Az Európai Unió egyetlen napot sem várt: újabb támadást indított Magyarország ellen
Súlyos következményekkel fenyegetőznek.
Az „Utolsó idők háborújáról”, a palesztin területek izraeli „megszállás” alóli „felszabadítása” utáni helyzetről, a megszűnő Izrael Állam romjain kiépülő palesztin állam víziójáról tanácskoztak a Hamasz vezető tisztségviselői és más palesztinok – a Túlvilág Ígérete Intézet szervezésében Gázában.
„A túlvilág ígérete – a felszabadítás utáni Palesztina” címmel szeptember 30-án rendezett egy konferenciát Gáza városában a Gázai övezetet irányító radikális palesztin szervezet, a Hamasz. A megbeszélés célja az volt, hogy a párt vezető tisztségviselői, stratégiái, valamint más palesztin frakciók küldöttei összegezzék a (közel)jövőről szóló politikai vízióikat, elképzeléseiket, és ezeket egy közös nyilatkozatban ajánlásokként terjesszék elő a párt vezetése számára – írja bennfentes információi alapján a Middle East Media Research Institute (MEMRI).
Az izraeli katonai hírszerzési információkkal rendszeresen ellátott, washingtoni székhelyű elemzőközpont a honlapján megjelent cikkben azt írja, hogy
a palesztin tanácskozás szervezője a Promise of the Hereafter Institute (Túlvilág Ígérete Intézet) volt,
amelyet 2014-ben azért alapítottak, hogy az Izrael megszűnése utáni helyzetre kész kormányzati forgatókönyveket dolgozzon ki a palesztin vezetés számára.
Átmeneti időszak
A „felszabadítás” átmeneti időszakában a palesztinok legfelsőbb szerve a Palesztin Felszabadítási Tanács nevű szervezet lenne, amelyben minden palesztin frakció helyet foglalna. Ennek élén a kormányzótanács állna, amely testület az átmeneti elnökség vezetésével készítené elő az első – Hamasz szerint – szabad parlamenti, illetve elnökválasztást, és ezek eredményeképpen jönne létre az első szabad palesztin kormányzat.
Palesztina „felszabadítását” követően a palesztin vezetés egy függetlenségi nyilatkozatot szövegezne, amely
illetve annak az arab és az iszlám világban, valamint a regionális politikai környezetben való beágyazottságára.
Palesztin tüntető az izraeli-gázai határon, Gázaváros közelében 2018. április 27-én
Az igazságszolgáltatási rendszert egy átmeneti alaptörvény szabályozná, amely engedélyezné azon jogszabályok érvényesülését, amelyek nincsenek ellentmondásban a függetlenségi nyilatkozat és az önálló állam első szabadon hozott törvényeinek normáival. A megalapított állam új törvényhozása aztán újonnan hozott törvényekkel szabályozná a földtulajdont, az állami szervezetek tevékenységét, a hadsereget, a bírósági rendszert, a civil szektort, az önkormányzatok működését vagy éppen a palesztin menekültek hazatérését is.
Intézkedések a palesztin állam stabilizálására
A konferencia zárónyilatkozata szerint a palesztin állam az 1948 előtti határok között gyakorolná szuverén jogait, vagyis az Izrael Állam kikiáltása előtti területi felosztáshoz térne vissza, ami gyakorlatilag a teljes terület feletti kontrollt jelenti – ez azt mutatja, hogy
A palesztin vezetés a terv szerint az ENSZ-nél kezdeményezné Palesztina nemzetközi állami elismerését a megszűnő Izrael Állam jogutódjaként, az államöröklésnek az 1978-as bécsi egyezményben szabályozott módja szerint.
A jogfolytonosság részben érvényesülne: a szomszédos államokkal, például Egyiptommal és Jordániával között izraeli határegyezmények, a zsidó állam főbb kereskedelmi megállapodásai érvényben maradnának az államutódlást követően, a Palesztin Állam megalakulásával a területtel (vagyis a jogelőddel, Izraellel) szerződéses kapcsolatban álló államok gazdasági érdekei nem sérülnének. Egy jogászcsoport azonban átnézné a zsidó állam államközi szerződéseit, egyezményeit, intézményi együttműködéseit, és csak
és mit hagynának érvényben.
A Hamasz fegyveres szárnyának egyik tagját temetik Hán-Júniszban 2018. november 12-én – előző este izraeli légicsapás végzett vele és társaival
A közlemény nem részletezi, hogy mi lesz az oslói megállapodásban az aláíró Palesztin Hatóság által vállalt kötelezettségekkel, csak annyit mond, hogy az a palesztin állam döntéshozóinak „mérlegelésétől” függ majd ez, hiszen ezen békeegyezmény a „megszállás” körülményei közepette köttetett.
A zsidó telepesekkel való bánásmódra a közlemény differenciált módszereket ajánl:
a jogsértőkre a törvény szigorával sújtanának le, az új helyzetet elfogadó zsidók pedig szabadon választhatnának, hogy integrálódnak a palesztin társadalomba, vagy elhagyják a palesztin állam területét.
Már aki távozhat – ugyanis a nyilatkozat azt javasolja, hogy a stratégiailag fontos szektorokban, az egészségügyben, a mérnöki tevékenységekben, a technológiai ágazatokban és a hadiiparban dolgozó,
– az indoklás szerint ugyanis igazságtalan lenne, ha elvinnék magukkal máshova azt a szaktudást, amelyet a palesztin területeken szereztek.
Egy másik ajánlás szerint Izrael Állam összeomlása után a palesztin biztonsági erőknek azonnal le kell foglalniuk az izraeli biztonsági adatbázisokat, hogy azok tanulmányozása után összeálljon az árulók, ügynökök listája – módszeres eltávolításukkal, üldözésükkel nagy előrelépést tenne az új állam a korrupció visszaszorításában – áll a dokumentumban.
Az utolsó nagy háború
Izrael megszűnése, illetve Palesztina megalakítása nem békés, tárgyalásos úton, egyezségek által,
– értettek egyet a tanácskozók. A Hamasz tehát – amely alapító okiratában nem ismeri el Izrael Állam létét, illetve az ellenállás céljaként az összes palesztin terület felszabadítását, vagyis az „egy-állami” megoldást nevezi meg – nyilvánvalóan háborúra készül.
Jahja al-Szinvar nyilatkozik Gázában, miután március 10-én újraválasztották a 320 tagú Súra Tanácsban
Jahja al-Szinvar, a Hamasz gázai vezetője a konferenciára küldött üzenetében úgy fogalmaz: a „megszállók” és a palesztin „felszabadítók” közötti végső katonai összecsapás nagyon közel van, a Hamasz évek óta készül erre kiképzéssel, tervezéssel, katonai fejlesztésekkel, és ennek egyik előzetes mozzanata volt a májusi gázai háború. Mint mondta, a Hamasz stratégiai víziójának központi eleme a palesztin területek felszabadítása a Földközi-tenger és a Jordán folyó között, egy önálló palesztin állam megalapítása Jeruzsálem fővárossal, majd a külföldön élő palesztin menekültek hazahozatala.
A radikális párt politikai bizottságának egyik tagja, Mahmúd al-Zahár a gázai Filastin napilapnak nyilatkozva
amely szerinte egy nap alatt megsemmisítené az izraeli megszállást, ha az egész iszlám világ a palesztin ügy mellé állna, illetve ha Libanon, Szíria és Jordánia közvetlenül katonailag részt venne az invázióban. A vezető szerint a Hamasz vitája a ciszjordániai palesztin területet irányító másik palesztin frakcióval, a Fatahhal, illetve a Palesztin Hatóság vezetőjével, Mahmúd Abbász elnökkel éppen az, hogy ők kiegyeztek Izraellel, elfogadták, hogy „Palesztina nyugati oldala” a zsidóké lesz („két-állami megoldás”), míg a Hamasz egy talpalattnyi palesztin földet sem enged át számukra.
Kanaan Obeid, a konferencia elnöke szerint Izrael megszűnése egy példa nélküli történelmi esemény lesz, amelynek regionális és globális politikai következményei lesznek. Mint fogalmazott, reményeik szerint ez a drámai esemény néhány éven belül bekövetkezik.
Kadir Habib, az Iszlám Dzsihád szervezet képviselője felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a palesztin ellenállás élet-halál harcot folytat az izraeli megszállókkal, egyúttal emlékeztetett, hogy a Korán csupán egyetlen háborút említ részletesen, ez pedig a Gonosz befolyása alatt álló cionista hatalom és az igazhitűek közötti konfliktus, és az iszlám szent irata szerint
Az amerikai AP hírügynökség tudósítója gázai tudósítója csak röviden számolt be erről a szeptember végi palesztin politikai „továbbképzésről”, azt azonban megemlítve, hogy az ott elhangzott víziók a kritikusok szerint csak megerősítik, mennyire nem ismeri a palesztin emberek hétköznapi nehézségeit, mennyire elszakadt a palesztin mindennapok valóságától a Hamasz vezérkara.
Nyitókép: Palesztin tüntetők az izraeli katonákkal történő összecsapások után Gázavárosnál 2018. április 6-án.
fotó: MTI