Az „Utolsó idők háborújáról”, a palesztin területek izraeli „megszállás” alóli „felszabadítása” utáni helyzetről, a megszűnő Izrael Állam romjain kiépülő palesztin állam víziójáról tanácskoztak a Hamasz vezető tisztségviselői és más palesztinok – a Túlvilág Ígérete Intézet szervezésében Gázában.
„A túlvilág ígérete – a felszabadítás utáni Palesztina” címmel szeptember 30-án rendezett egy konferenciát Gáza városában a Gázai övezetet irányító radikális palesztin szervezet, a Hamasz. A megbeszélés célja az volt, hogy a párt vezető tisztségviselői, stratégiái, valamint más palesztin frakciók küldöttei összegezzék a (közel)jövőről szóló politikai vízióikat, elképzeléseiket, és ezeket egy közös nyilatkozatban ajánlásokként terjesszék elő a párt vezetése számára – írja bennfentes információi alapján a Middle East Media Research Institute (MEMRI).
Az izraeli katonai hírszerzési információkkal rendszeresen ellátott, washingtoni székhelyű elemzőközpont a honlapján megjelent cikkben azt írja, hogy
a palesztin tanácskozás szervezője a Promise of the Hereafter Institute (Túlvilág Ígérete Intézet) volt,
amelyet 2014-ben azért alapítottak, hogy az Izrael megszűnése utáni helyzetre kész kormányzati forgatókönyveket dolgozzon ki a palesztin vezetés számára.
Átmeneti időszak
A „felszabadítás” átmeneti időszakában a palesztinok legfelsőbb szerve a Palesztin Felszabadítási Tanács nevű szervezet lenne, amelyben minden palesztin frakció helyet foglalna. Ennek élén a kormányzótanács állna, amely testület az átmeneti elnökség vezetésével készítené elő az első – Hamasz szerint – szabad parlamenti, illetve elnökválasztást, és ezek eredményeképpen jönne létre az első szabad palesztin kormányzat.
Palesztina „felszabadítását” követően a palesztin vezetés egy függetlenségi nyilatkozatot szövegezne, amely
illetve annak az arab és az iszlám világban, valamint a regionális politikai környezetben való beágyazottságára.
Palesztin tüntető az izraeli-gázai határon, Gázaváros közelében 2018. április 27-én
Az igazságszolgáltatási rendszert egy átmeneti alaptörvény szabályozná, amely engedélyezné azon jogszabályok érvényesülését, amelyek nincsenek ellentmondásban a függetlenségi nyilatkozat és az önálló állam első szabadon hozott törvényeinek normáival. A megalapított állam új törvényhozása aztán újonnan hozott törvényekkel szabályozná a földtulajdont, az állami szervezetek tevékenységét, a hadsereget, a bírósági rendszert, a civil szektort, az önkormányzatok működését vagy éppen a palesztin menekültek hazatérését is.
Intézkedések a palesztin állam stabilizálására
A konferencia zárónyilatkozata szerint a palesztin állam az 1948 előtti határok között gyakorolná szuverén jogait, vagyis az Izrael Állam kikiáltása előtti területi felosztáshoz térne vissza, ami gyakorlatilag a teljes terület feletti kontrollt jelenti – ez azt mutatja, hogy
A palesztin vezetés a terv szerint az ENSZ-nél kezdeményezné Palesztina nemzetközi állami elismerését a megszűnő Izrael Állam jogutódjaként, az államöröklésnek az 1978-as bécsi egyezményben szabályozott módja szerint.
A jogfolytonosság részben érvényesülne: a szomszédos államokkal, például Egyiptommal és Jordániával között izraeli határegyezmények, a zsidó állam főbb kereskedelmi megállapodásai érvényben maradnának az államutódlást követően, a Palesztin Állam megalakulásával a területtel (vagyis a jogelőddel, Izraellel) szerződéses kapcsolatban álló államok gazdasági érdekei nem sérülnének. Egy jogászcsoport azonban átnézné a zsidó állam államközi szerződéseit, egyezményeit, intézményi együttműködéseit, és csak
és mit hagynának érvényben.
A Hamasz fegyveres szárnyának egyik tagját temetik Hán-Júniszban 2018. november 12-én – előző este izraeli légicsapás végzett vele és társaival
A közlemény nem részletezi, hogy mi lesz az oslói megállapodásban az aláíró Palesztin Hatóság által vállalt kötelezettségekkel, csak annyit mond, hogy az a palesztin állam döntéshozóinak „mérlegelésétől” függ majd ez, hiszen ezen békeegyezmény a „megszállás” körülményei közepette köttetett.
A zsidó telepesekkel való bánásmódra a közlemény differenciált módszereket ajánl:
a jogsértőkre a törvény szigorával sújtanának le, az új helyzetet elfogadó zsidók pedig szabadon választhatnának, hogy integrálódnak a palesztin társadalomba, vagy elhagyják a palesztin állam területét.
Már aki távozhat – ugyanis a nyilatkozat azt javasolja, hogy a stratégiailag fontos szektorokban, az egészségügyben, a mérnöki tevékenységekben, a technológiai ágazatokban és a hadiiparban dolgozó,
– az indoklás szerint ugyanis igazságtalan lenne, ha elvinnék magukkal máshova azt a szaktudást, amelyet a palesztin területeken szereztek.
Egy másik ajánlás szerint Izrael Állam összeomlása után a palesztin biztonsági erőknek azonnal le kell foglalniuk az izraeli biztonsági adatbázisokat, hogy azok tanulmányozása után összeálljon az árulók, ügynökök listája – módszeres eltávolításukkal, üldözésükkel nagy előrelépést tenne az új állam a korrupció visszaszorításában – áll a dokumentumban.
Az utolsó nagy háború
Izrael megszűnése, illetve Palesztina megalakítása nem békés, tárgyalásos úton, egyezségek által,
– értettek egyet a tanácskozók. A Hamasz tehát – amely alapító okiratában nem ismeri el Izrael Állam létét, illetve az ellenállás céljaként az összes palesztin terület felszabadítását, vagyis az „egy-állami” megoldást nevezi meg – nyilvánvalóan háborúra készül.
Jahja al-Szinvar nyilatkozik Gázában, miután március 10-én újraválasztották a 320 tagú Súra Tanácsban
Jahja al-Szinvar, a Hamasz gázai vezetője a konferenciára küldött üzenetében úgy fogalmaz: a „megszállók” és a palesztin „felszabadítók” közötti végső katonai összecsapás nagyon közel van, a Hamasz évek óta készül erre kiképzéssel, tervezéssel, katonai fejlesztésekkel, és ennek egyik előzetes mozzanata volt a májusi gázai háború. Mint mondta, a Hamasz stratégiai víziójának központi eleme a palesztin területek felszabadítása a Földközi-tenger és a Jordán folyó között, egy önálló palesztin állam megalapítása Jeruzsálem fővárossal, majd a külföldön élő palesztin menekültek hazahozatala.
A radikális párt politikai bizottságának egyik tagja, Mahmúd al-Zahár a gázai Filastin napilapnak nyilatkozva
amely szerinte egy nap alatt megsemmisítené az izraeli megszállást, ha az egész iszlám világ a palesztin ügy mellé állna, illetve ha Libanon, Szíria és Jordánia közvetlenül katonailag részt venne az invázióban. A vezető szerint a Hamasz vitája a ciszjordániai palesztin területet irányító másik palesztin frakcióval, a Fatahhal, illetve a Palesztin Hatóság vezetőjével, Mahmúd Abbász elnökkel éppen az, hogy ők kiegyeztek Izraellel, elfogadták, hogy „Palesztina nyugati oldala” a zsidóké lesz („két-állami megoldás”), míg a Hamasz egy talpalattnyi palesztin földet sem enged át számukra.
Kanaan Obeid, a konferencia elnöke szerint Izrael megszűnése egy példa nélküli történelmi esemény lesz, amelynek regionális és globális politikai következményei lesznek. Mint fogalmazott, reményeik szerint ez a drámai esemény néhány éven belül bekövetkezik.
Kadir Habib, az Iszlám Dzsihád szervezet képviselője felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a palesztin ellenállás élet-halál harcot folytat az izraeli megszállókkal, egyúttal emlékeztetett, hogy a Korán csupán egyetlen háborút említ részletesen, ez pedig a Gonosz befolyása alatt álló cionista hatalom és az igazhitűek közötti konfliktus, és az iszlám szent irata szerint
Az amerikai AP hírügynökség tudósítója gázai tudósítója csak röviden számolt be erről a szeptember végi palesztin politikai „továbbképzésről”, azt azonban megemlítve, hogy az ott elhangzott víziók a kritikusok szerint csak megerősítik, mennyire nem ismeri a palesztin emberek hétköznapi nehézségeit, mennyire elszakadt a palesztin mindennapok valóságától a Hamasz vezérkara.
Nyitókép: Palesztin tüntetők az izraeli katonákkal történő összecsapások után Gázavárosnál 2018. április 6-án.
fotó: MTI
Ami tizenhárom év alatt nem, az tizenhárom nap alatt sikerült: iszlamista felkelők megdöntötték Bassár el-Aszad hatalmát Szíriában. Korábban hatszázezer ember halt meg a polgárháborúban, a véreskezű elnök kitartott, most azonban rendszere elvesztette külső és belső támasztékait.
Háfez al-Aszad 1971-től 2000-ben bekövetkezett haláláig volt Szíria kegyetlen kormányzója.
Egy csapásra megsemmisült a szíriai haditengerészet maradéka.
Ez történik Szíriában: a megbuktatott rezsim képviselőivel is tárgyalt az átmeneti kormány vezetője, az amerikaiakat viszont ő sem szereti...
Heti háromszor kell a bíróságon megjelennie a háborúban álló Izrael vezetőjének.
Több tucat légicsapást hajtott végre az izraeli légierő Szíriában, köztük a fővárosban, Damaszkuszban is.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
