Megússzuk a digitális oktatást? – Rusvai Miklós a Mandinernek

2021. augusztus 06. 12:00

Nem kérdés, hogy itthon is – a többi országhoz hasonlóan – teret nyer lassan a delta-variáns, sőt negyedik hullám is várható, ráadásul előbb lesz felfutás, mint egy évvel korábban. Lesz-e digitális oktatás? Mit gondol az elmúlt hónapok antitestszint-vizsgálatairól? Mit tegyenek a Sinopharmmal oltott hatvan év felettiek? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a virológustól.

2021. augusztus 06. 12:00
null
Konopás Noémi
Konopás Noémi

Biztosan lesz negyedik hullám – ez az, amiben a hazai virológusok teljesen egyetértenek. Azt, hogy milyen erős lesz, senki nem tudja, a szakértők jó része abban reménykedik, hogy – miután itthon már 5,6 millióan felvették az oltást – nem lesz olyan durva, mint a korábbiak. Annak kapcsán, hogy mikor kezdődhet, viszonylagos egyetértés mutatkozik a hozzáértők között, a legtöbben szeptember-októberre datálják ezt.

„A szennyvízadatok azt mutatják, hogy

ám nem gondolom, hogy ez már hullám lesz” – mondja lapunknak Rusvai Miklós virológus. Szerinte a felszökő periódus az iskolaév beköszöntével kezdődik, akkor, amikor a gyerekek visszaülnek az iskolapadba, a felnőttek pedig a szabadságukról visszamennek dolgozni, vagyis, amikor megnő majd ismét a társas érintkezések száma. A szakértő tehát egy hónappal előrébb teszi a negyedik hullám kezdetét, mint az egy évvel ezelőttit, erre pedig azt a magyarázatot adja, hogy idén „magasabbról indítottuk a nyarat májusban”, mint tavaly, ráadásul a nyári esetszám sem ment le a tavalyi szintre, továbbá a most terjedő delta mutáns fertőzőbb, mint a tavaly nyár végén a második hullámot indító eredeti („vuhani”) koronavírus.

Előbb jön a negyedik hullám, mint tavaly ősszel

Lassan, de fokozatosan tért nyer a delta-variáns, így van ez más országokban – Nagy-Britannia, Portugália – is, és ezt sajnos mi sem úszhatjuk meg. „Hat héttel ezelőtt összesen két fertőzöttről beszéltünk, ma már a hatvan környékén jár ez a szám” – erősíti meg ezt Rusvai, hozzáteszi, hogy

Szerinte legkésőbb az őszi járványhullám idején fogja kiszorítani a delta a korábbi variánsokat.

Jó kérdés, hogy megússzuk-e komolyabb korlátozások nélkül ezt a periódust. Rusvai szerint digitális oktatás nem lesz, „jó lenne, ha ennek érdekében minél több gyermeket oltatnának a szülők” – hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor hozzáteszi, szerinte enélkül sem lesz olyan szigorú zárás, mint idén tavasszal. Az esetszám növekedni fog ugyan, de, hála az oltottaknak, a kórházban ápoltak és a lélegeztető gépen lévők és a halottak száma nem fog olyan mértékben emelkedni. A korábbi hullámoknál megszokhattuk, hogy viszonylag párhuzamosan mozgott egymással a fertőzöttek száma és a kórházban ápolt betegeké, a virológus szerint a negyedik hullám idején ez a kettő sokkal élesebben el fog válni egymástól, magyarán kevesebben lesznek súlyos betegek, és reménykedni lehet abban, hogy kevesebben is halnak meg, mint az előző hullámokban.

Ki kérje a harmadik oltást?

Mint arról a Mandiner is beszámolt, augusztus elseje óta fel lehet venni a harmadik oltást; az időpontfoglaló is megnyílt már. S hogy kiknek kellene „feltétlenül” kérniük az emlékeztető dózist? Rusvai jópár csoportot felsorolt: idősek, társbetegségekkel sújtottak, azok a rizikócsoportba tartozók, akik tavaly decemberben vagy idén január-februárban kapták meg az alapimmunizálást, idősotthonok lakói, az egészségügyben nyugdíjkorhatáron túl is dolgozó háziorvosok, gyerekorvosok, ápolónők, és azok, akik négy hónapnál régebben inaktivált vakcinát kaptak – sorolja. A szakértő közülük is

leginkább a Sinopharmmal oltott, hatvan felettieknek ajánlja különösen az emlékeztető dózist.

„Ők az első adandó alkalommal oltassák magukat” – hívja fel a figyelmet, hiszen ez az oltóanyag meglátása szerint nem indukál sejtes immunitást. Mint mondja, náluk elsősorban antitestes védettség alakul, ám ha erre ráoltanak vektor, vagy mRNS-vakcinával, akkor meglesz a kettős védelem.

Az antitestszint-kapcsán szakmán belül is nagy az egyet nem értés, Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője a Mandinernek azt nyilatkozta, érdemes megméretni ezt, ám azt is elismeri, hogy „attól, hogy valakinek az oltást követően nincs antitestszintje, vagy alacsony, nem azt jelenti, hogy nem védett a koronavírus ellen”. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is egyetért az utóbbi állítással, ám az antitestvizsgálatoknak nem látja értelmét. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szerint is felesleges méretni, és osztja Jakab és Merkely azon véleményét, hogy az antitestszám csak a védettség egy eleme, különösebb jelentősége nincs.

Rusvai ennek kapcsán azt mondja, hogy „bár tökéletesen igaz, amit a Semmelweis Egyetem rektora mond az inaktivált vakcináról

de ezzel együtt annak a leggyengébb az immunológiai hatása”.

Mint mondja, ne felejtsük el, hogy a Sinopharm klinikai vizsgálatai nem idős embereken történtek, és bár a főváros kutatása és a Semmelweis Egyetemé is bizonyította, hogy a Sinopharm valóban hatékony, ám szerinte az is kiolvasható mindkét vizsgálatból, hogy „elsősorban a kínai vakcinával oltott időseknél nem, vagy kis mértékben termelődött ellenanyag az oltást követően”. A főváros mérése szerint a teszten résztvevő, 60 feletti, kínai oltással oltottak 74,11 százalékánál volt elegendő antitestszint, ez a szám a Semmelweis Egyetem vizsgálatánál 79,4 százalék volt. Nagyon fontos megjegyezni, hogy erre az értékre már bőven azt mondják, hogy egy vakcina hatásos, hiszen 50 százalék felett már annak tartják. Mindkét vizsgálat „abszolúte jó aránynak számít” – szögezi le Rusvai is. Hozzáteszi, „azt se felejtsük el, hogy közel egymillió ember immunizálása zajlott Sinopharmmal, tehát enélkül a vakcina nélkül nem haladtunk volna olyan gyorsan az immunizálással, és lassabban csengett volna le a harmadik hullám”. Szerinte mindkét keleti vakcina (Sinopharm és Szputnyik) „nagyon hatékonyan részt vett a fogékony lakosság immunizálásában, tavaly márciusban, amikor nem volt a piacon nyugati vakcina, az egyetlen logikus lépés volt keletről beszerezni”.

Kinek nincs szüksége harmadik vakcinára?

Rusvai szerint nincs azonnali emlékeztető oltásra szükségük azoknak, akiket négy hónapnál nem régebben, jól immunizáló vakcinával kétszer is oltottak. Mint elárulja, ő sem kéri még az oltást a két Pfizer után, megvárja, hogy a második után elteljen nyolc-tíz hónap.

Aki mégis úgy gondolja, nem vár annyit, ártani nem árt egy harmadikkal – mondja. Kiemeli ugyanakkor, hogy nagyon nem mindegy az időzítés, célszerű szerinte akkor magas immunizáltsággal rendelkezni, amikor jön a negyedi hullám. Vagyis számításai szerint október elején célszerű azoknak immunizáltatni magukat, akik nem tartoznak az imént felsorolt rizikócsoportokba.

Összesen 24 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kunfia
2021. augusztus 06. 14:02
"leginkább a Sinopharmmal oltott, hatvan felettieknek ajánlja különösen az emlékeztető dózist" Fura,hogy a legdrágább vakcinára ajánlják leginkább az emlékeztetőt. Viktorom,mégsem az a legjobb,hanem a legrosszabb és a legdrágább?
certus
2021. augusztus 06. 12:26
Ebben a cikkben igen különös állítások vannak. Ez például: "hiszen ez az oltóanyag meglátása szerint nem indukál sejtes immunitást. " (Később tulajdonképpen maga is megcáfolja, ugyanis az állítások egymásnak ellentmondanak.) A SE mérésénél is téves az érték. Amit idéz az irodalmi adat volt, a SE mérése magasabb értéket hozott ki. https://semmelweis.hu/hirek/2021/07/14/lezarult-a-semmelweis-egyetem-koronavirus-ellenanyagszint-vizsgalata/
patkánynak sem nevezhető férgek
2021. augusztus 06. 12:24
Ez a csávó egy bohóc. Minden héten mond valami faszságot, ami aztán nem jön be. Hagyni kéne már a szarakodást. Aki akarta, kapott oltást, aki nem, így járt. Most már tényleg elég legyen a buziságból, a hergelésből meg a pánikkeltésből.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!