Angela Merkel beszédet mondott a Colosseumnál, ahol világvallások vezetői imádkoztak a világbékéért

A vallások vezetői a Colosseum előtti téren hozták nyilvánosságra közös felhívásukat, amellyel békét sürgettek. A felhívás leszögezi, hogy a népek szenvednek: „szenvednek a háború és az éghajlatválság miatt menekülők, a gyengék, a védtelenek, a bántalmazott és megalázott nők, a gyerekkor nélküli gyermekek, a magukra hagyott idősek, a gyakran láthatatlan szegények”.    

„Egyedül a béke nevezhető szentnek”

A felhívás hangsúlyozza, hogy a vallásokat nem szabad háborúzásra használni, mivel feladatuk a béke építése. „Egyedül a béke nevezhető szentnek” – olvasható a szövegben, mely szerint egyedül a vallások közötti testvériség vezethet ki a nehézségekből. A vallások vezetői sürgették a leszerelés felgyorsítását, a fegyverkereskedelem és az atomfegyverkezés leállítását. Úgy vélték, a környezet pusztítását a magát a föld urának tartó ember önteltsége okozza. A felhívás szövegét egy fiatal afgán nő olvasta fel, aki menekültként érkezett Európába. A dokumentumot a vallási vezetők gyerekeknek adták át.    

A vallások vezetői közötti béketalálkozó hagyományát II. János Pál indította útjára 1986-ban Assisi városából

A mostani közös imádságon többek között I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, II. Karekin katholikosz, az örmény egyház vezetője, Ahmed Al-Tayyib az egyiptomi Al-Azhar szunnita központ főimámja, Pinchas Goldschmidt moszkvai főrabbi, az európai rabbik konferenciájának elnöke, Heinrich Bedford-Storm püspök, a Német Evangélikus Egyház Tanácsának elnöke, valamint a buddhista, hindu, szikh vallás képviselői vettek részt. Jelen volt Andrea Riccardi a Szent Egyed közösség vezetője, Bruck Edith magyar származású írónő, afgán menekültek, számos afrikai ország politikusa, az olasz kormány tagjai.    

„Ma is erőszak és háború folyik, testvér testvért öl, de mintha távolban zajló játékot szemlélnénk közömbösen, abban a meggyőződésben, hogy mindaz bennünket soha nem érint” – jelentette ki az egyházfő, aki szerint a globalizált társadalomban mások fájdalma puszta látvánnyá vált, ami nem kelt irgalmat vagy együttérzést. A népek és gyerekek életével azonban nem lehet játszani” – mondta a pápa. Szégyennek nevezte a háborúkkal szembeni tétlenséget, és igazi bátorságnak a „megszokott, nyugodt életen való túllépést”, mivel csakis így lehet elkerülni, hogy a „népek élete a hatalmasok játékszerévé váljon”.    

Meg kell fékezni a fegyverkereskedelmet és az illegális pénzáramlásokat

Úgy vélte, a fegyverkereskedelmet finanszírozó illegális pénzáramlást le kell állítani. Ferenc pápa azt mondta, az emberek a „felejtéstől betegek”, mivel megfeledkeztek Istenről és embertestvéreikről. „Ma még álom a népek közötti testvériség” – mondta a pápa, aki szerint a szíveket kell „fegyverteleníteni”.    

kért a világban. Hozzátette, a kizsákmányolt környezet is erőszakos támadás áldozata. „Nem maradhatunk egészségesek egy beteg világban” – hangsúlyozta.

A teremtett világ védelme is összeköti a vallásokat  

Ahmed Al-Tayyib főimám, akivel Ferenc pápa már 2019-ben békedokumentumot írt alá, kijelentette, hiába a klímaválság, pandémia és az azoktól keltett félelem, a világ mégsem „fordult azonnal az éghez segítségért, és a nemzetközi politika sem tűnik tudatában lenni a helyzetnek”. A szunnita vezető a vakcinák igazságosabb elosztását sürgette emlékeztetve, hogy Afrikában a lakosság legfeljebb három százalékát oltották át.    

Angela Merkel hangoztatta, hogy az emberiségnek rá kell ébrednie a sorsközösségre

Az emberi méltóságot tiszteletben tartó, nyitott és toleráns párbeszédet szorgalmazott, és kijelentette, hogy a béke szellemisége Rómából indulhat el. A találkozó végén, az első keresztény császár Konstantínusz diadalívénél, a vallások vezetői egy perces csenddel emlékeztek a háborúk és járványok áldozataira.

(MTI)

Fotó: Handout / VATICAN MEDIA / AFP