291. § szerinti vesztegetés elfogadása bűntett elkövetésének gyanúja miatt történt, egy esetben került sor nyomozás elrendelésére más korrupciós bűncselekmény, a Btk. 299. § szerinti befolyással üzérkedés bűntett miatt.”

A 25 eljárás során 1 esetben került sor a feljelentés elutasítására, 3 esetben a nyomozás megszüntetésére, 8 eljárás van felderítési, 13 pedig vizsgálati szakban. Az említett büntetőeljárásokban 2021. október 15-ig összesen 41 főt hallgatott ki gyanúsítottként a nyomozó hatóság.

Mint a rendőrség tájékoztat, az eljárások közül tárgyuk szerint 8 indult kifejezetten orvosi hálapénz adásával, illetve elfogadásával kapcsolatban. A többi 17 esetben olyan, egészségügyi intézményeket, illetve azok foglalkoztatottjait érintő korrupciós bűncselekmények elkövetésének gyanúját vizsgálja a nyomozó hatóság, melyek során konkrétan orvosi hálapénz átadására utaló adat nem merült fel.

melynek során orvosok abban nyújtanak segítséget jogtalan előnyért cserébe, hogy az őket megvesztegető személyek oltás felvétele nélkül is oltott személyként szerepelhessenek a nyilvántartásokban.

Vagyis gyógyításra felesküdött orvosok ellenszolgáltatásért cserébe járultak hozzá hamis oltási papírok kiállításához a járvány idején. Ki tudja, mekkora a látencia, és hányan éltek vissza a hivatásukkal, nem beszélve arról, hányan mászkálhatnak így hamis védettségi igazolványokkal, elősegítve ezzel akár a járvány terjedését, és a vírus mutálódását.

jelesül: befolyásolhatják a kutatásokhoz és a Covid-19 jobb megértéséhez szükséges statisztikai adatokat is. Mert ugyan honnan tudjuk, hogy a kórházban ápolt koronavírusos beteg védettségi igazolványa valódi-e.

Huszonnyolc esetben tett feljelentést a védelmi szolgálat

A zalaegerszegi orvos esete csak egy abból a 28-ból idén január elseje óta, amikor a Nemzeti Védelmi Szolgálat egészségügyi dolgozókkal szemben nyomozást kezdeményezett, illetve feljelentést tett hivatásukkal összefüggésben vagy munkahelyükön elkövetett bűncselekmények miatt – mondja lapunknak Váradi Piroska rendőr ezredes, az NVSZ Korrupciómegelőzési Főosztály vezetője. Ami a gyanúsítottakat illeti,

Az NVSZ január elsejétől kapta a törvényi felhatalmazást, de a pandémia miatt csak júniustól végeznek megbízhatósági vizsgálatokat. Az egyik megbízhatósági vizsgálat során az NVSZ munkatársa segítséget kért a pszichiáter orvostól, hogy büntetésvégrehajtási intézetbe való bevonulását késleltethesse, amelyért 300 ezer forintot tartalmazó borítékot ajánlott fel. Az orvos közölte, hogy a bevonulást hogyan késleltethetik és a felajánlott borítékot elfogadta – mutat rá a rendőr ezredes. Hozzáteszi, hogy több esetben a védettségi igazolvánnyal éltek vissza orvosok, de az érintettek között más egészségügyi dolgozók – nővérek, és ápolók – is vannak.

A zalaegerszegi orvos esetéhez hasonlók többféle úton juthatnak az NVSZ munkatársainak tudomására. Egyrészt saját bűnfelderítésük során, vagy a szolgálat zöldszámán tett bejelentésből, esetleg más hatóságtól vagy felügyeleti szervtől. Első körben az NVSZ ellenőrzi, alkalmas lehet-e a büntető eljárás megindítására. Amennyiben igen, feljelentést tesz az illetékes nyomozóhatóságnál. Ha további ellenőrzés szükséges, akkor előkészítő eljárást, titkos információgyűjtést, vagy megbízhatósági vizsgálatot indíthat. „Nagyon fontos tehát, hogy a hozzánk érkezett információkat minden esetben ellenőrizzük, csak azt követően teszünk és indítunk bármit is” – húzza alá Váradi Piroska.

A megbízhatósági vizsgálat során

a védelmi szolgálat speciális képzettségű munkatársai a vizsgált személyt megvesztegetni próbáló beteg, vagy annak hozzátartozója, vagy más személy szerepét játszák el – osztja meg a rendőr ezredes. Ennek során azt nézik, hogy megvesztegethető-e a vizsgálat alá vont személy. Mint hangsúlyozza, nagyon fontos kitételek vannak ennél a jogintézménynél, ezek közül a legfontosabb, hogy nem alkalmazhatnak bírói engedélyhez kötött eszközöket, illetve az eljárás mindvégig ügyészi felügyelet mellett zajlik: eleve csak előzetes ügyészi engedély birtokában lehet ilyen eljárást indítani. Az eljárás előtt az ügyészhez be kell nyújtani részletes eljárási tervet, illetve az eljárást követően részletes jelentést kell felterjeszteni. Ebben részletesen rögzíteni kell, hogyan zajlott a vizsgálat.

Az NVSZ munkatársai nem kényszeríthetik a vizsgálat alá vont személyt, hogy a felajánlott összeget és más anyagi előnyt elfogadja, lehetősége van azt visszautasítani.

nem játszhatunk az együttérzésére, nem könyöröghetünk, hogy fogadja el a pénzt, nem provokálhatunk, sem lelki, sem fizikai ráhatást nem alkalmazhatunk” – sorolja Váradi Piroska. Hozzáteszi, az ügyész, ha ilyesmit lát az előzetes tervben, nem is engedélyezi a vizsgálatot.

Mi történik, ha a vizsgált személy elfogadja az összeget?

Mivel az NVSZ nem nyomozó szerv, nem folytathatja le a büntetőeljárást, hanem feljelentést tesz. A megbízhatósági vizsgálat eredménye alapján viszont sem fegyelmi, sem szabálysértési eljárás nem indítható. Egy évben egy személy ellen háromszor indítható megbízhatósági vizsgálat. Abban az esetben, ha a vizsgált személy nem fogadja el a részére felkínált összeget, akkor a megbízhatósági vizsgálat befejezéséről a munkáltatóján keresztül értesítik az eljárás alá vont személyt. Ebben az esetben természetesen semmilyen joghátrány nem éri. Pozitív példákkal is sokszor találkoznak – mondja Váradi Piroska –, legutóbb egy sportorvos utasította vissza a borítékot.  

Tilos adni, ígérni, elfogadni, kérni

Mint ismert, január elsejétől a vesztegetés elfogadása bűncselekmények tényállását kiegészítették az egészségügyi szolgáltatás kapcsán adott, ígért, illetve elfogadott vagy kért jogtalan előnnyel – emlékeztet dr. Váradi Piroska. Hangsúlyozza, hogy amikor hálapénzről beszélünk, mindenki pénzre gondol, de a jogtalan előny fogalmába tartozik olyan más ellenszolgáltatás is, mint például egy utazás, teniszbérlet, vagy vitorlázás. Az állami egészségügyben minden anyagi ellenszolgáltatás előre és utólag adása is tilos. A szabályozás az olyan ajándéktárgyak esetén, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér öt százalékát, kivételt tesz. Ilyen értékű ajándéktárgy egy hosszabb ellátás során kéthavonta adható.