A lengyel kormány eddig is élen járt a digitalizációban, most azonban valóságos forradalmat hirdetett: egy portál segítségével magánszemélyek és mikrovállalkozások számos szerződéses viszonyt rendezhetnek, intézve egyúttal a kapcsolódó hivatali ügyeiket is.
Újabb szintre juthat az elektronikus közigazgatás és a gazdaság kifehérítése Lengyelországban, miközben nagyban megkönnyítik a magánszemélyek és mikrovállalkozások bürokratikus teendőit egy új, példaértékű kormányzati portál segítségével.
Elektronikus szerződéskötés
A portál többek közt HR modullal rendelkezik. Ez különféle jogi minták és elektronikus hitelesítés révén megkönnyíti a megbízási és munkaszerződések megkötését, kiszámolja a fizetendő bért, adót és járulékokat, nyilvántartja a szabadságokat, továbbá különféle beszámolókat is készít a társadalombiztosítás és az adóhivatal számára. A portál szolgáltatását nemcsak cégek, de mezőgazdasági termelők és magánszemélyek is igénybe vehetik, akik kisegítő személyzetet, dadákat, takarítókat, házvezetőket és más alkalmai munkavállalókat alkalmaznak.
Mindez több egyszerű jogi segítségnyújtásnál. A rendszer elvégzi a szükséges bejelentéseket, tárolja a dokumentumokat és egyébként is csökkenti az adminisztratív terheket. Utóbbi kiemelt kérdés a kormányzat számára, tehát hogy munkaerő és munkaidő legyen megtakarítható a rendszer segítségével a vállalkozásoknál.
A cégek közül azok használhatják a portált, akiknek kevesebb mint 10 foglalkoztatottjuk van, illetve akiknek kisebb az éves árbevételük kétmillió eurónál. A rendszer kiemelt biztonsági és hitelesítési szintű. A törvényi előírásoknak megfelelő szerződésmintákat a lengyel fejlesztési minisztérium készíti és tartja karban. Ha a felek valamilyen sajátos szerződéses feltételt akarnak meghatározni bennük, akkor erre is van lehetőség. Maga a szerződéskötés is digitálisan zajlik, amire a járvány idején igencsak nagy igény mutatkozott Lengyelországban. A munka- és polgári jog szabályait viszont nem tervezik változtatni. Ami azt jelenti, hogy a portál működését adaptálják a jelenlegi jogi környezethez.
Támogatók és kritikák
Vélemények szerint a rendszer sikere részben azon fog múlni, hogy a felülete mennyire lesz felhasználóbarát. Részben persze azon is, hogy a kormányzat más eszközökkel ide tudja-e terelni azokat a munkáltatókat, akik szánt szándékkal rejtőznek az állam elől. Náluk nyilván nem az a gond, hogy nem tudják, mit is kell tartalmazzon egy munkaszerződés.
Szakértők szerint a rendszer tényleg jelentős adminisztratív tehertől szabadítja meg az érintetteket. A jelenlegi szabályozás szerint például tíz évig kell megőriznie a munkáltatónak a foglalkoztatással kapcsolatos dokumentumokat.
A rendszer kritikusai arra figyelmeztetnek, hogy a lengyel társadalom jelentős része, főleg az idősebbek ma még kevésbé ismerik az új technológiákat. Az is kétséges egyeseknek, hogy az érintettek könnyen lemondanának a könyvelőirodák nyújtotta hasznos szolgáltatásokról. Továbbá sok olyan tevékenység van, amit ma még ezek az irodák végeznek el, de a jövőben ezt is majd a vállalkozónak kell csinálnia a portálon, azaz a saját munkájára kevesebb ideje lesz. Végül sokakat aggaszt az, hogy a rendszer használatának betanítása nem von-e el túl sok erőforrást az amúgy is kicsi vállalkozástoktól.
Az internetes hozzászólók főképp amiatt szólalnak fel, hogy túlságosan is átláthatóvá válik a portál használatával az üzletvitel és a magánszféra.
Ez azért különös kifogás, mert a bankunknál, a közösségi médiában vagy csupán a böngészőben a legkülönfélébb szokásainkról és hajlamainkról adunk adatot ismeretleneknek – amelyekhez képest egy lakástakarítói szerződés egészen apróságnak tűnik.
Nyitókép: Varsó látképe, Flickr
Nagy Márton a foglalkoztatási, szociálpolitikai, egészségügyi és fogyasztóvédelmi tanács ülésére érkezett a belga fővárosba, ahol a tanácskozást megelőzően angol nyelven adott nyilatkozatot.
Ezen a hétvégén átlépte a másfélmilliót azoknak a száma, akik letöltötték a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást.
Jelenleg a hazai a kkv-k 53,2 százaléka, míg a magyar lakosság 58,9 százaléka rendelkezik legalább alapvető digitális képességgel. Előbbi esetben elmaradunk, utóbbiban viszont meghaladjuk az uniós átlagot ám mindkét szegmensben előre kell lépünk – erről beszélt lapunknak Belényesi László, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Európai uniós fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára az ezt a célt szolgáló DIMOP Plusz program kapcsán.
Három korszakot ölelnek fel a 2010 óta bemutatott gazdasági intézkedések.
Hiába lesz háromezer település a nyertese, a legnagyobb magyar városok nem repesnek az örömtől a hipa-átalakítás miatt.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
