Fáradtság, gyengeség és koncentrációs zavar – postcovid tünetek gyermekeknél

„Azóta sem múlt el a fáradtság, a gyengeség, maradtak a gyomorproblémák, és a folyamatos koncentrációs zavarok is. Az én pörgős, sportoló, jó tanuló lányom teljesen megváltozott” – mondja lapunknak egy neve elhallgatását kérő édesanya. A tizenegy éves kislánynál, nevezzük Briginek, márciusban kezdődtek az első tünetek fejfájással, gyengeséggel és fáradékonysággal, majd másnap erős szédülés is jelentkezett. A pedagógusként dolgozó édesanya ekkor már két napja beteg volt több kollégájával és az iskolába járó gyerekekkel együtt. Első körben a gyerekorvos D- és C-vitamint, és sok folyadékot javasolt Briginek. Pár nap múlva a kislánynál hasmenés, hasfájás társult a már meglévő tünetekhez, valamint a vérnyomása és a pulzusa is emelkedettebb lett.

Ezt követték a nagy, vörös, viszkető kiütések, amik láttán az édesanya azonnal felhívta a bőrgyógyászt, aki azt mondta, hogy tipikus gyerekcovid-tünet. A vírus megtámadta Brigi ízületeit is, a kislány sokszor panaszkodott kéz- és lábfájásra,

Ekkor már immunerősítőt is kapott, amitől ugyan jobban lett, de a fáradtság, gyengeség, az ízületi fájdalmak és a gyomorproblémák megmaradtak. A mai napig hetente egyszer hasmenése van, sokszor fáj a lába is.

Kiütés, tipikus gyerekcovid-tünet, a cikkben nyilatkozó édesanya felvétele

„Semmi nem volt olyan, mint régen”

Május 10-én, vagyis két hónappal az első tünetek jelentkezését követően Brigi végre újra beülhetett az iskolapadba, ám sajnos semmi nem volt olyan, mint régen: továbbra is folyamatos volt a fáradtság, a gyengeség és a koncentrációs zavar is. Nagyon

Szerencsére kapóra jött a nyári szünet, ami sok alvással telik. Ám ennek ellenére sem múlt el a folyamatos ízületi fájdalom és a vissza-visszatérő hasmenés sem, amik miatt az édesanya ismét gyerekorvoshoz fordult. A doktor gyulladáscsökkentőt írt fel, és azt ajánlotta, vigye el a kislányt Budapestre postcovidvizsgálatra.

Végül erre nem volt szükség, mert a 2,5 éves kora óta asztmás gyermek tüdőgyógyásza azt mondta, ő megcsinál minden vizsgálatot. „Voltunk hasi ultrahangon, mellkas-, és arcröntgen, vérvételen, és EKG-n is. Nagyon hálás vagyok a pulmonológus doktornőnek az alaposságáért” – meséli az édesanya, hozzátéve, az ultrahangon mondták, hogy sok postcovidos gyermeket visznek hozzájuk hasonló tünetekkel. Egyelőre nem találtak semmi konkrét bajt, annak ellenére, hogy azóta is heti egyszer másfél napig küzd hasmenéssel, és elő-előjön a fáradékonyság is. „Nem tudom, meddig lesz ez még így. Azt mondták, várhatóan fél év, amíg rendeződik” – mondja az édesanya. A kislány azóta is szedi a probiotikumot, a C- és D-vitamint is.

Hogy mi volt a legnehezebb ez idő alatt? „Nagyon beteg voltam én is, és mivel egyedül nevelem a lányom,

– árulja el. Rettegett attól is, hogy a kór az asztmás lánya tüdejére megy. De ugye egy anyukának erősnek kell lennie – teszi hozzá. Megviselte az is, hogy egy kollégája meghalt covidban, összesen egyébként húszan voltak betegek a tantestületből. Sok támogatást is kapott édesapjától, testvérétől és a barátaitól, ők tették az ételt az ajtóba is a karantén idején. Sokat segített a nehézségek elviselésében az is, hogy sorstárs kollégáival megoszthatta tapasztalatait. Nagyon jó volt az is, hogy a közösségi oldalon vannak már covidos csoportok, ahol bármit meg lehet kérdezni. „Megnyugtató volt, hogy a mi tüneteink másnál is előfordultak, így tudtam, hogy sajnos ez a normális.”

Postcovid: kétszáz gyerekkel keresték fel a Semmelweis Egyetemet

Brigihez hasonló eseteken segítenek a Semmelweis Egyetemen, ahol júliusban tovább bővült a gyerekek postcovid ellátása. Az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika és a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika után a Szent Rókus Klinikai Tömbben található Semmelweis Egyetemi Szakrendelő Intézetben is várják azokat a gyerekeket, akiknek korábban bizonyítottan koronavírus-fertőzésük volt, és azóta is, tartósan különböző tünetektől szenvednek.

„Jó kérdés, mennyi gyermek érintett, angolszász publikációk arról írnak, hogy a fertőzésen átesett gyermekek körében

– mondja lapunknak Varga Péter, a Szent Rókus Klinikai Tömb ellátásszervezési igazgatója. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy természetesen ez nem azt jelenti, hogy ezek a gyerekek mind kórházi kezelésre szorulnának. „Olyan tünetekre kell főként gondolni, mint a hónapokon keresztül fennálló szaglás- vagy ízérzékelés-zavar, fáradtság, koncentrációs nehézségek, stressztűrőképesség csökkenése, ingerlékenység, vagy fokozott szorongás. Bár ezek a tünetek nem fenyegetik az ember életét mégis – súlyosságuktól függőn – jelentős mértékben ronthatják az életminőséget, megkeseríthetik a mindennapokat főleg, ha sokáig elhúzódnak” – hangsúlyozza. Mint kifejti, eleinte még elviselhető ez az állapot, de 6-8 hét, vagy ne adj Isten 4-6 hónap után már lelkileg nagyon megterhelő.

Sokféle tünet, bármi megjelenhet a palettán

Másfél éve tanuljuk a covidot, és azt már tavaly is észrevettük, hogy nagyon sokszor

Mindenesetre rendkívül változatosak a tünetek, gyakorlatilag bármi megjelenhet a palettán, ezért is nehéz megmondani, hogy melyik a leggyakoribb panasz, ami alapján kijelenthetjük, a gyerek postcovidos – mutat rá Varga Péter. A kisebbeknél gyakoriak a hasi panaszok, de igen sok kiskorúnál jelentkezik a migrénszerű, erőteljes fejfájás, nehézlégzés, fulladási érzés, de sűrűn előfordul a gyengeség és az általános levertség is.

Még nincs egy éve, hogy a Semmelweisen elindult a gyermekpostcovid-ellátás, ez idő alatt pedig több, mint kétszáz gyermekkel keresték fel az ezzel foglalkozó osztályokat. Változó, hogy kinek mennyi időbe telik kimászni ebből a betegségből, de azért egyre többen válnak gyógyulttá – hangsúlyozza Varga Péter. Mint javasolja, első körben a szülők keressék fel a gyermekorvosukat, majd, ha ő is azt tanácsolja, hogy érdemes továbblépni, hiszen a coviddal függhetnek össze a panaszok, akkor jelentkezzenek be a Semmelweis Egyetem online időpontfoglaló felületén. Az ellátási protokollba így bekerült gyerekek szüleinek először egy részletes kérdőívet kell kitölteniük. Ezt követi az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a több nemzetközi ajánlás alapján kidolgozott nagyon szigorú egyetemi protokoll.

„Minden apró részletre kiterjedően felmérjük a beteg gyermek állapotát. A további részletes vizsgálatok a tünetekhez kapcsolódóan, célirányosan, specialisták bevonásával történnek” – emeli ki Varga Péter. Hozzáteszi, többször előfordult, hogy más betegséget is felismernek, például pajzsmirigyműködéssel összefüggőt, természetesen ilyenkor a megfelelő szakemberekhez irányítják a beteget.

Milyen terápiák állnak rendelkezésre?

Jelenleg három pillére van a postcovid-terápiának: táplálkozással, gyógytornával, és pszichés támogatással összefüggő kezeléseket lehet igénybe venni. A táplálkozással összefüggő lényege, hogy bizonyos ételek fogyasztásával fel lehet gyorsítani a gyógyulást. Ez a típusú terápia segíthet az íz- és szagérzékelés zavarán is: különböző ételekkel, illetve ismerős illatok, szagokkal érzékenyítik a szaglóhámot. A pszichés zavarok kapcsán Varga Péter elmondja, hogy sokszor ez nem is vezető tünet, hanem más elhúzódó panaszok másodlagos következménye.

Kérdésre elmondja, lehet összefüggés a betegség lefolyása és a hosszútávú tünetek között, ám egy az egyben nem lehet az akut szakasz súlyosságából következtetni arra, hogy lesz elhúzódó tünet. Mint mondja, vannak, akik néhány napos influenzaszerű-tünetekkel megúszták a covidot, ám heteken-hónapokon keresztül küzdöttek még fejfájásos rohamokkal. Mindenesetre az az alapvető tapasztalat, hogy annál, akinél elhúzódott a fertőzés akut lefolyása, gyakran szenvedett például visszatérő láztól, gyakrabban maradtak fenn hosszabb távú tünetek.

– mondja, és ha általánosságban nem is lehet kijelenteni, hogy a védőoltástól hamarabb meggyógyulnak a betegek, de tény, hogy van ilyen tapasztalat. „Ezért is ajánljuk a 12 éven felülieknek az oltást, akkor is, ha átestek a covidon” – hangsúlyozza.

Az oltás kapcsán azt is elmondja, hogy bár a gyermekek a felnőttekhez képest sokkal kisebb százalékban kerülnek súlyos állapotba a fertőzést követően, de ez nem jelenti azt, hogy nem fordulhat elő akár nagyon súlyos kórkép is az esetükben. Mint kifejti, bár szerencsére csak szórványosan, de egyet-egyet láttak már. Viszont, ha a gyerekek be vannak oltva, jó eséllyel elkerülhetik a postcovid tüneteket. Megemlíti továbbá azt az amerikai kutatást, ami szerint a szerint a delta variáns által okozott járványhullámban bőven 90 százalék felett van a súlyos esetek között azoknak az aránya, akik nem vették fel a teljes oltási sort. Mint hangsúlyozza: „magyarán mindkét oltást fel kell venni, ez már önmagában csökkenti annak esélyét, hogy valaki súlyos fertőzést elkapjon”.

A gyerekek oltása kapcsán egyébként megoszlanak egyébként a vélemények. Például Szlávik János virológus lapunknak azt mondta, hogy nehezen tud állást foglalni ebben a kérdésben, mint mondja a gyerekorvosok kifejezetten ajánlják. Ám azt is elismeri, hogy az sem véletlen, hogy egy csomó ország azt mondja, „hagyják békén a gyerekeket, hiszen náluk a legritkább esetben okoz súlyos betegséglefolyást a vírus”. Ám sajnos, mint azt a fenti eset is mutatja, sajnos a postcovid-tünetek előfordulhatnak. „Jelenleg a gyerekek 15 százalékát oltották be eddig. Mit befolyásol ez? Semmit. Megnyugszik a szülő, hogy be van oltva a gyerek, az igaz, de a járványt ez nem szünteti meg.”

Nyitókép: JENS BUTTNER / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP