Lavrov ismét bírálta az amerikai és „egyéb NATO-csapatok” elhamarkodott kivonását Afganisztánból, amit „a következményeket figyelembe nem véve vittek véghez”.
Nem szerepel a napirenden az afganisztáni tálibok nemzetközi elismerésének kérdése a jelenlegi helyzetben – jelentette ki szombaton Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés 76. ülésszaka csúcsszintű általános vitájának keretében tartott sajtótájékoztatón.
Az ENSZ-közgyűlés általános vitájában való felszólalás előtti sajtótájékoztatón Lavrov azt mondta, hogy a nemzetközi elismerés hiánya nem akadályozza a kapcsolattartást az új afgán vezetőkkel, akik augusztusban a nemzetközi csapatok kivonása közepette magukhoz ragadták a hatalmat a közép-ázsiai országban.
Az orosz tárcavezető nem beszélt az újságíróknak a számos civil és nemzetközi szervezet által kifogásolt jogsértésekről a tálibok részéről, mindössze annyit mondott, hogy elkötelezettek a világszervezet és a nők jogainak tiszteletben tartása iránt. „Ami azonban a legfontosabb, hogy tartsák magukat ígéreteikhez, az első lépést pedig megtették: létrehozták az átmeneti kormányzati struktúrákat” – mondta az orosz diplomácia vezetője.
A kivonulás bírálása
Lavrov ismét bírálta az amerikai és „egyéb NATO-csapatok” elhamarkodott kivonását Afganisztánból,
amit „a következményeket figyelembe nem véve vittek véghez”.
„A következmény pedig az, hogy sok fegyver maradt Afganisztánban. S mindnyájan látjuk szükségességét annak, hogy biztosítsuk, hogy ezeket a fegyvereket ne használják fel pusztító szándékkal” – fogalmazott Lavrov, hozzátéve: a tálibok kinyilvánították abbéli szándékukat, hogy harcoljanak a szélsőségességgel, a terrorizmussal, beleértve az Iszlám Állam dzsihadista szervezetet és az al-Kaida nemzetközi terrorcsoportot, és ne okozzanak instabilitást a szomszédos országokban.
Az EU bírálása
Az orosz külügyminiszter bírálta Josep Borrellt, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét,
Lavrov szerint egy Borrellel közös találkozón az uniós főképviselő azt mondta neki, hogy „Mali az EU-jé”, és amikor az orosz tárcavezető állítása szerint együttműködést ajánlott fel neki, Borrell azt válaszolta, hogy „menjetek el Maliból”.
Az uniós főképviselő pénteken figyelmeztette az átmeneti mali kormányt annak következményeire, ha beveti a Wagner orosz biztonsági magáncég zsoldosait. „Annak a Wagner biztonsági magáncégnek, amellyel kapcsolatban bizonyított, hogy tagjai visszaéléseket követtek el más országokban, az esetleges bevetése Maliban azonnali következményekkel járna az EU és az átmeneti (mali) kormány közötti együttműködésben” – jelezte Borrell, aki pénteken New Yorkban Abdoulaye Dioppal, az átmeneti mali kormány külügyminiszterével tartott megbeszélést.
Lavrov védelmébe vette az orosz zsoldosok jelenlétét Maliban, azt állítva, hogy a helyi kormány azért bérelte fel őket, mert megállapította, hogy nem rendelkezik elegendő kapacitással ahhoz, hogy képes legyen fenntartani a biztonságot saját eszközeivel.
(MTI) Kép forrása: MTI/Soós Lajos
A budapesti csúcs az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, a globális korrupcióellenes szervezet elnöke és az ENSZ szakosított szervének képviselőinek részvételével zajlik a Néprajzi Múzeumban.
Fából vaskarika: az EU vezetése úgy akar tárgyalni, hogy közben nem ismeri el Afganisztán de facto vezetőit.
Az afgán vezetés Brüsszelbe látogat.
42 napon át megfigyelésnek kell alávetni a hajón tartózkodókat.
Az adok-kapok folytatódik.
A leegyszerűsített nyelvezet és az egyszerű értelmezési keretek kétségkívül hozzájárultak Magyar Péter sikeréhez.
Románia a gazdasági összeomlás szélén táncol, ehhez jött az állami vasút megroppanása.
Az ügyvéd szerint a miniszterelnök összekeverte a még létező kabinetminisztériumot a be nem töltött kabinetminiszteri tisztséggel.
