Demszky után Karácsony: több mint 20 éve tart már a BKV klímakálváriája

A Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) klímakálváriájig egészen a Demszky-korszakig kell visszamenni, a klíma nélkül érkező „hannoveri” villamosok beszerzéséig, illetve addig a pontig, amikor több éves késlekedést követően a balliberális városvezetés úgy döntött: hosszú idő után új autóbuszok vásárlására adja a fejét. Bár a hannoveri TW-szerelvények légkondicionálása sokáig nem volt napirenden – az ajtóproblémák elvitték a hangsúlyt –, a fővárosi cég idén próbálkozni kezdett a villamosok utólagos klimatizálásával.

A 2004-ben érkező alacsonypadlós Volvo 7700A típusú autóbuszok viszont pont azért kerültek kereszttűzbe,

Sokan már akkor sem értették az Aba Botond vezette közlekedési vállalat döntését, különösen annak fényében, hogy a későbbi, 2005-ben és 2006-ban érkező autóbuszokat már klímával szerelték fel. A BKV nehezen, de belátta, tarthatatlan a helyzet, az utastér szellőztetéséről gondoskodó nyolc darab ventilátor egyszerűen nem volt képes azt a komfortot nyújtani az utazóknak, amit a XXI. században el lehetne várni, így megtörtént az első ötven Volvo-busz utólagos klimatizálása. Ugyanakkor ezek beszerelése alapvetően nem lehetett sikeres,

A Combinókkal is adódtak klímagondok

A Demszky Gábor vezette főváros közlekedési vállalata ugyancsak hasonló hibába esett akkor, amikor a 2006-ban forgalomba álló, Európa legforgalmasabb villamosvonalán közlekedő újonnan vásárolt Combinókat klímák nélkül rendelte meg, ezekben is kezdetben csak légbefúvó berendezések működtek. A BKV kommünikéje ezt azzal magyarázta, hogy

• a magyarországi klíma nem teszi szükségessé a légkondicionálókat a villamosokon,
• a klímaberendezések nem képesek egy percnyi utazás alatt lehűteni a szerelvényeket,
• állóhelyzetben azért nem működhet a légkondicionáló, mert annak oly nagy az áramfelvétele, hogy elégetné a felsővezetéket a csatlakozási pontokon.

A városvezetés majd egy évnyi magyarázkodást követően itt is belátta, a Combinókra is kellenek a klímák, így megkezdték azok telepítését, bár első körben nem éppen úgy, ahogy azt sokan elvárták volna. A közlekedési vállalat először nem teljes értékű légkondicionálóval szerelte volna fel a több mint 50 méter hosszú nagykörúti villamosokat, csupán egy darab klímát szerelt volna fel a jármű közepére, illetve nagyobbá tették volna a kinyitható ablakokat. Mint később kiderült, bár ideiglenes megoldásnak szánta ezt a lépést a BKV – mivel a következő években sikerült minden Combinót felszerelni légkondicionálóval –,

A hármas metró klimatizálására egyelőre nincs megoldás

A Demszky-éra több évtizedes elmaradásának pótlása kezdődött meg Tarlós István főpolgármestersége idején a hármas metró és szerelvényeinek felújításával, amelyek klimatizálására azonban végül nem került sor az oroszországi, Mityiscsiben található üzemben. A volt városvezető viszont 2019 nyarán már arról beszélt: az anyagi és a technikai feltételek is adottak a szerelvények klimatizálására. 6 milliárd forintot sikerült visszanyerni peres úton az Alstomtól, és elérhetővé váltak olyan kis méretű és súlyú légkondicionáló berendezések, amelyek már beépíthetők a kocsiszekrényekbe – közölte akkor, az önkormányztai választások előtt Tarlós. Hangsúlyozva: ehhez hozzá kell járulnia a felújítást végző Metrowagonmashnak (MWM) is, hogy az általuk vállalt 30 éves garancia ne vesszen el.

Holott a város első embere a tavaly február 27-i Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) ülését követően úgy nyilatkozott: a fejlesztésekhez szükséges források rendelkezésre állnak, csupán nem ismert olyan technológia, amely lehetővé tenné az utólagos beszerelést. Karácsony ezen állítását viszont nem csak az elődje, a BKV is cáfolta, jelezve, hogy az elmúlt években megjelent légkondicionáló-telepítések lehetőséget adnak arra, hogy a kocsiszekrények módosítása nélkül, a garanciális kötelezettségek fenntartása mellett lehessen klimatizálni a hármas metró szerelvényeit.

A fővárosi vállalat időközben pályázati felhívást is közzétett, amelyen a gyártók saját felelősségre próba jelleggel kipróbálhatták a javasolt megoldásaikat, az öt aspiráns légkondicionáló-gyártó cég közül viszont csupán kettő vállalkozott arra, hogy – az MWM ideiglenes hozzájárulása mellett – beépítse a berendezéseket a metrószerelvényekbe. A BKV ezt követően idén május végén kiírta a közbeszerzési eljárást a hármas metró járműállományának utólagos klimatizálására,

A BKV az M3-as metró klimatizálásával kapcsolatban a következőt válaszolta megkeresésünkre:

„2019 őszén Társaságunk az M3 metrókocsik utólagos klimatizálása kapcsán egy olyan szakmai szimpóziumot rendezett, amelyen a vasúti járműklíma gyártók képviseltették magukat. A tényleges megvalósításra a BKV Zrt. közbeszerzési eljárást írt ki, amely az elektronikus közbeszerzési eljárási rendszerben nyomon követhető. A tárgyalásos közbeszerzési eljárás jelenleg a részvételi bírálati szakaszban tart, az orosz gyártóval műszaki tárgyalások nincsenek folyamatban.

A közbeszerzési eljárás kiírásában szerepel, hogy a szerződés akkor fog életbe lépni, ha a fedezetre címzett pénzügyi forrás biztosított. Ennek megszerzésére a szerződéskötéstől számítva 12 hónap áll rendelkezésre.

Az átalakításra a közlekedési hatóságtól új típusengedélyt kell szerezni, ehhez pedig prototípus járműszerelvény közlekedtetése válik szükségessé. A prototípus jármű üzembeállását követően az utazóközönség folyamatosan, egyre növekvő számban találkozhat a klimatizált járművekkel.”

Ismét egy több szempontból aggályos használt villamos-beszerzés

Az Európa-szerte tomboló hőséghullám közepén, idén júliusban igen sajátos konstrukciót jelentett be a BKV. Megállapodásra jutottak a Frankfurti Közlekedési Vállalattal (VGF) 35 alacsonypadlós, ám a Combinókhoz hasonlóan ugyancsak klímaberendezés nélküli villamos beszerzéséről. A nyílt európai uniós „Használt, alacsonypadlós villamosok beszerzése” tárgyú közbeszerzési eljárás kiírására és lefolytatására a Fővárosi Közgyűlés jogait akkor gyakorló Karácsony Gergely jóváhagyását követően nyílt lehetőség.

A mintegy 7,7 milliárdos beszerzési költséggel számoló projekt keretében Frankfurtból érkeznének az 1993-ban és 1997-ben gyártott, R-wagen elnevezésű villamosok, amelyeket az elöregedett Ganz-csuklós járművek helyére szánnak.

„Ezek a villamosok keskeny kialakításukkal – a többi budapesti villamos járműszélességéhez viszonyítva – és alacsony tömegükkel szinte bárhol tudnak közlekedni a BKV villamoshálózatán, leváltásukra ezért csak hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező járművek megfelelők” – fogalmazott közleményében a közlekedési vállalat, kiemelve továbbá: a járművek beszerzésének előkészítése hónapok óta zajlik, az összegyűjtött információk alapján elkészült a szerelvények „honosítási terve”, légkondicionálóval való felszerelésük pedig megvalósítható. A BKV első körben csupán egy darab prototípus járművet kíván beszerezni, a további villamosok megrendelése e szerelvény honosításának függvénye lesz, „mérlegelve a klimatizálás sikerességét, illetve a gazdaságossági szempontokat” – olvasható a kommünikében.

Csakhogy amint arra a VGF is rávilágított,

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szerint is épp azért adja el a német nagyváros ezeket a szerelvényeket, mert azokba utólag nem lehet klímát szerelni.

A Világgazdaság eközben annak próbált utánajárni, mekkora pluszköltséget jelentene a BKV számára az utastéri légkondicionálók kialakítása a frankfurti villamosokon. Mint írták, járműveként 43 millió forintot emésztene fel az átalakítás, amely a tervezett 35 szerelvényre nézve 1,5 milliárd forint, vagyis a teljes, mintegy 7,7 milliárdos beszerzési költség ötöde. Extra költséget jelentene továbbá a járművezetői fülkék klimatizálása, villamosonként 9 millióért. Igaz, ez utóbbira csupán az első körben leszállítandó 15 szerelvénynél lenne szükség, mivel a többi várhatóan rendelkezni fog ezzel a villamosvezető munkáját jelentősen megkönnyítő funkcióval, mire 2026-ban Budapestre érkeznének.

Az ügyletre rálátó szakemberek szerint a frankfurti járművek beszerzése abból a szempontból is meggondolandó, terítéken van a 2-es villamos vonalának felújítása, amelynek révén lehetőség lenne arra, hogy úgy módosítsák a pályaszerkezetet, hogy azt követően akár a Ganz-csuklósoknál nagyobb kapacitású CAF szerelvények is közlekedhessenek.

Magyarán a keskeny kialakítású R-wageneket a jelenlegi pályaállapotokra vásárolná meg a BKV, holott szükség lenne a kettes vonalon is kapacitás-bővítésre.

A közlekedési vállalat a frankfurti villamosokkal kapcsolatos kérdéseinkre a következő választ adta:

„Jelenleg vizsgáljuk a klímaberendezés lehetséges elhelyezésének részleteit, pl. statikai kérdéseket, elektromos tápellátást. A villamosok klimatizálhatóságával kapcsolatos vizsgálatok zárását követően tudunk az elvégzendő feladatokról nyilatkozni. A klímatechnika az utóbbi években rohamosan fejlődött, így műszaki akadályát egyelőre nem látjuk a megvalósíthatóságnak, amelyet az elsőként beszerzendő prototípus jármű átalakítása egyértelműen igazolhat majd.

A villamosok jelen eladási állapotukban nem klimatizáltak, tehát csak ebben a formában lehet őket megvásárolni, de célunk, hogy a járművek klímával felszerelve kerülhessenek utasforgalomba. Terveink szerint a BKV Zrt. leányvállalata, a VJSZ Kft. végezné az utólagos klimatizálást, külső szakcég bevonásával. A Ptk. szerinti garanciavállalás alapelvárás.

A frankfurti villamosok alkalmazhatóságának részleteiről a közlekedésszervező BKK-val is folyamatban vannak a szükséges egyeztetések.”

Nyitókép forrása: Karácsony Gergely Facebook-oldala